Nem ellenségünk a denevér
A denevéreket általában nem szeretjük, aminek az egyik oka, hogy nem is ismerjük őket. Ezen a helyzeten igyekezett változtatni a Hegyvidéki Zöld Iroda által szervezett ismeretterjesztő előadás a Hegyvidéki Kulturális Szalonban. A hiánypótló programra közel százan jelentkeztek – ők már biztosan más szemmel néznek a sötétben röpködő bőregerekre.
A világon a második legnépesebb emlőscsoport a denevéreké – kezdte előadását Kiss Fanni környezetvédelmi mérnök, aki a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Pál-völgyi-barlangban dolgozik. A trópusi, kitárt szárnyak nélkül is akár másfél méteres szárnyfesztávolsággal rendelkező repülőkutyáktól a néhány centiméteres dongódenevérekig rengeteg méret, szín és forma előfordul az 1400 faj között. Hazánkban tavaly október óta 29 denevérfaj él, ugyanis akkor egy korábbi alfajt – egész Európában – faji szintre emeltek a rendszertani kutatók, így eggyel gyarapodott a szám. A legnagyobb a majdnem 10 centis óriás koraidenevér, amely bár hegyvidéki faj, de ritka, és a XII. kerületben nem fordul elő. A legkisebb szoprán törpedenevér pedig kényelmesen elférne egy gyufásdobozban.
Minden hazai bőregér rovarokkal táplálkozik, amelyeket jellemzően éjszaka, röptében zsákmányol. Bár fekete-fehérben kifejezetten jól lát, a sötétben mégis a hangvisszaverődésen alapuló radarját használja. A gégefőben képzett magas hangok egy részét a gyerekek még hallhatják, a legtöbb felnőtt azonban már nem képes érzékelni.
A denevérek egy része a hangot nem a száján, hanem az orrán adja ki (patkósdenevér), de mindegyik a fülével érzékeli. Néhány faj – például a barna hosszúfülű-denevér – hatalmas ernyőre emlékeztető fülkagylóval rendelkezik, hogy a leghalkabb hangfoszlányokat is a füljáratokba tudja vezetni. Bizonyos fajok esetében az egyedi hangadásuk sokkal sikeresebbé teszi őket a molylepkék elkapásában, mert ezeknek a rovaroknak egy része képes érzékelni a denevérek hangját, és azonnal menekülőre fogja.
Végül azért a denevérek sem maradnak éhen, egyetlen éjszaka alatt a súlyuk 30-40%-át megeszik, amivel hasznot is hajtanak. Viszont mivel télen nincsenek rovarok, ezért a bőregerek kénytelenek átaludni a táplálékszegény hónapokat.
A denevérek a telelés során kisebb-nagyobb csoportokba verődnek, és a szaporodás időszakában is kolóniákat alkotnak. A párzás általában ősszel zajlik, de a megtermékenyítés többnyire tavasszal következik be. Néhány héttel később megszületnek a csupasz és vak fiókák, amelyek anyjuk bundájába kapaszkodva kezdik kalandos életüket.
Amikor a kölykök elérik a megfelelő állapotot (elkezdenek szőrösödni, és nyitva a szemük), akkor egy barlangban vagy elhagyatott padláson „óvodába” gyűlve folytatják fejlődésüket. A fejjel lefelé lógó denevérek számára ez a póz nem igényel energiabefektetést, korlátlan ideig képesek függeszkedni. Az anyák, visszatérve a kolóniába, a hangjuk alapján találják meg kicsinyeiket, akiket még egy darabig etetnek.
Sokan tudni vélik, hogy a denevér a hajunkba repülhet, vagy a vérünket szívhatja, de ezeknek a hiedelmeknek nem sok alapja van. Az előadó elmesélte, hogy régen az emberek akkor láttak denevért, ha beteg vagy halott volt a háznál, és virrasztottak. A gyertyák fényére jöttek ugyanis a rovarok, amelyek vonzották a denevéreket, és végül a préda reményében megjelentek a baglyok is. Így aztán a denevér és a bagoly felbukkanása is a bajhoz kötődött, és az egyébként ártalmatlan állatok azóta sem tudtak teljesen megszabadulni ettől az alaptalan, negatív képzettől.
Ha véletlenül denevér repül a szobába, nyissuk ki az ablakokat, oltsuk le a lámpát, és várjuk meg, amíg magától kimegy. Ha a redőny mögé bújik, akkor várjunk néhány napot, amíg elmegy. Ha magától nem távozik, akkor se fogjuk meg, mert mindegyik védett vagy fokozottan védett állat, hanem hívjuk fel a Duna-Ipoly Nemzeti Park vagy sérült denevér esetében az állatkert munkatársait, akik szakszerűen megoldják a problémát, esetleg tanácsadással segítenek.
Ugyanezt tegyük, ha a padláson problémás denevérkolóniát találunk. Ha pedig kifejezetten kedvezni szeretnénk ezeknek az éjszakai rovarevőknek, akkor az interneten fellelhető képek alapján denevérodút készíthetünk számukra, amelyben meghúzódhatnak napközben, vagy akár a nyári hónapokban.
BI.