Családi sínap hó nélkül a Normafánál
– Elfáradtál?
– Nem.
– Biztos?
– Na jó, egy kicsit.
– Jössz máskor is?
– Az tuti, de akkor hó is legyen!
A rövidke kérdezz-felelekből annyi azonnal kiderült, hogy a Normafánál rendezett szezonnyitó családi sínap egy 12 éves fiatalemberrel, Mátéval biztosan megszerettette a téli sportokat. Vele jártuk végig a Magyar Sí Szövetség, a Síoktatók Magyarországi Szövetsége, a Normafa Síiskola és a Normafa Park által közösen megálmodott program állomásait.
– A Városmajor mellett lakunk, úgyhogy sokat járok le a parkba, nyáron majdnem mindennap ott vagyok. Rengeteget focizom a barátaimmal, néha kosarazni is szoktunk. A sízés azért sem érdekelt igazán, mert a hegy kicsit messze van. Persze télen fel szoktunk jönni a szüleimmel a Normafához, de az más, akkor sétálunk, vagy kirándulunk. Aztán az idén januárban lecsúsztam a műhavas szánkópályán, az nagyon tetszett, és láttam a sípályát, amit szerettem volna kipróbálni, csak éppen akkor nem volt rá lehetőség. Most az egyik osztálytársam hívott el a sínapra, és azonnal mondtam anyukámnak, hogy jöjjünk, mert én csúszni akarok! – mesélte Máté, akinek az első útja annak rendje és módja szerint a Normafa Park Látogatóközpont melletti lesiklópályához vezetett.Erről tudni kell, hogy egy felvonóval és világítással felszerelt, korszerű műanyag pálya, amelyet egész évben lehet használni. Speciális borításának köszönhetően szinte a hóval fedettel azonos élményt nyújt. Máté is megerősítette ezt, amikor nevetve újságolta, hogy elsőre mekkorát esett sílécekkel a lábán.
– Nem hittem, hogy ennyire csúszik a műanyag... Utána aztán jobban figyeltem az oktatóra, és akkor már nem volt probléma, többször lejöttem a pályán gond nélkül – összegzett elégedetten. Aztán kis hezitálás után bevallotta, hogy gyakorolt a csúszások előtt, a pálya mellett ugyanis ott volt egy okos szerkezet, a síszimulátor, amin az alapvető mozgásokat lehet imitálni. Máté szerint ez később sokat segített neki, különösen a helyes lábtartás és rugózás megtalálásában.A kisebb-nagyobb esések kétségtelenül a téli sportok velejárói, a következő próbatétel pedig ebből a szempontból még annyi jóval sem kecsegtetett, mint a lesiklás. A szervezők ugyanis felépítettek egy mini síugró sáncot, amely ugyan nem tűnt túl magasnak – de csak alulnézetből.... Amikor az ember felment a tetejére, hogy ugorjon egyet, azonnal megváltozott a véleménye a „nem túl magas” fogalmáról.
Máté azért nem ijedt meg különösebben, némi útbaigazítás után vígan lecsúszott a sáncon. Meg is jegyezte, hogy szívesen kipróbálna egy nagyobbat, amelyről aztán tényleg jó messzire lehetne repülni. Erre most nem volt mód, biatlonozni viszont lehetett, a fiú pedig ezzel kárpótolta magát.A biatlon, vagy sílövészet alapvetően téli sportág, amely sífutásból és lövészetből áll. Nyári változatában a sítalpakat sírollerre cserélik a versenyzők, a családi napon viszont futásból és lézeres lövészetből állt.
– Az iskolánkban már volt pisztolyos lézeres lövészet, ez viszont ezerszer jobb, mert a földön fekve, puskával kellett lőni. Teljesen olyan, mint a kedvenc komputeres játékom, sőt, annál is izgalmasabb! – lelkesedett Máté, hozzátéve, hogy legszívesebben fel se kelt volna a fűből, annyira élvezte a céllövést. Már az első körben sem ment neki rosszul, de a segítőkkel rögtön megbeszélte, mit rontott el, hogyan kell lélegezni és tartani a lézeres fegyvert. Utána aztán még jobbak lettek a lövései, csak azt bánta, hogy nem légpuskát használtak, mert akkor hazavihette volna a papír céltáblát.Persze ez sem szegte a kedvét, hazafelé menet ki is jelentette, hogy legközelebb havon is végigcsinálja a programot. És éppen ez volt a családi nap célja: új embereket, kicsiket és nagyokat megnyerni a téli sportok világának. A látogatók számát és a sok mosolygós arcot látva az is bizonyos, hogy Máté mellett sokan mások úgyszintén barátságot kötöttek valamelyik sportággal.
Erről beszélt a Normafa Parkot irányító Mikó Gergely, aki elmondta, a családi nappal szeretnék megmutatni, hogy a sísport egész évben űzhető, mert az összes formájának megvan a nyári megfelelője: „A lézeres lövészetet már hároméves kortól ki lehet próbálni, miként a lesiklást is egészen kis korban el lehet kezdeni. Kicsit idősebbnek kell lenni a síugráshoz, a jó hír viszont az, hogy ma már ehhez sem kell feltétlenül természetes hó.”
Kiemelte, hogy a műanyag lesiklópályát nyugodtan használhatják a mozgásukban korlátozott vagy látássérült emberek is, a Normafa ebből a szempontból is kitüntetett helyszín. A téli időszakban pedig rendelkezésre áll a szükség esetén technikai hóval fedett sífutó és a szánkópálya, valamint a lesiklópálya is üzemel.A sísport bázisának szélesítését sportági minimumnak nevezte Csák Levente, a Magyar Sí Szövetség vezetője. Véleménye szerint ezzel a célkitűzéssel mindenki egyetért. A mostani családi sínap ehhez járult hozzá, kiválóan népszerűsítette a téli sportokat, egyúttal sportágválasztóként is szolgált.
„Büszkék vagyunk a rendezvényünkre, arra pedig különösen, hogy ilyen sokan jöttek el, köztük rengeteg család. Jó látni a gyerekeket a sísáncon, a műanyag lesiklópályán és biatlonozás közben. Ők azok, akik visszahozzák a síéletet a Normafára” – fogalmazott Csák Levente, majd megemlítette, hogy évtizedekkel ezelőtt még bőven volt hó, december közepétől márciusig tartott a szezon a hegyen. Azóta megváltoztak az időjárási körülmények, de a technikai hó segítségével mostanra ismét több hónapon át lehet akár a Normafánál is síelni, vagy sífutni, nem is beszélve a négy évszakos műanyag pályáról.
„Nagyszerű dolog télen a jó levegőn, a szabadban sportolni, a havon csúszni! Aki egyszer rákap az ízére, soha nem hagyja abba” – zárta szavait a síszövetség első embere.
A családi nap a szórakozás mellett egyéb izgalmakat is tartogatott a vendégek számára. A szervezők jóvoltából ugyanis a feladatok teljesítéséért sorsjegy járt, amelyekkel a program végén értékes nyereményekhez juthattak a szerencsések.
sm.