Vigyázat, csalók a vonalban!

„Jogosulatlan tranzakciót észleltünk a számláján!” Ha valaki ilyen vagy ehhez hasonló szöveggel keres minket telefonon, azonnal kezdjünk el gyanakodni, de nem a számlánkkal, hanem a banki ügyintézőként bemutatkozó személy valódiságával kapcsolatban – hívta fel a figyelmet a Hegyvidéki Kulturális Szalonban tartott előadásában Kálmán László rendőr alezredes. Mint mondta, a legtöbb bankszámlát az OTP vezeti, ezért rendszerint e bank munkatársainak adják ki magukat a csalók. Amennyiben viszont kiderül, hogy a hívott félnek máshol van számlája, a telefonáló „átkapcsol” a másik bankhoz – természetesen azonban ez is csak átverés.

A hamis banki hívások során különösen félrevezető lehet, hogy a szélhámosok maszkolni tudják a telefonszámukat, azaz egy program segítségével elérik, hogy egy banki szám jelenjen meg a mi készülékünkön. Tehát ha valaki látszólag egy banktól hív minket, akkor sem szabad megadni neki a bankkártyánk adatait, a netbankunk belépési azonosítóját, jelszavát, és pláne nem tanácsos letölteni semmilyen javasolt programot, alkalmazást.

Gyanús körülmények esetén érdemes mielőbb bontani a hívást. Ha attól tartunk, hogy tényleg veszélyben van a bankszámlánk, akkor hívjuk fel a bankunkat a hivatalos telefonszámán, vagy keressük fel személyesen az egyik fiókot!

A csalók tipikus technikája, hogy hosszan vonalban maradnak, és beszéltetik áldozatukat, hogy minél több információt, ezáltal pedig a lehető legtöbb pénzt szedjék ki belőle. A telefonhívásokat azért is nyújtják el, mert ez idő alatt a megtévesztett fél nem tud mással beszélni. Nemrégiben például, miután egy sértett számlájáról az elkövetők elutaltattak 20 millió forintot, a bank megpróbálta telefonon elérni ügyfelét – csakhogy ez nem sikerült, hiszen nagyjából három órán át foglalt volt a vonal. Így aztán a szélhámosok még rá tudták venni kiszemeltjüket, hogy további mintegy 20 millió forintot helyezzen az állampapírszámlájáról a folyószámlájára, onnan pedig utalja át az összeget egy másik, biztonságosnak mondott számlára...

„Amikor a magukat bankbiztonsági ügyintézőnek kiadó elkövetők megkérdezik, mennyi pénz van a számlán, annak gyanút kell keltenie, hiszen erre az információra egy banki dolgozónak biztosan nincs szüksége” – magyarázta Kálmán László. Hozzátette, hogy a csalók leggyakrabban arra veszik rá sértettjeiket, töltsék le számítógépükre, mobiltelefonjukra az Anydesk programot, amivel át tudják venni az irányítást a gépük és így az online banki felületek felett is.

Más módon is vadásznak a bűnözők a pénzünkre. A második leggyakoribb módszer az online piacterekhez kötődik.

Tömegével fordul elő, hogy valaki jelentkezik egy meghirdetett termékre, csomagküldést kér, majd küld egy linket, amire kattintva egy valódi csomagküldő szolgálat oldalához kísértetiesen hasonlító weboldal nyílik meg. Ezt a hamis oldalt arra használják a csalók, hogy hozzájussanak a bankkártyaadatainkhoz. Egyre elterjedtebb az is, hogy valamelyik szállítócég nevében küldenek ismeretlenek egy internetes címet, ami az értesítés szerint egy csomag nyomon követésére szolgál – valójában azonban ez esetben is az adathalászat a cél.

Sajnos időről időre még mindig felbukkannak az „unokázós csalók” is. Vukics Norbert rendőr törzszászlós a bűnmegelőzési előadáson elmondta: főleg időseket próbálnak megtéveszteni azzal, hogy az éjszaka közepén felhívják őket, a családtagjuknak, hozzátartozójuknak adják ki magukat, és igyekeznek elhitetni velük, hogy bajba kerültek, azonnal pénzre van szükségük. Van, hogy azt állítják, egy uzsorásnak tartoznak, de arra is rendszeresen hivatkoznak, hogy balesetet okoztak, és jelentős összeget kell átadni egy rendőrnek vagy egy ügyvédnek, hogy ne kerüljenek börtönbe.

„Ilyen természetesen nem fordulhat elő!” – hangsúlyozta az előadó. Hozzátette: aki a gyanús körülmények ellenére attól fél, hogy tényleg baj történt a családtagjával, az tegye le a telefont, és hívja fel a rokonát, így ugyanis azonnal kiderül, mi az igazság.

A rendőr törzszászlós arról is beszélt, hogy a társkereső oldalakon, vagy egyéb online beszélgetős csoportokban is óvatosnak kell lenni. Az itt felbukkanó csalók kitartó, akár több hónapos kapcsolatépítéssel képesek kiszemeltjük bizalmába férkőzni, hogy aztán előadhassák: váratlanul nehéz helyzetbe kerültek, szükségük van egy jelentősebb összegre, amit hamar visszafizetnének. Ilyenkor, még ha nehéz is, érdemes higgadt fejjel átgondolni: vajon tényleg jó ötlet olyasvalakinek nagyobb pénzösszeget küldeni, akivel még soha nem találkoztunk személyesen?

A témával kapcsolatos, a Németvölgy Gondozási Központban megtartott kötetlen beszélgetés során kiderült, szinte mindenki kapott már olyan hívást ismeretlen külföldi számról, amikor csak nagyon rövid ideig csengett ki a telefon. Vukics Norbert figyelmeztette az időseket: az ilyen hívások célja szinte mindig az, hogy visszahívjunk egy emelt díjas telefonszámot.

Egy idős úr felidézte, hogy nemrég nyereményjátéknak álcázott csalás áldozata lett. Valaki arról értesítette őt telefonon, hogy 800 ezer forintot nyert, a „nyeremény” átvétele érdekében pedig meg kellett adnia különböző adatokat, és le kellett töltenie számítógépére a már említett Anydesk programot. Így az elkövetők az interneten hozzá tudtak férni a bankszámlájához, és közel akkora összeget emeltek le róla, mint amekkora nyereménnyel kecsegtették.

„Sajnos nincsenek csodák, idegenektől senki sem kap csak úgy egy csomó pénzt” – vonták le a kijózanító tanulságot a hegyvidéki rendőrök. A szakemberek egyöntetű tapasztalata szerint ha egy történet „túl szép ahhoz, hogy igaz legyen”, akkor az nem más, mint átverés.

ko.

A XII. kerületi rendőrkapitányság munkatársai március 26-án 18.00 órától tartják következő bűnmegelőzési előadásukat a Hegyvidéki Kulturális Szalonban (Törpe utca 2.). Másnap, március 27-én 10.00 órától a Németvölgy Gondozási Központban (Kiss János altábornagy utca 33.) várják kötetlen beszélgetésre az érdeklődőket.