Átláthatóságot és részvételiséget ígér a Hegyvidék új polgármestere

• Miután megnyerte a választást, és a tervezett elbocsátásokról nyilatkozott, az a hír terjedt el, hogy lecseréli a fél városházát. Mi igaz ebből?
• Elkövettem egy hibát a legelején azzal, hogy már a választás után mondtam, pár ember el lesz küldve, ezt pedig meglovagolta a helyi Fidesz. Ekkor jöttek olyan szürreális önkormányzati közlemények, hogy mi arról beszéltünk, majd az óvodavezetőket is kirúgjuk. Szóba se hoztuk őket… Még júniusban bementem a jegyző asszonyhoz, hogy hozzon össze találkozókat irodavezetőkkel, cégvezetőkkel, pont azért, hogy el tudjuk mondani, a dolgozók közül majd’ mindenkire számítunk. A jegyző akkor azt mondta, ez szeptemberben lehetséges, ami három hónapnyi várakozást jelentett volna. Végül ez megoldódott másként: elkezdtek megkeresni az irodavezetők és a cégvezetők, valamint mi is őket. Mostanra mindenkivel sikerült beszélnünk.
• Milyen tapasztalatokat szűrt le ezekből a beszélgetésekből?
• Mindenkit megkérdeztünk arról, mi zavarja. Van, aki nagyobb helyiséget, más több alkalmazottat szeretne. Van, aki úgy érezte, túl sok dologba szólnak bele fentről, akár bizonyos érdekek mentén. Elhangzott, hogy nem feltétlenül logikusan vannak elosztva a feladatok. Sokan említették a kommunikáció hiányát, azaz hogy olyan vezető pozícióban lévő emberek, akiknek rendszeresen beszélniük kellene egymással, ezt nem nagyon teszik meg. Kiderült az is, hogy nem igazán mérték fel a hivatali alkalmazottak igényeit, amik alapján esetleg érdemes lenne változtatásokat végrehajtani.
• A képviselő-testületben ellenzékbe kerülő fideszes képviselőkkel milyen formában akar együttműködni?
• Ha szeretnének velünk együtt dolgozni, és vannak jó ötleteik, azokat támogatni fogjuk. Tudom, mindenhol ez hangzik el, de én tényleg ebben gondolkodom. Az a két intézményvezető, aki eddig fideszes képviselő volt – Mikó Gergely a Normafa Parknál és Menyhárt Éva a Hegyvidéki Kulturális Szalonnál –, folytathatja a munkáját.
• Ki segíti majd alpolgármesterként az ön munkáját?
• A humán területekért felelős alpolgármester Kocsik Tekla, a kutyapárt budapesti főkoordinátora lesz, a technokrata feladatokat pedig a momentumos Vadász Gábor viszi majd. Rajtuk kívül lesznek képviselők, akik tanácsnoki feladatokat kapnak. Ma Magyarországon a képviselőknek jellemzően van egy nem a képviselőséggel összefüggő munkájuk, ami mellett általában már nem nagyon jut idejük a képviselői feladataikra. Én meg arra gondoltam, hogy ha már úgyis kapnak valamilyen fizetést a képviselőink, akkor, ha akarnak, jöhetnének az önkormányzathoz főállásba, nyolc órában érdemi melót végezni. Ezért ajánlottam fel nekik a tanácsnoki munkát.
• Mit csinálnak majd a tanácsnokok?
• A tervek szerint Surányi Judit az esélyegyenlőségi területet és a szociális ügyeket viszi. Fekete Orsolya a zöld témákat és a csillebérci rendezéssel kapcsolatos dolgokat képviseli – mivel ő az Egyesület Csillebércért elnöke, már nagyon sokat foglalkozott ezzel a témával. Visi Piroska nagy eséllyel az egyházügyeket és a közművelődést kapja meg, Novák István pedig az egészségügyet.
