A jó gyerekvers a felnőttekre is hat
Most először jelent meg egybegyűjtve Nemes Nagy Ágnes összes gyerekverse és meséje. A Hegyvidéki Kulturális Szalonban decemberben bemutatott mindkét könyv – A titkos út, Az aranyecset – irodalomtörténeti kuriózum.
Nemes Nagy Ágnes óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló művei szerepelnek A titkos út című kötetben: korábban különálló leporellóként megjelenő képeskönyvek versei, a többi között a Ki ette meg a málnát? és a Mit látunk az utcán? Nagyobbaknak szánt költeményeit a szerző maga formálta egységes kötetté, amelynek most megőrizték a szerkezetét, de hozzáillesztették a hagyatékából előkerülő műveket. Ezt követi talán legnépszerűbb munkája, a verseket és prózai meséket egyaránt tartalmazó Bors néni könyve, végül A zöldkezű című vallomása arról, hogyan és miért kezdett el gyerekeknek írni. Az aranyecset pedig a költő összegyűjtött gyerekverseinek és meséinek második kötete, amelyben a 10 éven felülieknek írt művei olvashatók.
A Hegyvidéki Kulturális Szalon méltó helyszín Nemes Nagy Ágnes könyveinek bemutatásához, a közelben lakott, verseiben is megjelenik a Hegyvidék – mondta bevezetőjében Ughy Szabina, a Móra kiadónál megjelenő dupla kötet felelős szerkesztője. Hozzátette azt is, milyen öröm volt számára a Ferencz Győző költő, irodalomtörténész által gondozott kézirattal dolgozni. A professzor nem tudott részt venni az eseményen, a moderátor beszélgetőpartnerei Molnár Krisztina Rita költő, tanár, múzeumpedagógus és Szabó Imola Julianna illusztrátor voltak. Az estet Huzella Péter Kossuth-díjas zenész, dalszerző koncertje színesítette.
Az első Nemes Nagy-versélmény általában mindenkinek a ritmusos, egyedi képi világú gyerekversek, ám később ráeszmélhetünk például A titkos út, vagy a Gesztenyefalevél mélyebb mondanivalójára is – mert ezek nem csak gyerekversek! A jó gyerekvers pontosan olyan húrokat rezget meg egy felnőttben, mint egy gyerekben. Molnár Krisztina Rita szerint ez egy erős biológiai hatás, ami jelentéstől függetlenül megváltoztatja a hogylétünket, emellett a Nemes Nagy-verseknek nagyon erős a képiségük.
Hogyan kapcsolódhat ehhez az illusztrátor? Szabó Imola Julianna, aki költő is, mesebeli, természetközeli helyen él családjával, ezért tudja átadni képzőművészetével az egymásra csúszó valóságokat, a fátylak mögötti szellemiséget. Mint mondta, az alkotói folyamatban az okozta számára az egyik nehézséget, hogy a költő műveit már sokan sokféle módon illusztrálták, ezért úgy kellett átszűrnie magán ezt a költészetet, hogy maivá is tegye. A természetiség kapocsként működött, ezenkívül az erős tárgyias versvilág, a kihívásaival együtt, jó játéktérnek bizonyult. Munka közben – mint egy belső utazáson – közel került hozzá egy erős, tiszta női identitás. Mindezek hozama, hogy megszületett a második saját verseskötete.
Miért éppen a gyerekirodalom lett kitüntetett területe az elhallgattatott íróknak? – merült fel a kérdés a beszélgetésben. A pályakezdő költők – mint mások is, például Weöres Sándor, Kormos István – részben kényszerből fordultak a fordítás és a gyerekirodalom felé. Bár kompromisszum ellenében felajánlották nekik a publikálás lehetőségét, morális okokból fel sem merült a költészet elárulása.
Szóba került az is, hogy Nemes Nagy Ágnes verseivel nagyon jól lehet dolgozni az irodalomterápiában; mert bár a tehetség nem tanítható, a művészettel, irodalommal való foglalkozás jobb minőségű élethez vezet. A költő születésének századik évfordulóján, 2022-ben a Hegyvidéken is rendezvények sorával tisztelegtek életműve előtt. A mostani könyvbemutatón a kortársak közül megjelent Kerek Veronika jogörökös, valamint Komlóssy György volt petőfis tanítvány is (Nemes Nagy a Petőfi gimnáziumban tanított), aki a költő pedagógusi oldalát kiemelve elmondta: Nemes Nagy Ágnes jóvoltából a magyar irodalom egy életen át elkísérte őt.
Sz. D.