Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Detre_Laszlo_csillagasz_nevet_viselheti_a_Normafa_uj_utja2

Detre László csillagász nevét viselheti a Normafa új útja

Egy korábbi szavazás eredményeként, az önkormányzat javaslatára nemrégiben arról döntött a Fővárosi Közgyűlés, hogy Detre László csillagász, a Svábhegyi Csillagvizsgáló egykori igazgatója nevét viselje a Normafa központját elkerülő új út. A kiváló tudós emlékét lánya, Detre Villő segítségével idézzük fel.

„Édesapám 1906. április 19-én született Szombathelyen. Nagy szegénységben nőtt fel, de rendkívüli tehetsége folytán a legjobb iskolákba jutott be” – kezdte Detre László csillagász életútjának bemutatását lánya, Detre Villő. Apja – aki 1934-ben magyarosította Dunstról Detrére a családnevét – a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen matematikát és fizikát tanult. Eötvös-kollégista volt, ami egyszerre jelzi a tehetségét, valamint azt, hogy anyagi támogatás híján nemigen tudott volna egyetemen tanulni.

A Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által létrehozott ösztöndíjprogram keretében 1927-től a berlini Friedrich Wilhelms (a mai Humboldt) Egyetemen folytatta, majd fejezte be tanulmányait. Itt olyan neves oktatói voltak, mint Albert Einstein, Max Planck és Paul Guthnick. Doktori értekezését a csillagok térbeli eloszlásáról írta.Detre_Laszlo_csillagasz_nevet_viselheti_a_Normafa_uj_utja1

Németországból visszatérve 1929-ben a Svábhegyi Csillagvizsgálóban lett asszisztens. Az intézmény néhány évvel korábban Klebelsberg Kunó támogatásával kezdte meg a működését – azokkal a műszerekkel, amiket az első magyar obszervatóriumból, Konkoly-Thege Miklós felvidéki magán-csillagvizsgálójából menekített az állam Magyarországra még a trianoni békediktátum aláírása előtt.

„Apám 1943-ban lett az intézet igazgatója, ekkor születtem én is” – mesélte Detre Villő, aki mindössze kétéves volt, amikor az ostrom elérte a Svábhegyet. A visszaemlékezések szerint ekkor szovjet katonák százait szállásolták el a csillagvizsgálóban, apja hősies helytállása folytán azonban sikerült megmenteni az intézményt a nagy értékű műszereivel és könyvtárával együtt.

Felidézte, hogy a csillagda nemcsak édesapja és édesanyja, a szintén nemzetközi hírű csillagász, Balázs Júlia munkahelye, hanem a család otthona is volt; gyerekként ennél a fantasztikus, elvarázsolt helynél nem is tudott volna jobbat elképzelni. Szüleinek szakmai és házastársi kapcsolata egészen rendkívüli volt, „talán a Curie házaspár élhetett úgy, mint ők”.Detre_Laszlo_csillagasz_nevet_viselheti_a_Normafa_uj_utja2

„Apám dönthetett volna úgy, hogy másokhoz hasonlóan elhagyja családjával az országot, de nem ment, mert féltette az életművét, az intézetet. Nagy bánatára azonban három kiváló tanítványa, köztük a világhírnevet szerző, a posztumusz Magyar Örökség Díjjal nemrég kitüntetett Izsák Imre is kimenekült nyugatra 1956-ban” – emlékeztetett a korabeli körülményekre az igazgató lánya.

A csillagász édesapa vágya, hogy valamelyik gyermeke követi őt a szakmájában, nem vált valóra, ezzel együtt büszke lehetett mindegyikükre: „Engem a művészpálya vonzott – Ybl- és Ferenczy-díjas belsőépítész lettem –, és a három fivéremnek is más volt az érdeklődése. Bátyám, Csaba geológus és filozófus lett, míg ikeröcséim, Szabolcs és Zsolt épületgépész-mérnöki végzettséget szereztek, valamint síelésben és vitorlázásban értek el kiemelkedő eredményeket.” Az együtt versenyző Detre ikrek repülő hollandiban az 1980-as olimpián, Tallinnban bronzérmesek lettek, ezzel megszerezték a sportág első olimpiai érmét. Szabolcs lánya, Diána szörfversenyzőként jutott ki kétszer is az ötkarikás játékokra.

Noha az intézetvezető gyermekei nem lettek csillagászok, azért voltak mások a családban, akik közel kerültek ehhez a szakmához, sőt jelentős sikereket értek el. Detre Villő férje, Csontos Csaba Ybl-díjas építész tervezte a Mátrában a Detre László és Balázs Júlia által elképzelt Piszkéstetői Obszervatórium kupolaépületét, Detre Csaba fia, Detre Örs Hunor pedig a heidelbergi Max Planck Csillagászati Intézetnél a James Webb űrteleszkóp egyik vezető fejlesztőjeként ért el nagyszerű eredményeket.

Detre László a haláláig, 1974-ig élt és dolgozott az általa vezetett Svábhegyi Csillagvizsgálóban. Az egykori igazgató emlékét a svábhegyi intézetben a Detre-terem, az ELTE TTK Fizikai és Csillagászati Intézetében mellszobor, Piszkéstetőn pedig emlékkő őrzi. Kicsit távolabb, a Mars és a Jupiter pályája közötti aszteroidaövben a Kulin György által 1940-ben felfedezett 1538 Detre kisbolygó emlékeztet a személyére.Detre_Laszlo_csillagasz_nevet_viselheti_a_Normafa_uj_utja3

Mindemellett az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1976 óta a róla elnevezett díjat adományozza azoknak, akik kimagasló eredményt értek el a csillagászatban, valamint a bolygónkkal és annak kozmikus környezetével foglalkozó fizikai kutatások területén. Közterület azonban mindeddig nem viselte a nevét.

„Úgy gondolom, méltó módon sikerült emléket állítani édesapámnak azzal, hogy róla nevezték el a Normafánál kialakított új utat: azon a környéken, ahol élete legnagyobb részét töltötte, és kiemelkedő színvonalú intézményt épített fel. Szerencsés együttállásnak tartom, hogy az új út két olyan utat köt össze, amiket ugyancsak kiváló tudósokról, Eötvös Józsefről és Konkoly-Thege Miklósról neveztek el” – zárta szavait Detre Villő. Megemlítette még, hogy apja április 19-i születésnapjához kapcsolódóan az önkormányzattal közösen szeretne ünnepséget tartani a Detre László út felavatása alkalmából.

ko.