• A Hegyvidéki Önkormányzat működése kapcsán mostanában az egyik legtöbbet emlegetett téma a parkolás. Az előző vezetés szerint jelentős bevételtől eshet el a kerület, ha a parkolási szoftverszolgáltatás lejáró szerződését egy önök által támadott és emiatt visszavont közbeszerzéssel összefüggésben nem lehet meghosszabbítani, és így le kell majd állítani a fizetőparkolási rendszert. Ingyen lehet majd parkolni a XII. kerületben, ha nem lesz megállapodás?
• Rossz hírem van, az a célunk, hogy a parkolóövezetben továbbra se lehessen ingyen parkolni. Azt gondolom, le tud úgy menni a közbeszerzés, hogy ne kelljen felfüggeszteni a fizetőparkolás üzemeltetését. Az a lényeg, hogy legyen normális verseny. Százmilliókat lehet azzal spórolni, ha nem egy elképesztően túlárazott szolgáltatásért fizetünk. Eddig a szoftverszolgáltatás 14,5 millió forintba került havonta, más kerületekben ennek az árnak a töredékét fizetik. Lehet ezen a piacon is versenyt generálni, még ha nincs is túl sok szereplő. A közbeszerzéseknél szeretnénk elérni, hogy megértsék a cégek, mi tényleg várjuk a jelentkezésüket. A legtöbb cég ugyanis úgy van vele, hogy a közbeszerzések előre le vannak zsírozva, és mivel pénzt, melót kell fektetni abba, hogy ezeken elinduljanak, eleve hagyják a fenébe.
• A parkolási témában volt egy sokak figyelmét felkeltő nyilatkozata, miszerint tízszeresére kellene emelni a parkolási engedélyek díját, majd miután ezt szóvá tette a Fidesz, az MKKP XII. kerületi Facebook-oldalán azt írták, hogy a helyi Fidesz találta ki ezt az újabb „lejáratást”. Mire számíthatnak a hegyvidéki autósok ez ügyben?
• Szerintem a mostani rendszert át kell alakítani. Az egyik fő probléma, hogy nincs elég parkolóhely, a másik pedig, hogy ezzel a rendszerrel a tehetősebbeket támogatjuk, és nem a rászorulókat. A fővárosi rendelet szerint az óránkénti parkolási díj 250-szeresét kérhetné el egy kerület az éves lakossági várakozási hozzájárulásért. Így majdhogynem egymilliárd forintnyi kedvezményt ad évente a XII. kerület azzal, hogy lakásonként az első autó parkolása szinte ingyen van.
• Ez Józsefvároson kívül a város más részein is így működik…
• Így van, és ez egy nagyon rossz rendszer, hiszen a kedvezményekkel a parkolási övezetben élő összes autós támogatást kap, nem csak a rászorulók. Azok persze, akik fizetnek, nyilván várnak is valamit cserébe. Egyrészt szerintem jóval több olyan parkolóhelyre lenne szükség, amit kizárólag a helyben lakók használhatnak, továbbá érdemes lenne elkezdeni tárgyalni a mélygarázs-üzemeltetőkkel, hogy az éjjelente kihasználatlan parkolóhelyeket igénybe vehessék a környéken élők. Ilyen lehet például a MOM Park mélygarázsa, de a Városmajor utcai parkolóház építtetőjével is le fogunk ülni tárgyalni, hogy a parkolóhelyek egy részét a lakóknak tudjuk odaadni.
• Támogatja, hogy mélygarázs épüljön a Böszörményi úton jelenleg üresen álló önkormányzati telken?
• Nem, szerintem hiba, ha egy önkormányzat erre költ. Ha arra költünk, hogy az autósoknak jobb legyen, akkor csak még több autó, még nagyobb forgalom lesz. Az ellenkező módszer működik, tehát inkább azt kell elérni, hogy minél kevésbé járjanak autóval az emberek.
• Mik a tervei a Böszörményi úti telek hasznosításával, ahol most közösségi kert és parkoló van, valamint a Böszörményi út átalakításával kapcsolatban?
