„Mi bemegyünk az emberek közé, és beszélünk velük”
Kocsik Tekla alpolgármester a szociális, kulturális és köznevelési területekért, valamint az egyházakkal és az egészségügyi intézményekkel való együttműködésért felel. Szeretné tovább gazdagítani a Hegyvidék kulturális életét, nagyobb hangsúlyt helyezne a környezettudatosságra, a rászorulók támogatására és az egészséges életmód népszerűsítésére. A valóban emberközpontú kormányzás híveként az a célja, hogy tettekkel bizonyítsa: a kerület lakói bátran fordulhatnak az önkormányzathoz javaslataikkal és problémáikkal egyaránt. Tervekről, célkitűzésekről és az új időszak első tapasztalatairól beszélgettünk vele.
- Mióta vesz részt a közélet alakításában?
- 2019-ben csatlakoztam a Sétáló Budapest civil kezdeményezéshez, ami a város élhetőségének javítását, az emberek mindennapjainak élhetőbbé tételét tűzte ki céljául. A mai napig jelentőséggel bír az életemben, mert fontosnak tartom a környezettudatos életmóddal és a fenntarthatósággal foglalkozó ügyekkel kapcsolatos törekvéseket. Úgy vélem, a környezettudatos gondolkodás nemcsak globális, hanem helyi kérdés is.
- Mennyire határozzák meg ezek a törekvések a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot?
- Az MKKP célkitűzései között hangsúlyos szerepet kap a „zöld gondolkodás” népszerűsítése, valamint fundamentális eleme a szociális érzékenység is – megtalálni, hogyan lehet új programokat létrehozni, amikkel segíteni tudunk azoknak a csoportoknak, amelyek tagjai nem számíthatnak támogatásra másoktól. Ezek mellett van még egy közös a Sétáló Budapest mozgalomban és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártban: úgy gondoljuk, hogy az embereknek foglalkozniuk kell a közélettel. Igenis mindenkinek joga van alakítani a magyar politikát, lehetnek elvárásai a megválasztott politikusok felé!
- Ezért lett a Magyar Kétfarkú Kutya Párt tagja?
- Mindig is egyetértettem a párt célkitűzéseivel, mivel ugyanazokat az értékeket képviseljük. 2020-ban kaptam lehetőséget budapesti hálózatfejlesztőként, azóta segítem az MKKP területi fejlődését. A Sétáló Budapest szervezőjeként ekkor már nagy tapasztalatot gyűjtöttem az aktivisták koordinációjában, kampányok felépítésében, aláírásgyűjtésben.
- Összefügg a hálózatfejlesztői munkakör azzal, hogy a civil életben filozófusnak készül?
- Úgy gondolom, a filozófiai pálya nem áll messze a közélettől. A filozófusok feladata az embereket rávezetni arra, hogy minél jobban megismerjék magukat és az őket körülvevő világot annak érdekében, hogy el tudjanak benne helyezkedni. A politikus dolga is valami hasonló, legalábbis részben. Az egyetemi tanulmányaimat egyébként már befejeztem, a diplomavédés van hátra, azonban éppen a politikusi szerepvállalásom miatt erre egyelőre halasztást kértem.
- Mi volt az első feladata a Magyar Kétfarkú Kutya Pártban?
- Egy aktivistarendszert kellett létrehoznom, ki kellett építenem az MKKP aktivistahálózatát. Nagyjából az első év után éreztem azt, hogy fogyasztóbarát videós tartalmakra van szükség, ezért létrehoztam egy külön audiovizuális munkacsoportot. Majd kitört az ukrajnai háború, én pedig felkerestem a budapesti jelölteket, és megkértem őket, hogy a fel nem használt kampánypénzüket ajánlják fel jótékony célra. Mindenki beleegyezett, így felkerestem a beregszászi kórház igazgatóját, aki küldött egy véget nem érő listát arról, mire lenne szükségük. Április elsején adtuk át a nyolcmillió forint értékű adománycsomagot, de ezzel nem volt vége a támogatásnak. Folytattam, mert a kórház helyzete az én szívügyemmé is vált. A többi között az ilyen történetek miatt örülök különösen annak, hogy alpolgármesterként a szociális szféra is hozzám került.
