Társadalmi egyeztetés Csillebércről
Jogilag nincsenek saját telkeik, kénytelenek több százan együtt birtokolni néhány több tízezer négyzetméteres, osztatlan közös tulajdonú területet – a csillebérci üdülőtelepen élők már régóta szeretnének megszabadulni attól a problémahalmaztól, ami ebben a helyzetben gyökeredzik. A tulajdonjogi rendezés előmozdítása érdekében új törvény készül, ennek a véleményezéséhez kapcsolódóan lakossági fórumot tartott az önkormányzat.
A XII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére nagyjából egy éve készült el a csillebérci rendezéshez szükséges törvény tervezete. Ennek kapcsán először tavaly májusban az Egyesület Csillebércért szervezett egy megbeszélést az érintett tulajdonosok részére. A civil szervezet elnöke, Fekete Orsolya októberben a körzet önkormányzati képviselője, valamint a csillebérci rendezéssel is foglalkozó tanácsnok lett, és utóbbi minőségében – a nemrég megalakuló részvételi iroda közreműködésével – februárban lakossági fórumot hirdetett.
A törvénytervezet megjelenése óta jelentősen megváltozott a jogszabályi környezet – mondta el a találkozón dr. Zsilinszky Tibor, az önkormányzat által megbízott jogász. Tavaly októberben hatályba lépett a magyar építészetről szóló törvény, az OTÉK-ot, azaz az országos településrendezési és építési követelményeket pedig fokozatosan felváltja az idén a TÉKA, vagyis a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet.
„A tavaly nyáron beérkező kérdések feldolgozása során több olyan témakör is körvonalazódott, amire mindenképpen választ kell adnia az önkormányzatnak, illetve a jogalkotónak. A kérdések áttekintését követően az önkormányzat megkereste az Építési és Közlekedési Minisztériumot, amelynek államtitkárával, Lánszki Regővel megtörtént az első egyeztetés” – szólt az előzményekről Zsilinszky Tibor. Hozzátette: az önkormányzat vállalta, hogy a közösséggel együtt összeállít a törvénytervezethez kacsolódó észrevételsort, amit egy minisztériumi szintű egyeztetésen beszélnének majd át újra az illetékesekkel.
Az önkormányzat jogi szakértője szerint Csillebérc rendezésének kérdése területileg két fő részre osztható. Az egyik a déli oldal, ami három helyrajzi számot érint. Itt a tulajdonosi közösség már elindított egy folyamatot: a tulajdoni hányadok és a jelenlegi használat alapján megpróbálják saját maguk tisztázni a főbb jogi kérdéseket a meglévő szabályozási környezetben, hogy akár az új törvény nélkül is rendezni tudják a területet. Ezzel együtt számukra is a szóban forgó törvénytervezet elfogadása jelentené az igazi megoldást.
A déli részen az egyik legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a szabályozási tervben szereplő út nincs kiépítve az Irhás árok mentén, így a valóságban olyan utat használ mindenki, ami a Pilisi Parkerdő területén halad keresztül. Az önkormányzat tárgyalásokat kezdeményezett az erdőgazdasággal, hogy a tulajdonában lévő, erdőként nyilvántartott útszakaszt útként ki lehessen szabályozni, vagy bármilyen egyéb megoldást tudjanak találni erre a problémára. A jogász megjegyezte: akár lesz új törvény, akár nem, telkeket csak úgy lehet kialakítani, ha azok gépjárművel is megközelíthetők közterületről vagy magánútról.
Csillebérc másik, jóval bonyolultabb helyzetű, összesen nyolc helyrajzi számot felölelő északi részén a tulajdonviszonyok rendezése csak az új jogszabály megalkotásával képzelhető el. Ez kellene ugyanis ahhoz, hogy a meglévő utakat, amik semmilyen szabványnak nem felelnek meg, a jelenlegi állapotokat lekövetve ki lehessen szabályozni.
Az északi oldal mintegy 13 ezer négyzetméternyi úthálózatának sorsa továbbra is kérdéses. Ha egy nagy útközösségbe tartozna az üdülőtelep összes útja, az a jogász szerint működésképtelen helyzetet eredményezne, az önkormányzat viszont anyagi okok miatt nem tudja vállalni az utak átvételét. A műszaki előírásoknak megfelelő úthálózat kialakításának költsége ugyanis a becslések szerint 5-6 milliárd forintba kerülne, erre pedig nincs forrása a kerületnek.
Tisztázásra vár az is, hogy milyen módon kompenzálják a többletterületet használók azokat a tulajdonosokat, akik rendelkeznek ugyan tulajdoni hányaddal, de valamilyen oknál fogva nincs telkük. A „túlhasználat” fogalmának pontos és igazságos meghatározása sem kiforrott még.
Szó esett a fórumon arról is, hogy a jelenlegi szabályozási keretek között csak minimum 600 négyzetméteres telkek kialakítására lenne lehetőség, míg a törvénytervezet minimálisan 200 négyzetmétert javasol. Az önkormányzat azonban a tervezetben szereplő minimumot is tovább csökkentené, hogy minden telek önálló helyrajzi számot kaphasson.
A résztvevők érdeklődésére Zsilinszky Tibor elmondta, hogy az erdőterületek a továbbiakban sem lesznek beépíthetők, az üdülőterületre vonatkozó építési tilalom megszűnése után pedig a belterületeken csak azokon a telkeken lehet majd építkezni, ahol ezt még lehetővé teszi a szintterületi mutató. A kis telkek többsége azonban már jelenleg is túl van építve, így ezeknél nem lesz mód további beépítésre.
A városrendezési és főépítészi iroda munkatársa, Gehér-Horváth Anikó egy kérdés kapcsán arról beszélt, hogy a csillebérci üdülőterület a továbbiakban is üdülőövezeti besorolásban marad. Az önkormányzat a beépíthetőség mértékén sem változtatna, a környék értéke ugyanis a jelentős arányú zöld, és emiatt nem tartja kívánatosnak a sűrűbb beépítést.
Fekete Orsolya arról tájékoztatta a csillebércieket, hogy még bő egy hónap van hátra a törvénytervezet társadalmi egyeztetéséből, március 31-ig lehet elküldeni a további véleményeket a csilleberc@hegyvidek.hu e-mail-címre. Az egyeztetéseket követően május 31-ig kell az önkormányzatnak eljuttatnia javaslatait a minisztériumnak. A képviselő szerint leghamarabb az őszi ülésszakban dönthet az Országgyűlés a törvényről.
-vá-