Zöldebb lehet a Böszörményi út

• Mi az apropója a jelenleg zajló tervezésnek?
• A főváros kiírt a kerületeknek egy élhető utcák fejlesztését célzó pályázatot mintegy 2,5 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatási kerettel. A Hegyvidéki Önkormányzat zöld irodája ezt a lehetőséget ragadta meg, és ehhez keresett tervezőt. Azért éreztem szívügyemnek a feladatot, mert én is a Böszörményi úton lakom, jól ismerem a környéket. Mostanában én is egyre jobban megszenvedem, ahogy a felmelegedő burkolt felületek éjszaka ontják magukból a hőt, és még így sem képesek lehűlni.
• Hogyan lehet változtatni ezen?
• A hőszigeteffektus, az élhetetlen városi klíma ellen leginkább árnyékolással védekezhetünk, ami egy kicsit klimatizálja a hatalmas, katlanszerűen felmelegedő homlokzatokat és burkolatokat. Emiatt a nagy lombkoronát nevelő fák egyre nagyobb jelentőséget kapnak a jövőben. Ám a zöld és kék infrastruktúra – vagy hétköznapi szavakkal a növényeket és a vizet érintő fejlesztési irányok – tervezésénél megkötik a tájépítész kezét például a föld alatti közmű-vezetékrendszerek hálózata, a tömegközlekedés, a gyalogosforgalom, a légvezetékek, a közvilágítás. Ráadásul a koncepció kidolgozása csak a közterületre korlátozódik, nem érinti a szervesen kapcsolódó társasházi előkerteket.
• Hol lehet mégis zöldíteni?
• Sokan az elsődlegesen alapsíki zöld felület növelésére gondolnak – lesznek is évelő- és cserjetelepítések –, de ezeknek a felszíni területeknek a nagy volumenű növelése lehetetlen. Ugyanakkor ezek a legsérülékenyebb, legnehezebben fenntartható növényekkel borított területek. A fák lombkorona-struktúrája nagyságrendileg nagyobb lombtömeget és zöld felületet jelent, így erre összpontosítunk. Bár az útvonalon jelenleg is 89 – különböző korú és egészségi állapotú – fa él, 24%-kal növelni tudtuk a fák számát, és ami ennél is fontosabb, a már meglévő fák életkörülményeinek javításával – hosszú távon – ezek lombnövekedését is elősegítjük. Összességében a pályázati anyag több mint nyolcszorozza a jelenlegi zöldfelület-mennyiséget, ami nagyon jelentős előrelépés.
• Mindezt a már megszokott szolgáltatások csorbulása nélkül éri el a terv?
• Lényegében igen. A gyalogosok biztonságosabban közlekedhetnek, több zebra lesz, és akadálymentessé válik a teljes útszakasz. A jelenlegi 2-vel szemben 45 padot szeretnénk elhelyezni. Az üzletek működése és a tömegközlekedés változatlan formában megmarad, és mindkét irányban helyet kap a mikromobilitást ösztönző kerékpársáv.
• Mi változik a zöld felületek esetében?
• A városi fák jellemzően gyenge minőségű, leburkolt talajban élnek, gyökereik közművezetékek közé szorulnak, ami miatt gyenge az immunrendszerük, az ellenálló képességük, és messze nem tudnak úgy növekedni, ahogy egészséges társaik. Ezen próbálunk változtatni például azzal, hogy az elültetendő fák gyökérzónájába hatékony öntözést lehetővé tevő dréncsöveket fektetünk. Szintén a terv része a vízáteresztő burkolatok alkalmazása több mint 500 négyzetméteren. Ezzel a csapadékot a fák gyökérzónájába vezetjük, ahelyett, hogy a már most is erősen elavult csatornarendszert terhelnénk vele. Ezek nem látványos megoldások, mégis hozzájárulnak a fák egészséges növekedéséhez.
• Most érkeztünk el a kék fejlesztésekhez?
• A kettő szorosan összefügg: a kék infrastruktúra jelentősége, hogy beépül a zöld infrastruktúrába. A területre lehulló vízcseppek élő értéket jelentenek, amit érdemes helyben hasznosítani. Ahelyett, hogy pillanatok alatt elvezetjük a Hegyvidékről – és az országból –, beszivárogtathatjuk a talajba, és ez élteti a növényeket, egészségesebbé teszi a klímát, amiben élünk, ráadásul ezáltal a közterületek fenntartási igénye – és költsége – is mérséklődik.
• Egyszerűen hangzik, de hogyan működik a gyakorlatban?
• A vízáteresztő burkolatok nem jelentenek szembetűnő változást, ahogy a járdákról a fák felé lefolyó víz sem. A tapasztalatok szerint a növényekkel beültetett zöld felületek alatt lazább szerkezetű a talaj, lassabban szárad ki, ezáltal jobban be tudja engedni a ráfolyó csapadékvizet. Igazán nagy hatást az jelentene, ha a társasházak tetejére hulló esővizet lehetne a burkolat alatt elhelyezett ciszternákba gyűjteni, vagy szikkasztókba terelni, és onnan dréncsöveken a fák gyökérzónájába vezetni. A koncepció erre a lehetőségre is kitér, de a megvalósítás csak később, az érintett társasházakkal együtt lenne lehetséges.
• Mikor valósulhatnak meg a fejlesztések?
• A pályázat elbírálásának stádiumában vagyunk. Eddig kedvező visszajelzéseket kaptunk, de még nincs végeredmény. A fákat érintő tervezésnél fontos tudni, hogy az igazi változásokra várni kell nagyjából egy évtizedet, ugyanis a megtett intézkedések hatása lassan érik be. Akkor dolgoztunk jól, ha tíz év múlva a Böszörményi úton egészséges fák terebélyesebb lombkoronájának árnyékában pihenhetünk meg.

(Barta)

A Böszörményi út részletes fejlesztési terveiről 2024. szeptember 3-i lapszámunk 3. oldalán olvashatnak.