• A már elkészült Böszörményi úti pályázattal kapcsolatban sok mindent már nem tudunk tenni, a 2,5 milliárd forintos támogatást elköltenénk a fejlesztésre. Az üres telket nem építeném be úgy, ahogy az eredeti tervekben szerepelt. Szerintem ez jó lehetőség, hogy itt, a kerület közepén egy nagy közösségi, részben kulturális teret tudjunk kialakítani. Nyilván úgy kezdődik majd az egész, hogy megkérdezzük a lakókat.
• Mit kell értenünk közösségi, kulturális tér alatt?
• Most az az egy ház, ami a Böszörményi út és a Beethoven utca sarkán ott maradt, elég furcsán néz ki önmagában. Úgyhogy azt gondolom, a Beethoven utcai foghíjat jó lenne kipótolni egy épülettel, és a Böszörményi úti oldalon is szükség lenne egy szűk, a tűzfalat eltakaró épületre. Így rengeteg területünk maradna, ahol részben parkot lehetne kialakítani, részben kiülős helyek jöhetnének létre, ahol akár filmvetítések, kiállítások is megvalósulhatnának. Szeretnénk tehát, ha lenne itt valamiféle élet. A park az egyszerűbb kérdés, a nehezebb pedig az, hogy mennyire lesz pénzünk épületeket felhúzni, akár hitelből, ahogy az előző vezetés is akarta.
• Ha már szóba kerültek az új épületek: korábbi nyilatkozatainak megfelelően tényleg bíróságon támadna meg egyes építkezéseket?
• Az a legfontosabb, hogy az önkormányzat mindent tegyen meg annak érdekében, hogy minél kevesebb lakópark épüljön fel a kerületben. Ahol már lement az építési engedélyezési eljárás, és megkezdődött az építkezés, ott sajnos nem tudunk beavatkozni, mert az elég nagy kártérítési kötelezettséggel járna. A Mártonhegyi úti építési szabályzat módosításával kapcsolatban – attól függően, hol tart az eljárás – talán még lehet tenni valamit, itt esetleg még közbe tudunk avatkozni, és vissza tudjuk vonni a változtatásokat. Vannak már most is olyan ingatlanok, ahol csökkenteni tudtuk a beépíthetőséget. A főváros például megkeresett minket a Mátyás király út 3–7. szám alatti telek ügyében, amelyet értékesíteni kíván. Egy telepítési tanulmányterv alapján egyben adták volna el az egész telket, amin a védett, felújítandó épület mellett felépülhetett volna három vagy négy négylakásos társasház. Jeleztük, hogy ez szerintünk már túlépítés lenne, ezért szétszedik az ingatlant 2000-es telkekre, és egy rendeltetési egység, azaz egy lakás lehet majd minden telken. Sikerült tehát elérnünk, hogy csak négy lakás épül, és nem négyszer ennyi. Ami még aggasztó, az a Széchenyi-hegyen a volt rendőrtiszti főiskola területe, ami az MNV tulajdonába került – általában ezután szokták eladni... Itt településrendezési szerződést kell majd kötni, hogy jobb pozícióba kerüljünk. Nagyon fontosnak tartom, hogy – a korábbi évek gyakorlatával szemben – a szabályozási ügyekben is normálisan kommunikáljunk arról, mi az, amit egy önkormányzat megtehet, mi az, amibe beleszólhat, mi az, amit megtehet, de nagyon drága, és mi az, amit abszolút nem lehet megtenni. Volt oka, hogy miért nem lett ez transzparensen bemutatva az elmúlt években.
• Korábban arról is beszéltek, hogy meg lehetne vásárolni beerdősült, de magántulajdonban lévő ingatlanokat, hogy megmaradjanak erdőnek. Tesznek lépéseket ennek érdekében?
• Ez célunk, szeretnénk erre is félretenni. Egyelőre még nem látom, mi fér a jövő évi költségvetésbe, de a későbbiekben akár egy pénzügyi alapot is létrehoznánk ennek érdekében.
• A leköszönő polgármester, Pokorni Zoltán előző lapszámunkban azt nyilatkozta, hogy az önök kérésére a választás után leálltak az ingatlanok eladásával, ám ha nem teljesül az idei értékesítési terv, akkor 700 millió forint hiányozni fog a költségvetésből. Ha nem akarják teljesíteni a tervet, hogyan tudják majd kipótolni az említett hiányt?
