Esélyek Ünnepe a Normafánál

Nincs lehetetlen, és ez a sportra fokozottan érvényes. Elég csak a Normafa Síiskola három évvel ezelőtt elindított programjára gondolni, amely mostanáig több száz fogyatékossággal élővel ismertette meg a sízés, de legalábbis a zárt pályán lesiklás élményét. Maga az ötlet Dani Gyöngyi paralimpikon vívótól és Krakler Katától, a Vasas SC téli sportágakért felelős szakágvezetőjétől származik, akik úgy gondolták, lehetőséget adnak a sípályák használatára azoknak is, akik ezt segítség nélkül nem tehetnék meg. Erre kiváló helyszín a Normafánál felépített, „négy évszakos”, műanyag lesiklópálya, amely az év minden napján biztonságosan használható, alkalmas az alapok elsajátítására, és a nagy pályákra is felkészít.
Az egyébként külföldön is ritkaságszámba menő élménysízés mostanra annyira népszerű lett, hogy a meglévő eszközpark már nem volt elegendő, ám bíznak abban, hogy a mostani fejlesztéssel ki tudják elégíteni az igényeket – emelte ki Krakler Kata, aki elmondta, hogy alpesi síeléshez alkalmas síbobokat, valamint kerekekkel felszerelhető, úgynevezett sífutóbobokat kaptak. A szakágvezető megemlítette, hogy bárki használhatja ezeket a sporteszközöket, nem kell hozzá előképzettség. Akiknek ép a karjuk, és megvan a kellő erejük, azok önállóan tudnak sportolni, akik erre nem képesek, azokat oktató kíséri a pályán.
Ahhoz, hogy valaki kísérő legyen, biztos sítudásra van szükség, a többit tanfolyamokon lehet elsajátítani. A látássérülteket füles segíti, ebből van egy az oktatón, egy másik pedig a síelőn. A parasíoktatás 2021 késő őszén indult, és szabadidősport tekintetében kizárólag a Hegyvidéken működik, szezononként több száz érdeklődőt vonz. Ami a terveket, öleteket illeti, szeretnék az egész országban elérhetővé tenni a parasízést. Zárásként Krakler Kata hangsúlyozta: a sízés kortalan, a fogyatékossággal élők is bármikor elkezdhetik.Fehér Gyula, a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter elnöke úgy gondolja, erre minden esély megvan, ha valaki megismeri a lesiklás örömét, az a rabjává válik, és ez a fogyatékossággal élőkre is igaz. Csak alkalmat kell adni rá, amihez nagy segítség a Normafánál kialakított műanyag pálya, amin biztonságosan meg tudják tanulni a szükséges mozgásokat.
Így tett Bodnár Krisztina is, aki gyerekkorában rengeteget síelt, de a betegsége miatt jó ideje fel kellett hagynia a sporttal. Aztán egy külföldi útján egy oktatóval ismét sikerült lecsúsznia a havas hegyoldalon, amit szeretett volna megismételni. Férje a Normafán Síiskolában elvégezte a kísérőknek szóló kurzust, így most már vele tud hódolni a síelés örömének. „Az élmény szinte teljesen ugyanaz, sőt, az ülő síbobbal még gyorsabban haladunk, mint annak idején önállóan” – mondta a családanya.
A Látássérültek Szabadidős Sportegyesülete 2011 óta szervez sítáborokat, amikhez Almádi Csaba is csatlakozott, jó ideje pedig a Normafa műanyag pályáján is rendszeresen megfordul. „Óriási szabadságot ad a sízés – magyarázta –, már első alkalommal megvolt a sebesség érzése. Ehhez bízni kell az embernek magában és a segítőjében. Ha ez megvan, akkor szinte bármilyen meredekségű, nehézségű pályán le lehet menni. Egyszerű, célzott utasításokat kapunk a segítőtől, ezek olyan kulcsszavak, amiket ketten alakítunk ki, ez a kulcsa a sikernek.”
Urr Anita elmondta, minél több adaptív sportolási lehetőségre van szükség, hogy a fogyatékossággal élők az egész országban lehetőséget kapjanak a mozgásra. A Normafa ilyen hely, jó látni, milyen sokan veszik itt igénybe a sportszolgáltatásokat. A Magyar Paralimpiai Bizottság főtitkára hitet tett amellett, hogy a különböző fogyatékossággal élőknek is át lehet adni a téli sportolás élményét. Erre pedig nemcsak a versenysportban, hanem a szabadidősportban is valós igény mutatkozik.2024-ben 150 millió forint jutott a népegészségügyi termékadóból eszközvásárlásra, míg 50 millió a programok lebonyolítására – hívta fel a figyelmet Révész Máriusz, a Miniszterelnökség Aktív Magyarországért felelős államtitkára. Ez az összeg 2025-ben megduplázódik, azaz már 400 millió forintot szán az államtitkárság a fogyatékossággal élők mozgásának támogatására.
Szükség is van erre, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint 43 százalékban az életmódunk határozza meg az egészségi állapotunkat. Tehát a legfontosabb, hogy mozogjunk, táplálkozzunk egészségesen, és ez igaz a fogyatékossággal élők esetében is. Nekik ráadásul még nehezebb megoldani a sportolást, hiszen sokszor speciális eszközökre van szükségük. Ilyenek a síbobok, amik nélkül nem lenne megoldható a lesiklás, vagy akár a sífutás. Révész Máriusz bízik abban, hogy más síiskolák követik majd a Normafa példáját, és így a mozgásukban, látásukban, hallásukban korlátozottak minél több helyen sportolhatnak majd a téli időszakban.

sm.