Tájsebgyógyítás a Normafánál

„Az önkormányzat előző vezetésének megalomániás tervei közül az eredetileg 650 méter hosszú, 20 méter magas vasszörnyetegnek elképzelt, csak a lakossági tiltakozás hatására átterveztetett lombkoronasétány félig elkészült fejépülete hatalmas tájsebként csúfítja a Normafát. A betontorzó állagmegóvása és őrzése eddig közel százmilliós kiadást jelentett, sorsának rendezése ezért az egyik legelső feladatunk volt” – adta hírül az önkormányzat új vezetése. Közleményük rámutat arra, hogy az előző vezetés által aláírt szerződések alapján a torzó elbontása és a terület erdészeti rekultivációja sajnos megvalósíthatatlan: közel egymilliárd forintot kellene az államnak visszafizetni, emellett a bontás és a rekultiváció további több százmilliós költséggel járna.

Ebben a helyzetben az önkormányzat igyekezett olyan felelős döntést hozni, ami a lehető legjobban szolgálja úgy a természet, mint a kerület lakosságának érdekeit. „Az épületet befejezzük, de sokkal visszafogottabbra és szerényebbre alakítjuk. Lombkoronasétány-fejépület helyett kis környezetvédelmi oktatópont működik majd benne, valamint a turistáknak pihenőhely, télen melegedő, talán egy kis büfé is, valamint természetesen kulturált illemhely várja majd a természetjárókat. A munkálatok a napokban kezdődnek el” – áll a közleményben.

„Szerintem minden olyan beruházás elhibázott, ami még több embert vonz a Normafára. A Normafának egy problémája van, hogy oda megy egész Budapest, és eléggé túlterhelt, ráadásul ugyanarra a két kilométerre megy mindenki” – mondta Kovács Gergely polgármester a hivatalba lépése alkalmából készített beszélgetésünkben, amikor az előző önkormányzati vezetés által tervezett és részben megvalósított normafai fejlesztések sorsáról kérdeztük. (Az interjú lapunk 2024. október 1-jei számában olvasható – a szerk.)

Az új polgármester arról is beszélt, hogy a normafai beruházások állami finanszírozásból készültek, ezekre a támogatói okiratok általában tízéves fenntartási kötelezettséget írtak elő. Míg azonban a megvásárolt hóágyúkat, vagy épp a ratrakot megegyezés esetén vissza lehet adni, addig egy félkész épület esetében ez nehezebben megvalósítható, hiszen az állam „valószínűleg nem fogadná el ajándékba a betontömböket”.

nn.