• Őszintén nem tudom, mit csinált volna az előző vezetés a következő hónapokban, amihez ennyi pénznek kellett volna kifolynia. A jelenlegi cash-flow táblázat – amiben már nullák vannak az ingatlanértékesítés-soron az utolsó hónapokra – pluszos végeredményű. Az önkormányzati vagyon felélése szerintem tarthatatlan dolog. Már el is jutottunk odáig, hogy alig maradt önkormányzati tulajdonban szabadon álló épület, ezért ha ide szeretnénk hozni bármilyen intézményt, gyakorlatilag nem tudnánk hol elhelyezni. Létezhetnek persze olyan helyiségek, amiket nem lehet hasznosítani, de azért az eddigi hasznosítási próbálkozások sok esetben elég megmosolyogtatók voltak. A laikusok is értik, hogy ha egy ingatlant úgy adunk el, hogy az ki van festve, rendbe van téve, sokkal vonzóbb, mint amikor le van pusztulva, mert azt az emberek nem szívesen veszik meg. De én annak örülnék leginkább, ha nem kellene ingatlant eladni. Szerintem ez megoldható lesz a jövőben.
• Egy Dobsinai utcai, szabadon álló épület még az önkormányzat tulajdonában van, ide közösségi teret terveznek. Mi lesz ez pontosan?
• Ez egyfajta inkubátorház lenne, ilyen régebben sok működött Budapesten, volt például a MÜSZI, a Tűzraktér, most leginkább a Jurányi van a II. kerületben és a Konnektor Ferencvárosban. Mi egy ilyet szeretnénk. Az a lényege, hogy helyi civil szervezetek, vagy művészek helyet bérelhetnek, cserébe pedig a kerületieknek programokat nyújtanak. A házban lévő nagyobb teremben rendezvényeket lehet majd szervezni. Azt látom, hogy nagyon sok időseknek és gyerekeknek szóló kulturális rendezvény van a kerületben, viszont a 20 és 35 közötti korosztály eddig egy kicsit el volt hanyagolva, ezért nekik is kínálnánk programokat.
• Választási programjuk szerint a Normafánál elbontanák a tervezett lombkoronaösvény félkész fejépületét, valamint leszerelnék a már elkészült hóágyúkat. Nem lehetne befejezni és más célra hasznosítani a félbehagyott épületet, és – ha már megvan az ehhez szükséges infrastruktúra – miért nem lehet megtartani a hóágyúkat a sokak által kedvelt szánkópályán?
• Szerintem minden olyan beruházás elhibázott, ami még több embert vonz a Normafára. A Normafának egy problémája van, hogy oda megy egész Budapest, és eléggé túlterhelt, ráadásul ugyanarra a két kilométerre megy mindenki. Mi itt már nem építenénk semmit, én a hóágyú-beruházásokat is teljesen feleslegesnek tartottam. A normafai beruházások állami finanszírozásból készültek, ezekre a támogatói okiratok általában tízéves fenntartási kötelezettséget írtak elő. Ha meg tudunk egyezni az állammal, akkor a hóágyúkat át lehet adni nekik, és elvihetik máshová, ahol használni szeretnék. Ugyanígy a megvásárolt ratrakot is vissza lehet adni az államnak. A félkész épület nehezebb ügy, mert valószínűleg nem fogadnák el ajándékba azokat a betontömböket, amik eddig odakerültek. Ezen a nyáron lement egy közbeszerzés az épület befejezéséről, de ebben már nincs szó lombkoronasétányról, most talán éppen oktatóközpontnak hívják. Ennek funkciója nem nagyon van kitalálva, de ezzel szerintem már nem tudunk mit csinálni, illetve amúgy is még ott kellene hagyni elég sok évig ezt a félkész épületet, emiatt talán jobb, ha befejezzük. És akkor meglátjuk, lehet-e ezt értelmesen bármire hasznosítani. Ha nem, akkor hét év múlva tudjuk elbontani. Amit szeretnénk – erről beszélt amúgy az előző önkormányzat is, csak épp nem láttam benne sikert –, az a használat „széthúzása”, hogy ne ugyanoda menjen mindenki. És itt most a legegyszerűbb dolgokra gondolok. Például ha leszállunk a buszról a normafai boltnál, akkor legyen kint egy tábla, egy térkép, ami bemutatja, hogy többfelé is el lehet onnan indulni, más irányban is vannak látnivalók. Szeretnénk azt is, ha a zugligeti Istenszeme fogadó, a volt Kossuth-nevelőotthon is vonzó kirándulócélponttá válna. Amiket még rendbe kellene tenni – ezek részben a mi tulajdonunk –, azok a Zugligeti Libegő állomásépületei.
