Jól működnek a kerületi közösségi komposztálók

Egyre több közösségi komposztáló nyílik a XII. kerületben. Amíg az újakkal még csak ismerkednek a környékbeliek, addig a régebbiekből már köbméterszámra termelik ki a jó minőségű, tápanyagban gazdag komposztföldet.
Az első közösségi komposztálókat nagyjából öt évvel ezelőtt kezdték használni a fővárosban, majd nem sokkal később már a XII. kerületben is: két nagy méretű komposztgyűjtőt hozott létre a FŐKERT a Városmajorban és az Alkotás utcában. Ez utóbbit méltán tekinthetjük a „sajátunknak”, hiszen helyrajzi szempontból ugyan az I. kerületben áll, de teljes gyűjtőköre az Alkotás utcai lakóházak hegyvidéki oldaláról kerül ki.
A komposztálók átestek a fejlődés valamennyi állomásán, elkapták a „gyerekbetegségeket”, de megerősödve kigyógyultak ezekből, és mára beállt megnyugtató működésük. Eleinte például sok háztartási szemét is a kereteik között landolt, erre azonban ma már nincs példa.
Ugyanígy megerősödött a komposztálót használók közössége is, amely megszokta, hogy a közeli helyre vigye a háztartásban és a kertben keletkező zöldhulladékot, ahol az hónapok alatt értékes anyaggá érik. A meghirdetett komposztszüretekkor a közösség tagjai mellett a környékbeliek is kaphatnak a késztermékből, amibe ültetve gyönyörűen virítanak például a tavaszi virágpalánták. A környékbeliek vödreinek megtöltése után még a park bokrai alá is bőven jut a jó szerkezetű táptalajból. Négy év alatt csak a városmajori komposztáló 90-100 köbméter konyhai zöldhulladékot dolgozott fel, ezt a mennyiséget tehát nem kellett elszállítani valamelyik lerakóba (ahol egyébként semmilyen módon nem hasznosult volna).Lakossági kezdeményezésre már a Hegyvidéki Zöld Iroda építette a Svábhegyen, az Eötvös József parkban lévő közösségi komposztálót, amely a környéken lakók kisebb száma miatt eddig csak korlátozottan tudta kibontakoztatni képességeit. Nem így a Tamási Áron és a Thomán István utca közötti zöld sávban lévő legújabb létesítmény: ezt már a rágcsálók elleni védőháló behelyezése és a hivatalos átadás előtt birtokba vették és meg is töltötték a környékbeli „gerillakomposztálók”. Remélhetőleg később sem csökken a lelkesedés, és itt is kialakul egy nagy szervesanyag-forgalmat lebonyolító egység.
A közösségi komposztálók használata pontosan megegyezik a kertiekével. Bele lehet dobni minden háztartási, konyhai hulladékot, kávézaccot, tojáshéjat, kerti fűnyesedéket, levelet és akár rágcsálók alomanyagát is, ha az lebomlik. A vastagabb ágak és a fenyőtobozok erősen lassítják a bomlást, ezért ezeket ne hajítsuk a komposztálóba, amelyek többségén egyébként kifüggesztve találunk eligazítást, hogy mit lehet beletenni, és mit nem!A közösségi komposztálók nemcsak hulladékgazdálkodási és talajjavítási szempontból előnyösek, de rendszeres találkozási pontot is jelentenek a környékbeliek számára, ezzel erősítve a kapcsolati hálót. A környezeti nevelés szempontjából is példaértékűek, hiszen a fiatalabb generációk a gyakorlatban is megtapasztalhatják a kis tettek fontosságát a nagy ügyek szolgálatában.

(Barta)