Kreatív és friss ötletek az idei Árkay-pályázaton
Mi lenne, ha egy kellemes helyen elvégzett online munka után elkészítenénk a saját savanyúságunkat a magunk ültette zöldségekből? Aztán játszanánk egy jót, majd benéznénk a kedvenc workshopunkba? S mindezt egy helyen megtehetnénk – mégpedig a Böszörményi úton? Nos, ez egyáltalán nem lehetetlen, legalábbis a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói szerint, akik ezekkel az ötletekkel indultak el az idei Árkay-pályázaton. A Hegyvidéki Kulturális Szalonban tartott eredményhirdetés részeként az önkormányzat átadta az Árkay-pályázat díjazottjainak járó elismeréseket, valamint a MOME Építészeti Intézet legjobbnak ítélt diplomamunkája után járó Árkay-díjat.
A Hegyvidéki Önkormányzat minden évben kiírja az Árkay-pályázatot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hallgatói részére. Az idén KFI kurzus keretében arra vártak javaslatokat, ötleteket, hogy milyen közösségi funkciókkal lehetne megtölteni a Böszörményi úti üres üzleteket.
A díjátadón Fonti Krisztina alpolgármester elmondta, hogy mindig nagy élmény találkozni a munkákkal, végigkísérni a folyamatot, látni a jobbnál jobb ötleteket, és ahogy a csapatok bemutatják a végső terveiket. Szerinte a mostani feladat egy korábbi folytatásaként is felfogható, mert a Böszörményi út egyszer már témájául szolgált az Árkay-pályázatnak.
„Ez a koronavírus-járvány idején történt, ami rengeteg nehézséget okozott az akkori pályázóknak. Online térben zajlottak az egyeztetések, ennek ellenére nagyszerű ötletekkel ajándékozták meg az önkormányzatot és a kerületet” – hangsúlyozta az alpolgármester, aki elmesélte, hogy három évvel ezelőtt megkérték a MOME-s diákokat, mutassák meg, hogyan jelenítenék meg utcabútorok, grafikai elemek és QR-kódos táblák segítségével a környék épített és kulturális értékeit a Hegyvidék főutcáján.
„Most más volt az irány, az üres helyiségek közösségi célú hasznosítására vártunk hallgatói javaslatokat. Jó volt látni a fiatalok kreativitását és frissességét, ahogyan a megoldásokat keresték” – foglalta össze tapasztalatait Fonti Krisztina, majd egyenként is értékelte a pályamunkákat. Mint mondta, mind a négy pályázat valós igényeket talált meg, és ezekre az igényekre adott válaszokat. Ilyen a coworking iroda, ami „kicsiben” tulajdonképpen már létezik, hiszen sokan érkeznek egy laptoppal a Hegyvidéki Kulturális Szalon kávézójába dolgozni, vagy egyeztetni. Ez is mutatja, mekkora szükség van manapság az ilyen közösségi helyekre, ahol akár több órán át lehet zavartalanul munkát végezni.
Az alpolgármester arról is szólt, hogy különösen közel áll a szívéhez a növénytermesztés meghonosítása a Böszörményi úton. „Valami hasonló már működik – folytatta –, a javaslatomra létrejövő Böszikert nagy népszerűségnek örvend. A hallgatók javaslata azonban továbbmegy, az ő elképzelésük szerint a növények elültetésétől egészen a hasznosításig, akár a befőzésig mindent egy helyen meg lehetne csinálni.”
Hozzátette, hogy a növényekkel való foglalkozás tartalmas időtöltés, amit mindenki számára elérhetővé kell tenni, különösen a nagyvárosi környezetben. Ebből pedig nemcsak az egyén profitál, hanem az egész közösség is, mert erősödnek a társas kapcsolatok. A konkrét ötlet további erénye, hogy a tervezett építészeti kialakításnak köszönhetően a bevont helyiség a Böszörményi út kapujaként is funkcionálhatna.A hallgatói csapatot képviselő Véghelyi Borbála elmondta, hogy a „DUNSZT” című pályázatuk programja a közösségi kerthez kapcsolódik, és végigkíséri az egész utat. „Ezekkel a zöld, közösségi funkciókkal szeretnénk közelebb hozni a természetet az emberekhez” – foglalta össze ötletük lényegét a MOME hallgatója.
Közel áll az önkormányzathoz a – helyiségek átmeneti hasznosításaként javasolt – pop-up workshopok szervezése is, mert bár ilyen típusú kézműves foglalkozásoknak helyet ad a Hegyvidéki Kulturális Szalon, de lenne igény továbbiakra is. Számos civil közösség valósíthatná meg így az elképzeléseit az új helyen. Negyedik ötletként pedig ott van a játék, ami magától értetődően közösségépítő tevékenység. „Remek gondolat, hogy a játék kiköltözik a Böszörményi útra, mert ezáltal a hegyvidékiek nagyobb táborát lehet bevonni ebbe a remek időtöltésbe” – emelte ki az alpolgármester.
Hapszné Tarcsafalvi Eszter főépítész arról beszélt a díjátadón, hogy a városrendezési és főépítészi iroda készíti elő az Árkay-díjat és az Árkay-pályázatot is. Az Árkay-pályázaton az idén a MOME Építészeti Intézetbe járók mellett az elméleti és grafikai intézetes hallgatók vehettek részt, ők alkották a munkacsoportokat.
A kivétel nélkül nagyszerű ötleteket tartalmazó négy pályázat közül a növényekkel foglalkozót (csapattagok: Olgyay Anna, Véghelyi Borbála, Katona Márkó) és a játékkoncepciót (Nóvé Vivien, Pénzelik Réka, Kovács Zoltán) javasolta díjazásra a bírálóbizottság. A főépítész arra hívta fel a figyelmet, hogy az összes ötletben megvan a fejlesztési potenciál, de talán ez a kettő reagál a legjobban a helyi adottságokra és a meglévő igényekre. Fontos szempont volt a döntés során, hogy a lakók jól használhassák a tervezett funkciót, mert egy közösségi tér akkor működik, ha ki tudja szolgálni az itt élőket.
Most megkezdődik a továbbgondolkodás, és remény van arra, hogy az ötletekből valóság lesz. Volt már erre nem is egy példa, talán a legsikeresebb a Hegyvidék Galéria, amely szintén egy Árkay-pályázat eredményeként jött létre, ráadásul az eredeti javaslatot szinte változtatás nélkül sikerült megvalósítani. Ugyanígy a Böszörményi úttal kapcsolatban korábban kiírt pályázat grafikai elemeit fel is használták az illetékesek a terület fejlesztésekor.
Az Árkay-díj a legjobbnak ítélt MOME-s építészeti diplomamunka készítőjének jár: az idén Mocselini Balázs érdemelte ki ezt a Bosnyák téri vásárcsarnok újragondolásával. A terv szerinti városi léptékű előtető különleges építészeti gesztussal illeszkedik a jelenleg átalakuló városszövetbe.
MM.