Hogyan hűthetjük a környezetünket?

Egész Budapestre, így a Hegyvidékre is kiterjedően klímamodellezésre kérte fel a Life in RunOff „Városi eső” projekt keretében a Hegyvidéki Zöld Iroda mint konzorciumi vezető partner a HungaroMet Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt.-t. A cél a városi klíma élhetővé tétele, valamint a hőszigetjelenség hatásainak csökkentése volt. Az elkészült tanulmány részben egy jövőbeli időszakra (2045-re) igyekezett meghatározni a várható környezeti körülményeket, azok közül is kiemelten a hőmérsékleti változásokat.
A különböző forgatókönyvek megvalósulását vizsgáló kutatás keretében három beavatkozás hatásait modellezték a készítők: a tetők, burkolt úttestek és járdák világosabb felületűre cserélését, hogy minél kevesebb hősugárzást nyeljenek el; a zöld infrastruktúra fejlesztését, azaz lényegében a nagy lombkoronát nevelő fák mennyiségének növelését az árnyékolás és a párásítás érdekében; valamint a locsolás és öntözés hatását a hőmérséklet alakulására. Ez utóbbival kapcsolatban az elkészült dokumentum kiemeli a lakosság szerepvállalásának fontosságát, ezért cikkünkben erre helyezzük a hangsúlyt.
A fogalmak tisztázása érdekében fontos, hogy világosan meghatározzuk a köznyelvben rokonértelmű szavak jelentését. A locsolás a víz kiöntését jelenti valamilyen burkolatra. Hőségben a villamossínek, az úttest lajtoskocsikkal történő hűtése tartozik ide. Az öntözés pedig kifejezetten a növények számára történő vízjuttatás, történjen az közterületen vagy magánkertben.
Tisztázandó a vizsgált folyamatok fizikai háttere is, amely arra épül, hogy a víz a párolgása során hőt von el a környezetétől, ennek következtében hűti azt. Ezt mi is megtapasztalhatjuk, amikor például átmegyünk a polgármesteri hivatal előtt felállított párakapuk egyikén. A bőrünkre kerülő apró vízcseppek néhány perc alatt felszáradnak, de közben kellemes, hűvös érzést hagynak maguk után.
A kutatás szerint a locsoláskor a nappali órákban a forró, napsütötte felületekre kijuttatott víz gyorsan párolog, és jelentősen csökkenti a közvetlen környezet hőmérsékletét. Ilyenkor a locsolt felület felett rövid távon akár 10 fokkal is hűvösebb lehet a levegő, mint egy hasonló adottságú, de száraz kontrollterületen. Ez a hatás jelentősnek mondható, de rövid idejű, ezért nem befolyásolja a napi középhőmérsékletet, legfeljebb – jól időzítve, kicsit – tompítja a hőcsúcsot.Ezzel szemben az éjszakai locsolás – akár egy viszonylag kicsinek mondható vízmennyiség kijuttatása mellett is – hosszabb hatást fejt ki. Egyetlen liter víz négyzetméterenként (ami 1 milliméter csapadéknak felel meg) képes csökkenteni a legalacsonyabb éjszakai hőmérsékletet, és ez a növényekkel borított felületek kedvező hatásaival kombinálva hathatósan mérsékli a főleg ezekben az órákban megjelenő hőszigetjelenséget. Ráadásul a leghűvösebb időszak előtt, az esti és a kora hajnali órákban elvégzett öntözés jótékony hatása még másnap délben is mérhető volt.
A tendenciákat követve meg kell barátkoznunk az olyan kifejezésekkel, mint a forró nap (35 Celsius-fok feletti maximum), a trópusi éjszaka (amikor a hőmérő higanyszála nem süllyed 20 Celsius-fok alá) vagy a 25 Celsius-fokos középhőmérséklettel jellemezhető hőhullámos nap. Hegyvidéki lakosként ilyen időszakokban kis odafigyeléssel mi magunk is hasznosíthatjuk a most befejezett vizsgálatok konklúzióit.
Különösebb beruházás nélkül megtehetjük, hogy késő este öntözzük a kertet, ennek megfelelően állítjuk be az automata öntözőberendezés programját, vagy egy egyszerűbb időzítővel ilyenkor hozzuk működésbe az öntözőtömlő végére illesztett esőztetőt. Ha több egymáshoz közeli kertben összehangoltan öntözünk, akkor a hatások, egymást erősítve, még jobban érvényesülnek, és az álmatlan forgolódás helyett békésen átaludhatjuk az egyébként romantikusan hangzó trópusi éjszakákat.

(BI.)