• Mi a terve a Turul-szoborral? Mit gondol a MIÉP ajánlatáról, ami szerint a párt megvenné és elvinné a bronzmadarat?
• Nekem eddig ez a felvetés tetszett a legjobban, majd leülünk velük tárgyalni erről.
• Ez valóban egy komoly ötlet?
• Hát, amennyiben a MIÉP léte komoly, akkor igen. Végtelen sok javaslat jött eddig a szoborral kapcsolatban, olyan ez, mint a foci, mindenki ért hozzá, és van valamifajta elképzelése. A kerületiek ismerik a szobor történetét, ezért sem tartottam olyan nagyon jó ötletnek, hogy egy állandó eszmetörténeti kiállítóhellyé alakuljon az emlékmű. Lehetne erről a témáról megpróbálni valamifajta értelmes, akár országos párbeszédet folytatni, csak az a baj, hogy nagyon nehéz. Amikor Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke elkezd pörögni és beszólogatni, akkor az olyan hullámokat vet, hogy leginkább csak szitkozódó, fenyegető üzenetek érkeznek. Ennek ellenére szeretném érdemben megkérdezni a kerületieket, érdekel az itt élők véleménye. De nekem amúgy tetszik az az ötlet, hogy elviszik a szobrot, és még fizetnek is érte.
• Nagy vonalakban fel tudná vázolni, mi mindent szeretne megvalósítani a következő öt évben?
• Szeretnénk minél inkább sétálóutcává alakítani a Böszörményi utat, hogy ott a lehető legtöbb kiülős hely legyen. Az üresen álló, önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségeknek azon részét, ami erre alkalmas, olcsón odaadnánk a kultúrával foglalkozó civil szervezeteknek, hogy azokban legyen élet. Lenne egy nagyobb közösségi tér kiülős helyekkel és kulturális programokkal a lebontott Böszörményi úti irodaházak helyén. A Dobsinai utcában megcsinálnánk a már említett inkubátorházat. Átalakítjuk a civil szervezetek támogatási rendszerét, mert erről eddig főként politikusok döntöttek, teljesen átláthatatlanul – objektív szempontrendszert vezetünk be, a döntéseket pedig szakmai zsűri hozza meg. A Városmajorban különféle szabadtéri programokat szerveznénk, a Gesztenyés kertbe visszahoznánk a többnapos hegyvidéki fesztiválokat. Komolyan vesszük a részvételiséget, ennek érdekében felállítunk egy részvételi irodát. Lesz közösségi költségvetés is, nagyjából 100 millió forintos összeggel, reményeim szerint már az első évben, amiről tényleg a lakók dönthetnek. Nem olyan lesz, mint a fővárosi közösségi költségvetés: nem játsszuk el, hogy a képviselők pályáznak és nyernek olyan dolgokkal, amiket amúgy is meg akar csinálni az önkormányzat. Megteremtenénk annak kereteit, hogy aki szeretne, anyagilag támogathasson egy szociális projektet vagy rászorulót, adhasson tárgyi adományokat, vagy szakmai segítséget tudjon nyújtani. Létrehoznánk egy alapítványt, hogy a tehetősebbek támogathassanak szociális projekteket, mert erre jelenleg nincs mód. Az a legegyszerűbb, hogy csinálunk gyorsan egy raktárhelyiséget – most ugyanis nincs olyan hely, ahol a rászorulóknak továbbadható adományokat lehetne tárolni. A közbeszerzéseknél szeretnénk elérni, hogy legyen verseny, mert többnyire ugyanazok a cégek nyertek itt az elmúlt években. Az ingatlangazdálkodást teljesen át kell alakítani. Ha nem muszáj, nem értékesítünk