- Már akkor, hálózatfejlesztőként tudta, hogy a XII. kerület érdekében fog dolgozni?
- Egyáltalán nem, ez később alakult így. Pontosabban az történt, hogy Kovács Gergely pártelnök felkért, legyek a kampányfőnöke a kerületi előválasztáson. Megszerveztem az aláírásgyűjtést, a plakátozást, a teljes kampányt, ami jól sikerült, hiszen az MKKP elsöprő győzelmet aratott. Utána beszéltük meg, hogy képviselőjelölt leszek, de akkor még egyáltalán nem volt szó az alpolgármesteri kinevezésről.
- Meglepte a felkérés?
- Nem beszéltünk erről korábban, tehát igen, meglepődtem, illetve szó szerint megilletődtem, amikor Kovács Gergely feltette a kérdést. Számomra óriási megtiszteltetést jelentett már maga a lehetőség is, amire természetesen igent mondtam.
- Milyen helyismerettel rendelkezik?
- Budapesti hálózatfejlesztőként az összes kerületet meg kellett ismernem, enélkül nem lehetett volna összefogni az aktivistákat, kidolgozni a helyi, specifikus kampányokat. Ráadásul a XII. kerület különleges fontossággal bírt, mert innen indult a videós munkacsoport. Itt kezdtük el gyártani a tényfeltáró és oknyomozó videós anyagokat, amelyek – egyebek közt – az önkormányzat működéséről, a zöld területek átgondolatlan beépítéséről és más visszásságokról szólnak.
- A kulturális élet azért eddig is elég gazdag volt a kerületben, hogyan lehet ezt még tovább bővíteni?
- A kultúra az a terület, ami számomra rendkívül komplex, és beletartozik a kerület közösségi életének fellendítése is. A kultúrának óriási szerepe lehet abban, hogy az emberek még inkább egymás felé forduljanak. Szociális kérdés is az, hogy a kultúra mindenki számára elérhető legyen, és ne a társadalmi lehetőségek határozzák meg ezt. Hiszek abban, hogy események és programok által erősíthetjük az összetartozás érzését, ami aztán egy szolidárisabb, egymást még inkább segítő kerületté tesz minket.
- Mi történik a már megszokott programokkal, a kerületi hagyományokkal?
- Az újdonságok keresése nem azt jelenti, hogy a hagyományaink kárt szenvednek. Nemcsak a kultúrára, hanem a legszélesebb közösségi életre is igaz, hogy ami jól működött, azt meg kell tartani. Legfeljebb megpróbáljuk még jobbá tenni.
- Az MKKP számára fontos az állampolgárok bevonása. Hogyan valósulhat ez meg a kultúra területén?
- Tény, hogy a XII. kerületben nagy számban élnek szépkorúak, és nekem úgy tűnik, az eddigi kulturális kínálat leginkább őket célozta meg. Törekedni fogok fiatal művészek meghívására, ami egyben a kulturális programokkal megszólított korosztályok szélesítését is jelenti. Ebbe beletartozik a kisgyerekes családok megszólítása is, főleg azért, mert ez a csoport eddig talán kevesebb figyelmet kapott. Pedig elő kell segíteni, hogy a maguk módján ők is reflektáljanak a társadalmi problémákra és a környezetünket érintő kihívásokra.
- Mindig kényes téma az egészségügy – ezen a területen mik az elképzelései?
- Minél jobb ellátást kell biztosítani a kerület lakóinak! Ennek előfeltétele, hogy az önkormányzathoz tartozó alapellátás magas színvonalon működjön. Ez nem lehet és nem is lesz vita tárgya! Ugyanakkor a legjobb terápia a megelőzés, ha elkerüljük a betegségeket; ehhez a prevenció erősítésével, az egészségtudatosság javításával járulhat hozzá az önkormányzat. Érdemes lenne felfrissíteni a hagyományos kerületi egészségnapokat, mert egy kicsit sematikussá váltak, valamint tematikus hónapok szervezésében is gondolkodom.
