Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Solyom_Laszlo-emlektablat_avatott_az_onkormanyzat

Sólyom László-emléktáblát avatott az önkormányzat

Emléktáblát állított az önkormányzat az egy évvel ezelőtt elhunyt dr. Sólyom László köztársasági elnök tiszteletére egykori lakóházánál, a Normafa út 39/c szám alatt. A táblát közösen avatta fel Pokorni Zoltán, a leköszönő hegyvidéki polgármester és Sólyom Benedek építész, a volt államfő fia.

Pokorni Zoltán felidézte a 2005 nyarán megtartott köztársaságielnök-választás váratlan fordulatokkal teli történetét, majd az államfő erényeiről beszélt. Mint mondta, Sólyom László személyében „nagyon markáns, bátorító, önállósággal rendelkező elnöke” volt Magyarországnak 2005 és 2010 között.

Az ünnepségen sokak mellett megjelent Schiffer András ügyvéd, politikus is, aki 2005-ben a Védegylet Egyesületben Sólyom László – a szervezet vezetőségi tagja – elnökjelölti kampányát irányította. A Lehet Más a Politika (LMP) egyik alapítója, egykori társelnöke szerint nagyon hiányzik a mai közéletből Sólyom László és az ő szellemisége, mert „benne volt gyakorlatilag utolsók között intézménytisztelet, erkölcsi tartás és felelősség a jövő nemzedékek életfeltételeiért”.

Sólyom László 1942-ben született Pécsen, ott kapta meg a jogi diplomáját 1964-ben. 1966-tól 1969-ig a jénai egyetemen tanársegédként dolgozott és doktori címet szerzett. Hazatérését követően 1983-ig a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970–1975-ig pedig az Országgyűlési Könyvtárban volt tudományos kutató. 1975-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa, 1981-ben a tudomány doktora fokozatot szerezte meg.Solyom_Laszlo-emlektablat_avatott_az_onkormanyzat

1983–1996-ig az ELTE jogi karán, a polgári jogi tanszéken tanított. Az 1990-es években részt vett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának megalapításában, nevéhez fűződik a doktori képzés elindítása is. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban rendes tagjává választották.

Az 1980-as évek elejétől környezetvédelmi mozgalmak, köztük a Duna Kör résztvevője volt, a bős-nagymarosi vízlépcső elleni megmozdulásokhoz is csatlakozott. Egyike volt a Magyar Demokrata Fórum alapítóinak, 1989-ben az elnökség tagjává választották, tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában.

Az Alkotmánybíróságnak 1989-től elnökhelyettese, 1990 és 1998 között elnöke volt. Alkotmánybírósági elnökként döntő szerepet vállalt a demokratikus jogállami jogrendszer kialakításában.

Az Országgyűlés 2005. június 7-én választotta köztársasági elnökké, hivatalát 2005. augusztus 5-től 2010. augusztus 5-ig töltötte be. Köztársasági elnökként a politikai pártoktól függetlenül igyekezett megjeleníteni a nemzet egységét, különös hangsúlyt helyezve a jövő nemzedékeiért való felelősségre.

Sólyom László 1985-től lakott családjával a XII. kerületben, a Széchenyi-hegyen. Államfői rezidenciája szintén a Hegyvidéken, a Béla király úton volt; elnökségét követően költözött a Normafa útra. Hosszú betegség után, 2023. október 8-án, 81 éves korában hunyt el. A Fiumei úti temetőben, felesége mellett helyezték örök nyugalomra.

n.

 

Dr. Sólyom László részletes életrajza megtalálható a hegyvidek.hu/elet-a-hegyvideken/keruleti-szobrok/solyom-laszlo-1942-2023 oldalon.