Az életmódváltás életet menthet

Elsőként az érelmeszesedésről esett szó a Hegyvidékiek Egészségiskolája legutóbbi összejövetelén a Hegyvidéki Kulturális Szalonban. Dr. Wladika Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont kardiológus főorvosa elmondta, hogy magas vérnyomásos krízis, stressz hatására az érben mikroszkopikus repedések alakulnak ki, amelyekben felhalmozódnak a zsírok. A szervezet ezt megpróbálja begyógyítani, ezért felettük megvastagodik az izomréteg, felhalmozódnak a fehérvérsejtek és az alvadást elősegítő vérlemezkék, így plakkok, trombusok jönnek létre a mikrosérülések felszínén. Ha további stressz éri a szervezetet, a plakkok megrepednek, vérzés keletkezik, a vér megalvad, vérrög jön létre, és megtörténik az érelzáródás.Az artériás érrendszer sérüléseihez hozzájárul a dohányzás, a súlytöbblet, az inaktivitás, de idesorolható az elégtelen alvásmennyiség és -minőség is – csupa olyan faktor, ami többnyire nem genetikailag meghatározott. Kockázati tényező a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vérzsírok emelkedése, a magas húgysavérték is.
Tapasztalatok szerint a cukorbetegség kifejezetten komoly rizikófaktor, a túlsúly mellett emiatt alakulnak ki leggyakrabban szív- és érrendszeri betegségek. A megelőzés legjobb módja az életmódváltás. A diétával, mozgással elért testsúlycsökkentés sok esetben rendezi a vérnyomást is. A rendszeres mozgás a cukorbetegség mellett jó hatással van a köszvényre, az oszteoporózisra, az ízületi problémákra is, nem utolsósorban pedig javítja az immunválaszt.
Egymilliónál több magas vérnyomásos beteg él Magyarországon, és minden második ember rejtve marad. Kilencven százalékban nincs primer oka, leginkább a stressz, az inaktivitás, a túlzott sóbevitel, az alkoholizmus váltja ki. Nagyon gyakori rizikófaktor a 2-es típusú cukorbetegség, amely érrendszeri szövődményeket okoz. A vérzsíremelkedés szintén rizikófaktor. Ez esetben is kihangsúlyozható a mozgás és a diéta áldásos hatása.
A legnagyobb mortalitással a szívinfarktus jár. Amikor a koszorúér elzáródik, egy idő után elhal az érintett szívizom. Bizonyított, hogy aki rendszeresen mozog, annál infarktus esetén nem történik meg a teljes elhalás, mert az ellenoldali, fejlett erekből elég oxigént kap a szívizom ahhoz, hogy túléljen. Tünet az erős és fél órán túl tartó szegycsont mögötti fájdalom, ami nyugtalansággal, izzadással jár. Nyakba, vállba, hátba sugárzik. Rosszindulatú kamrai zavar esetén hirtelen szívhalál következik be.
Nem típusos tünet a gyomorfájdalom, a nyugtalanság, a szédelgés, az ájulás, a fulladás – ilyenkor tulajdonképpen lábon hordja ki a beteg az infarktust, nem is tud róla. Gyakori az időseknél, a nőknél (pszichés hatásra) és a cukorbetegeknél, náluk szinte soha nincs fájdalom.
Ha felmerül az infarktus gyanúja, és nincs légzés, akkor elengedhetetlen az újraélesztés. Tartós mellkasi fájdalom, atípusos tünetek esetében mentőt kell hívni. 100 mg aszpirin bevétele valamennyit segíthet az akkut állapoton.Szintén gyakori a sztrók, ami minden agyi vérellátási zavart lefed. A legrosszabb típus az agyvérzés, ez rengeteg szövődménnyel jár. A sztrók kiváltója lehet a lassú érszűkület, amiből elzáródás alakul ki, és így a mögöttes agyterület nem kap vért. Az agyi erek területén bekövetkező embólia esetében vérrög zárja el azokat.
Létezik 24 órán belül megszűnő sztrók, ennek jellemzői a néhány percre jelentkező tünetek. Komolyan kell venni, mert sokszor előre jelzi a végleges sztrókot. Tünet a féloldali arcbénulás, a kar- és alsó végtagi bénulás, attól függően, hogy mekkora terület nem kap vért az agyban. A beszédzavar, a beszédértés hiánya a bal félteke sérülését mutatja. Előfordulhat szédülés, hányinger, nyelési nehézség, egyensúlyzavar. A kórkép időfaktorfüggő, rendkívül fontos, hogy minél gyorsabban megkezdődjék az ellátás.
Nem ritkák az alsó végtagi szűkületek, főleg 65-70 éves kor felett. Az érszűkület miatt az izmok nem kapnak elegendő oxigént, ezért terhelésre görcs, izomfájdalom alakul ki a lábban. Panasz esetén érdemes a lábszáron vérnyomást mérni.

sm.