- Ma az oktatásban alig kapnak szerepet az önkormányzatok. Van egyáltalán mozgástér ezen a területen?
- Az iskolák már régóta állami fenntartásban működnek. Mi annyit tehetünk, hogy támogatjuk az intézmények fejlesztését. Az óvodák azonban hozzánk tartoznak, ezek fenntartása kiemelt feladatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a környezettudatosság, az egészségtudatosság, a szociális érzékenység kialakításának legjobb terepe az óvoda.
- A Magyar Kétfarkú Kutya Párt részéről sarkalatos kérdés a zöld területek védelme. Ebben mire számíthatnak a hegyvidékiek?
- Kétségtelen, hogy miénk a főváros legzöldebb kerülete, Budapest tüdeje, ami öröm az itt élőknek, egyben óriási felelősség az önkormányzatnak. Az utóbbi években láthattuk, hogy folyamatosan csökkent a zöld felületek aránya. Nem elvenni kell a természettől, hanem hozzáadni, és ennek az egyik első lépése lehet a Böszörményi út egy részének zöldítése, a sétálóutca kialakítása – ahogyan általában is ráfér a zöldítés a belső városrészekre. A másik irány az értelmetlen beépítések megszüntetése. Az egyszerűen bűn, hogy lakóparkok, irodaházak miatt fák százait vágják ki! Riasztó, de igaz, hogy a mai fiatalok szoronganak a jövő miatt, mert attól félnek, hogy az emberiség tönkreteszi a bolygót a természet pusztításával. Megígérhetem, hogy a XII. kerületben ilyen nem lesz, mi több, növelni fogjuk a zöld területek méretét.
- A Hegyvidék az ország egyik leggazdagabb települése, azonban itt is vannak szociális problémák. Mit gondol erről?
- Az előző városvezetés nem vett tudomást a nehéz helyzetben lévőkről, a szőnyeg alá söpörte a bajokat. Van egy elég széles leszakadó réteg, amelynek tagjai úgy érzik, elengedték a kezüket. Mi ennek az ellenkezőjét tesszük, segítő kezet nyújtunk. A valós igényekre igyekszünk megoldásokat találni, és azzal kezdjük, hogy meghallgatjuk az embereket. Nem dugjuk homokba a fejünket, nem csukjuk be a szemünket, nem fogjuk be a fülünket.
- A már elmondottakon kívül miben lehet majd tetten érni ezt az éles fordulatot?
- A Magyar Kétfarkú Kutya Párt emberközeli álláspontot képvisel. Tudjuk, hogy vannak, akik tartanak ettől, mert azt hiszik, ez egyet jelent a lazasággal, a komolytalansággal és azzal, hogy semmit sem fogunk csinálni. Ezzel vádolnak az ellenfeleink, akik nagyot csalódnak majd. Mi bemegyünk az emberek közé, és beszélünk velük. Mondja el mindenki a javaslatait, hogy min változtatna, mert az ügyünk ugyanaz: a kerületért dolgozunk.
- Ennek szellemében hozta létre az önkormányzat a részvételi irodát?
- Igen, illetve ehhez kapcsolódva hozunk létre az önkormányzat költségvetésén belül egy közösségi költségvetést, ami arra szolgál, hogy a lakossági javaslatok megvalósulhassanak. A szokásos lakossági közmeghallgatáson kívül lesznek rendszeres városrészi fórumok, amiken a szűkebben vett helyi kérdéseket lehet majd megvitatni.
- Ha egy év múlva beszélgetnénk, mivel lenne elégedett?
- Akkor leszek elégedett, ha az emberek bátran fordulnak hozzánk a gondjaikkal és az örömeikkel. Ha éppen úgy adódik, mernek panaszkodni. Mert hozzánk lehet jönni, velünk lehet beszélni, nem kell fejet leszegve suttogni. A mostani egy másik önkormányzat, amely valóban az emberekért, minden kerületi emberért dolgozik.
sm.