„Áldott legyen a láng, mely utamra rávilágított”
Kétszáz éve született Jókai Mór, a magyar irodalom legtermékenyebb regényírója, az 1848-as márciusi ifjak egyik kiemelkedő alakja. Emléke összeforrott a Hegyvidékkel, mivel 1854-től haláláig minden nyarát svábhegyi birtokán, a jelenlegi Jókai-kertben töltötte. Tiszteletére a Hegyvidéki Önkormányzat és a Budapesti Városvédő Egyesület XII. kerületi csoportja közös kiállítást rendezett a polgármesteri hivatalban.
Számos hely őrzi Jókai Mór nevét a XII. kerületben, két szobor is található itt, valamint iskolát neveztek el róla. A polgármesteri hivatal földszintjén megnyílt új kiállításon sok más mellett ezekről a helyszínekről, emlékekről is láthatók fotók.
A Budapesti Városvédő Egyesület XII. kerületi szervezete már többször rendezett tárlatot a kerület építészeti örökségéről, műemlék épületeiről, helytörténeti emlékeiről – mondta köszöntőjében Kocsik Tekla alpolgármester, hozzátéve, hogy a csoport aktív ismeretterjesztő tevékenységet is folytat a többi között a lapunkban megjelenő cikkek, helytörténeti séták, iskolai vándorkiállítások révén. Az önkormányzat pályázati támogatásának felhasználásával 2024 decemberében Emléktáblák a Hegyvidéken – kőbe, fába, fémbe vésett emlékek a XII. kerületben címmel a városvédők hiánypótló kiadványt jelentettek meg.
Személyes élménnyel kezdte beszédét Beöthy Mária építész, az egyesület XII. kerületi szervezetének vezetője. Elmesélte, hogy nagymamájánál megvolt a Jókai-összes kemény kötésű díszkiadásban, és ő tizenéves korában mindet lelkesen elolvasta. Szerinte irodalmunk kiemelkedő alakjának a művei a mai napig fontos szerepet játszanak az ifjúság történelmi önismeretének, identitástudatának a fejlesztésében.
A hivatalban a XII. kerületi szervezet Történelmi emlékeink a Hegyvidéken című vándorkiállításának egyik tablója is megtekinthető, amely a Jókai-emlékhelyeket, valamint az író és környékünk kapcsolatát mutatja be. Régi és újabb fotókon szemrevételezhetjük a többi között a Költő utcai villát és kertjét is. Az egykori klasszicista épület helyére 1966-ban egy kétszintes irodaépület került, amely ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság központja. A Jókai-kert – az író által ültetett fákkal – napjainkban is látogatható, a présházban pedig emlékszobát hozott létre a Petőfi Irodalmi Múzeum.
A mostani kiállítást Surányi András grafikusművész, az egyesület fotócsoportjának a vezetője állította össze. A felvételeket készítők – akik közül a megnyitón jelen volt Dénes Ildikó, Horváth László, Mészáros Ödön, Puha Titusz és Rosch Gábor is – azokat a helyeket örökítették meg, ahol Jókai tartózkodott, valamikor megfordult, vagy amik kapcsolódnak a nevéhez. Megnézhetjük révkomáromi szülőházát, emléktábláját a pápai általános iskola falán, valamint az iskola előtti téren lévő Jókai-szobrot, amelynek a talapzatán az író egyik leveléből származó mondat olvasható: „Áldott legyen a láng, mely utamra rávilágított”.
Fotó készült a svábhegyi Jókai-kertben lévő, Róna József által alkotott Anakreón-szoborról, s láthatjuk a Diana utcai iskola előtti teret és az ott lévő szoborkompozíciót is. A Fiumei úti temetőben lévő Jókai-síremlékkel – Kismarty Lechner Jenő és Füredi Richárd művével – kapcsolatban elhangzott, hogy az író eredetileg a Svábhegyen, a saját kertjében szeretett volna nyugodni, de végül kiemeltebb helyet kapott.
Sz. D.
A Jókai 200 című kiállítás a polgármesteri hivatal (Böszörményi út 23–25.) földszinti folyosógalériájában tekinthető meg ügyfélfogadási időben.