A gerincdaganatok is kezelhetők

A gerincdaganatok kétfélék lehetnek: vannak olyanok, amik a gerincből indulnak ki (primer gerincdaganat), míg mások áttétként jelennek meg (másodlagos gerincdaganat). Mivel a daganatok száma világszerte növekszik, így egyre gyakoribbak a metasztázisok (áttétes esetek).
Ezzel szemben a gerinc alkotóelemeiből kialakuló primer daganatok jóval ritkábbak: Magyarországon 100 ezer emberre évente 2-8 eset jut, és ezek jellemzően lassan fejlődnek ki. Sok év, mire panaszt okoznak, ezért is nehéz a korai felismerésük. Valamint amiatt is, mert a tünetek nem specifikusak a primer és az áttétes gerincdaganatok esetében, egyaránt a fájdalom a leggyakoribb panasz.
A daganat nyomhat ideget, okozhat törést és bénulást, ezek azonban egyebek mellett csontritkulásra, porckorongsérvre is utalhatnak. Ha idősebb korban a hagyományos terápiák nem hatnak a gerinccel kapcsolatos fájdalmakra, akkor feltétlenül érdemes ebbe az irányba is elindulni. Röntgenfelvétel vagy MRI is segíthet képet adni a gerincről, és diagnosztizálni a daganatot. Amennyiben a gyanú beigazolódik, a mintavétel (biopszia) pontosan kimutathatja, hogy rosszindulatú az elváltozás, vagy sem.
Gerincdaganatok esetében tíz-húsz évvel ezelőtt rendkívül rövid volt a medián túlélés, a diagnosztizált betegek fele öt hónapot követően elhalálozott. A jól célzott kezeléseknek köszönhetően mára ez az időtartam megduplázódott. Ez is azt mutatja, hogy a daganatos betegség már nem végítélet: megfelelő stratégiával jelentősen javulnak az életkilátások – legalábbis az esetek nagy részében. Ehhez az is szükséges, hogy minél előbb megkezdődjön a gyógyítás, és ne előrehaladott állapotban történjen a diagnózis.Áttéteknél a sebészi kezelés másodlagos beavatkozás: az első mindig az onkoterápia! A metasztázisokra szisztémás betegségként kell tekinteni, hiszen az áttét egy primer daganatból alakult ki, és nem tudni, hol lesznek további rákos daganatok.
Épp emiatt az onkológiai terápia az egész testet kezeli, míg a sugárterápia és a sebészi beavatkozás célzott. A sebész palliatív munkát végez, tehát nem tudja a szó klasszikus értelmében meggyógyítani a beteget, csak az adott elváltozást, problémát képes megszüntetni. A sebészi beavatkozás ugyanakkor nemcsak a túlélés meghosszabbításáról, hanem az életminőség javításáról is szól. Arról, hogy a maradék életét, ami sok év is lehet, ne ágyban, fájdalmak közepette töltse a beteg.
A daganat következtében a csigolya eltörhet és elmozdulhat, ami akár bénulást is okozhat. Ilyenkor a sebész dolga, hogy járóképessé tegye a beteget, méghozzá minél gyorsabban. A másik cél a fájdalom megszüntetése vagy legalább csökkentése lehet, hiszen a gerincdaganat rendkívüli kínokkal járhat, ami sokszor morfinszármazékokkal sem enyhíthető megfelelően.
Sebészi beavatkozással a daganat mérete is csökkenthető, ami azért lényeges, mert így hatékonyabb lehet a kemoterápia. Amennyiben kisebb a daganat, kevesebb daganatsejtet kell elpusztítani, ezáltal kevesebb toxikus anyag – azaz elhalt rákos sejt – marad a szervezetben.
Fontos tehát a daganat teljes vagy részleges eltávolítása, valamint szükség esetén a gerincstabilitás visszaállítása. Egy 35 éves hölgynél sikeres volt a végbéldaganat műtéti kezelése, ám a teljes kemoterápiás kezelést nem vállalta. Ennek következtében tüdő- és gerincáttét alakult ki nála két csigolyán. Utóbbi akkora fájdalmat okozott, hogy a fájdalomcsillapítók ellenére a daganat ágyhoz kötötte. Stabilizációs műtét következett, amivel a beteg visszanyerte a mozgásszabadságát. (A mozgásképesség fenntartása azért is lényeges, mert a kemoterápia járóbeteg-ellátás keretében történik, kórházi bennfekvéssel nagyon nehezen megoldható.)Egy másik esetben vesedaganat kapcsán jelentkezett derékfájdalom. Kiderült, hogy daganatos elváltozásról van szó, ami végül teljesen kitöltötte a gerinccsatornát, és azonnali műtéti beavatkozást igényelt. Itt is gerincstabilizáció történt, hogy elkerüljék a bénulást.
A műtétek megterhelik a szervezetet, főleg akkor, ha transzfúzióra van szükség, mivel ez erősen legyengíti a beteg immunrendszerét. Ezért is igyekeznek a szakemberek minimalizálni a sebészi beavatkozás mértékét és így a szöveti károsodás nagyságát.
Léteznek már immun- és biológiai terápiák, amik hatékonyak, ám rendkívül drágák, ezért ritkábban alkalmazzák. Ritkaságuk miatt a primer gerincdaganatok célzott kezelésére kevesebb gyógyszert fejlesztettek ki. Nehezebb tehát a gyógyításuk, főleg akkor, ha nem reagálnak a hagyományos kémiai terápiákra. Ugyanakkor ezek a daganatok rendszerint lassan alakulnak ki, akár öt-tíz év is eltelhet, amíg jelentkeznek a panaszok.
Primer gerincdaganat esetében lényeges a daganat teljes eltávolítása. Ez általában bonyolult sebészi beavatkozást igényel, hiszen a daganat méreténél nagyobb csontmennyiséget kell kivenni, vigyázva az idegekre. A daganat eltávolításakor a gerinc stabilizációja is megtörténik, ha a teljes csigolyát eltávolítják, akkor ezt a hiányt áthidalják. Az ilyen beavatkozások után hosszú túlélésre, sőt jó eséllyel teljes gyógyulásra lehet számítani.
Effajta sikertörténet annak a 13 éves kislánynak az esete is, aki hasi fájdalmakra panaszkodott, majd kiderült, hogy gerincdaganatban szenved. Egy olyan típust diagnosztizáltak nála, ami jól reagál a kezelésekre, így sebészeti beavatkozással el lehetett érni a fiatal beteg gyógyulását.

sm.