Változott a beruházások engedélyeztetése
Az éghajlatváltozás következtében sok beruházás zajlik az országban és a Hegyvidéken is, ezek azonban – még ha erről nem is tud mindenki – bejelentési kötelezettséggel járhatnak. Akár légkondicionáló, akár az állami támogatási rendszerek segítségével megvalósított napelemek telepítésekor felmerül az önkormányzati eljárás igénye, aminek az elmaradása esetén, egy közelmúltban történt rendeletváltozás miatt, akár súlyos büntetés is kivethető a mulasztó beruházóra.
Egyre népszerűbbek itthon a kisebb gépészeti beruházások. Vagy a támogatási konstrukciók miatt, vagy mert a rezsiszámlán lehet hosszabb távon spórolni velük, vagy azért, mert ilyen módon igyekeznek választ adni az emberek a mind jelentősebb és hosszabb ideig tartó nyári felmelegedésre.
Érthető, hogy sokan ki akarnak helyezni légkondit, napemelet az épületek külső falára, tetejére, de ez negatívan is befolyásolhatja a kerület sajátos és értékes településképét, ezért nagyon fontos, hogy az előírások betartásával történjen. Éppen az engedélyeztetési eljárásokkal kapcsolatban több lakossági megkeresés is érkezett, ezért lapunk igyekezett összegyűjteni a releváns információkat, ami megkönnyítheti a lakosság és az önkormányzat munkáját is, és megelőzheti az esetleges kellemetlen meglepetéseket.
Az önkormányzat illetékes városrendezési és főépítészi irodájától kapott tájékoztatás szerint klímaberendezések elhelyezésekor – a jelenleg hatályos Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 25/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelete alapján – nem kell lefolytatni településképi bejelentési eljárást. A berendezésnek azonban meg kell felelnie az említett jogszabályban foglalt követelményeknek.
Más a helyzet a közforgalom által használt területről is látható napelem vagy napkollektor kihelyezésekor: ekkor alapesetben is szükséges településképi bejelentési eljárást lefolytatni a beruházást megelőzően. Az egyébként illetékmentes eljárás az önkormányzat honlapjáról elektronikus úton, vagy akár személyesen is kezdeményezhető.
Kissé félrevezető neve alapján csupán formaságnak tűnő bejelentésről van szó, azonban ez a 15 napos ügyintézési határidő alatt lezajló ügy eredményezheti a beruházás tiltását és büntetés kiszabását is. A bejelentéshez – mivel ez azonos módon kezeli az új épületek létrehozását, a kerítésépítést, az ablakcserét és még sok más munkálatot – tervdokumentációt, látványtervet is csatolni kell, ám napelem esetében nem szükséges tervezői jogosultság a tervdokumentáció elkészítéséhez. Társasház által végzett közös beruházáskor, a közös szerkezet érintettsége miatt, a társasházi törvény szerint tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot vagy használati megállapodást is csatolni kell.
Tovább bonyolítja a problémát, ha a beruházás műemléki, fővárosi vagy helyi védelemmel érintett épületen történik. Fővárosi és kerületi helyi védelemmel érintett ingatlanon álló építményen klímaberendezés vagy napelem kialakítása előtt mindenképpen szükséges főépítészi szakmai konzultációt, valamint azt követően településképi bejelentési eljárást kezdeményezni a városrendezési és főépítészi irodánál. Bizonyos esetekben az örökségvédelmi hatósággal is fel kell venni a kapcsolatot a vonatkozó előírások egyeztetése érekében, hiszen indokolt helyzetben ez a hivatal is magához vonhatja az ügyet. Ilyenkor nem a kerületi önkormányzat hoz döntést.
Kötelező a bejelentés a műemléki környezetben vagy műemléki jelentőségű területen álló, egyébként nem védett ingatlanokon telepített klímaberendezés vagy napelemrendszer esetében is. Nem elég tehát annak ismerete, hogy az épület nem védett, hiszen ha az egy védett ingatlan közelében áll, akkor is eljárásra kötelezett. Erről a hegyvidek.hu honlapon elérhető Minerva térinformatikai rendszerben lehet tájékozódni helyrajzi szám alapján.
A településképi követelményeknek nem megfelelően vagy településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül kihelyezett berendezések miatt úgynevezett kötelezési eljárás indítható, bírság kiszabása mellett. (A kötelezési eljárás valamely előírás betartatását célzó hatósági intézkedést jelent.) Fontos figyelemmel lenni arra, hogy a közelmúltban történt jogszabályváltozás miatt ha a településképi bejelentést utólag teszik meg, az is településkép-védelmi bírság kiszabásával jár, aminek a mértéke legalább kétszázezer, legfeljebb kétmillió forint.
A gyakorlatban nehézséget okozhat, hogy az állami támogatással megvalósuló napelemes háztartási kiserőműrendszerek esetében a támogató hatóság nem végzi el a bejelentést, hanem ezt az építtetőnek, tulajdonosnak vagy meghatalmazottjának kell megtennie. Ilyenkor aztán felmerülhet, hogy az egyik hatóságnál rendelkezésre álló információ bekérhető-e egy másik hatóság által, hiszen az alapvető jogelv szerint az államigazgatási alrendszereknek egymás között kellene lefolytatniuk az eljárást, ami azonban ebben az esetben nem vált gyakorlattá.
Szintén nyitott kérdés, hogy településképi szempontból milyen a megítélése a jelenleg is folyamatban lévő Napenergia Plusz rendszerben végzett beruházásnak. A támogatási kérelem beadásától kezdve ugyanis akár egy évnél is (sokkal) több idő telhet el a beruházás tényleges, elszámolást, szerződéskötést is magában foglaló lezárásáig.
Egy biztos: a szabályozás módosulása és a felmerülő kérdések miatt minden esetben javasolt előzetesen megkeresni az önkormányzat városrendezési és főépítészi irodáját, ahol pontos információt kaphatnak az érintettek.
(Barta)