ingatlanokat, de ha mégis el kell adni valamit, akkor azt normálisan meghirdetnénk, úgy, hogy lehetőleg sok ajánlat érkezzen. Százötven üres ingatlanunk van, ezeknek egy jó részét lehetne hasznosítani – kismillió módja van annak, hogy ne üresen álljanak. Át kell alakítani az ingatlanbérleti rendszert is, hogy a szociális lakbért valóban a rászorulók fizessék. A jelenlegi, 1100 forint/négyzetméter, piacinak mondott lakbér a negyede-ötöde a valós piaci árnak. Ezért azt gondolom, hogy a bérlakásaink egy részét valóban piaci áron kellene kiadni, abból érdemi bevétel származna, emellett pedig lehetne több valóban szociális alapon kiadott lakás. A testületi döntésekről és a fontosabb beruházásokról átláthatóbb képet adnánk. A testületi ülésekről nemcsak egy többórás videót tennénk fel, hanem a bonyolultabb témák esetében néhány perces videókban, képekkel, ábrákkal, animációkkal magyaráznánk el, miről szól egy-egy előterjesztés. A külsős cég által működtetett, eddig az önkormányzat által támogatott Hegyvidék Tv helyett is másfajta tájékoztatást képzelünk el. Azt gondolom, ma már nem a kábeltévén, hanem az online platformokon keresztül kell elérni az embereket. A közlekedési problémákra is igyekszünk megoldásokat találni. Lépéseket teszünk annak érdekében, hogy az autósok betartsák a lakóövezeti közlekedés szabályait, ne száguldozzanak, és ne hajtsanak át azokon az utcákon, ahová csak az ott lakók mehetnének be. További probléma, hogy fél Pest megye ide hordja hozzánk iskolába, óvodába a gyerekeit. Pár iskolabusszal ezen sokat lehetne segíteni. Folytatnánk az Árnyas Hegyvidék programot, a lenti, fák nélküli utcák zöldítését. Az érintett utcákban az önkormányzat általában odáig jutott el, hogy kirakta a rozsdás dézsákat, pedig ebben a programban még szerepelt egy csomó minden, például növényfelfuttatások, árnyékolókihelyezések – ezeket is szeretnénk megvalósítani.
• Mi az, ami mindebből a leggyorsabban kivitelezhető?
• A részvételiséget, az irodával együtt, el tudjuk indítani még ebben az évben. A Dobsinai utcai inkubátorházban is megkezdődhetnek az idén a minimálisan szükséges felújítási munkák. Az átlátható, jobb árakat és nagyobb versenyt biztosító ingatlanértékesítési rendszer bevezetésével nem várunk, ahogy azzal sem, hogy a közbeszerzéseket és a jogi ügyek nagy részét a hivatalhoz vonjuk, ezekért ugyanis nagyon sokat fizetett eddig az önkormányzat külső cégeknek.
• A polgármesteri munkája mellett is lesz ideje buszmegállókat festeni?
• Ez abszolút prioritás lesz! Fontos, hogy nemcsak a buszmegállók, hanem a különböző utcabútorok is jobban nézzenek ki a kerületben, még akkor is, ha azok nem az önkormányzathoz tartoznak.
• Felhagynak a gerillamódszerekkel végzett városfelújítási programokkal?
• Sajnos a hegyvidéki programok most már legálisak lesznek... Ezekre pályázatokat írunk ki, meghívunk művészeket – minimális pénzből sokat lehet javítani a közterületi tárgyaink állapotán.

K. D.

 Az új önkormányzat képviselő-testülete lapunk megjelenését követően, október 3-án tartja alakuló ülését. Erről szóló összefoglalónkat következő számunkban olvashatják.