Mit csinál az újságíró?

„Mi leszel, ha nagy leszel?” A kérdés, amitől a falra tudnának mászni az általános iskolás gyerekek. Egyrészt azért, mert úgy érzik, még bőven van idejük ezen gondolkodni, és teljesen máson jár az eszük, másrészt nincsenek is tisztában a lehetőségekkel, hogy melyik pálya, munkakör milyen is valójában. Ez utóbbin próbálnak segíteni a pedagógusok a Svábhegyi Jókai Mór iskolában azzal, hogy minden évben pályaorientációs napot szerveznek – amelynek az egyik idei vendége lapunktól érkezett. A gyerekek ugyanis kíváncsiak voltak, mit csinál valójában az újságíró.
Persze nem csak erre, hiszen az ötödikesek egy sor kérdéssel várták az előadót, aki a szakma szépségeiről és annak árnyoldalairól is beszélt. Elmondta, hogyan működnek a szerkesztőségek, ki dönti el, milyen témát dolgozzanak fel az újságírók, és miképpen születik meg maga a cikk. Arról is szó esett, hogy ma már az újságírás nem korlátozódik a sajtóra, már amennyiben szövegírásként tekintünk rá. Ha pedig így tekintünk, akkor idetartozik minden kreatív tartalom – beleértve a marketing, a PR egy részét –, valamint általában véve az információk közvetítése, legyen az üzleti, intézményi vagy éppen politikai.
A gyerekeket pont ez a sokszínűség érdekelte, és a többi között megkérdezték, mekkora szabadságot kap az újságíró a témaválasztásban, milyen híres emberekkel lehet találkozni és érdekes helyekre eljutni munka közben, mennyire nehéz riportalanyt találni. Kíváncsiak voltak arra is, meg lehet-e élni az újságírásból, vagy inkább érdemesebb más foglalkozást választani.Végezetül a cikkünk elején említett kérdés is elhangzott, persze nem gyerekbosszantásként, hanem őszinte kíváncsiságból. A válaszok sokfélék voltak, ami mutatja, mennyire széles a mai fiatalok látóköre, az ügyvédtől a mérnökig, a forgatókönyvírón át a focistáig és a légikísérőig sok foglalkozást megemlítettek. Persze előfordulhat, hogy a mostani tervekből nem lesz semmi, de a lényeg mégiscsak az, hogy már vannak elképzeléseik.
Ezt erősítette meg Vukovári Nóra, az 5. c osztályfőnöke, aki úgy látja, a pályaorientációs nap hasznos a gyerekek számára. „Pályaválasztásnál az emberek többsége mindenféle praktikus szempontot figyelembe vesz, de legalább ilyen fontos lenne, hogy az álmainkat kövessük – emelte ki. – Álmokban, lelkesedésben pedig egyértelműen gyerekkorban vagyunk a legjobbak. Ezért fontos, hogy minél több lehetőséggel ismerkedjenek meg a diákok ebben a fogékony időszakban.”
A pedagógus arról is szólt, mennyire hasznos, ha a gyerekek különböző foglalkozások képviselőivel találkoznak, akik a saját tapasztalataikról mesélnek, és megválaszolják a kérdéseket, adott esetben megmutatják a munkahelyüket. A személyes élmény mindig maradandóbb és inspirálóbb, mint bármilyen elméleti ismeret.
Ennek megfelelően a programok osztályonként vagy évfolyamonként zajlottak. Az idén is voltak külső helyszínek, egyebek mellett állatmenhelyen, hotelben és a Bajor Gizi Színészmúzeumban jártak a jókaisok. Az iskolájukban pedig az építészettel, az állatorvosi és az idegenvezetői munkával is megismerkedhettek.

M.