Szerencsehozó növények az új évre
Újév napján, január 1-jén hagyományosan előkerülnek a szerencsét, bőséget, egészséget ígérő tárgyak és jelképek, mint a lóhere, a patkó vagy a malac. Az asztalra pedig a gazdagságot előrevetítő lencsét szoktuk tálalni. Talán nem is gondolnánk, hogy világszerte milyen sokszínű és ősi hagyománya van a szerencsehozó növényfajoknak. Ezek közül mutatunk be néhányat.
A szerencsebambusz (Dracaena sanderiana) szinte a legismertebb növény, amelyet a jólét „bevonzásával” hoznak kapcsolatba. Elnevezése megtévesztő, mert növénytanilag egyáltalán nem bambusz, hanem egy liliomféle. Kínából származik, ahol réges-régóta az anyagi jólét egyik szimbóluma. Európába csak néhány évtizede került, és hozta magával jó marketingértéket jelentő nevét is – bár annyit azért illik hozzátenni, hogy az eredeti kínai elnevezésben a szerencse mellett az erő és a becsület is helyet kapott.
A növény vízben is nevelhető szárán a csúcs alatt megjelenő hajtások lassan növekednek, miközben a szár töve gyökeret ereszt. Ha a fény felé törekvő hajtást módszeresen forgatjuk, akkor akár spirális vagy más mesterséges alakra is nevelhetjük növényünket. Ha nem szárad ki az edény, amiben tartjuk, akkor szinte bármit kibír és elvisel, ezért – és szokatlan alakja miatt – ideális növény irodákba vagy iskolákba.
Viszonylag könnyű beszerezni, mert az új év elején sok helyen árusítják, még szupermarketekben is. Választhatunk egészen kis példányokat vagy méteres szárakat, egyesével vagy csoportba ültetve. A fajták tekintetében is széles a kínálat, bár nem minden változat között könnyű felfedezni a különbségeket. A szél és víz (feng shui) nem szól arról, hogy mit kell tenni a növénnyel a szerencse áradásának fokozása érdekében, de azért a rendszeres öntözésről ne feledkezzünk el!
Ha már a feng shuit említettük: ebben a rendszerben a „jókívánságnövények” között előkelő helyet foglalnak el a jólétet hozó fajok. A pénzfa (Pachira aquatica) Dél-Amerikából származik, de a legenda szerint gazdaggá tett egy tajvani kertészt, aki nyomorúságában segítségért fohászkodott, majd belebotlott ebbe a fajba. Felismerte benne a szerencse lehetőségét, szaporítani és értékesíteni kezdte, s végül valóban megszabadult az anyagi gondjaitól.
Mi inkább vadkakaó néven ismerjük ezt a növényt. A majomkenyérfához fűződő rokonságát igazolja palackszerűen vastagodó törzse, ezeket a kertészek össze is szokták fonni. Ujjasan összetett leveleitől akkor várhatunk jólétet és harmóniát, ha legalább öttagúak. Meleg- és fényigényes növény, kiegyensúlyozott gondozás mellett a lakás nagy méretű dísze lehet.
„Pénznövényként” tartják nyilván keleten az egyik legközönségesebb szobanövényünket, az Epipremnum aureumot is. A sokszor csak futókának nevezett liánról mindent elmond a neve, hiszen cserepétől akár méterekre is elfut, már ha talál támasztékot. Állítólag erőteljes gyökérzettel rendelkezik, amely nemcsak a nedvességet szívja fel, hanem a pozitív energiát is, és ezzel a növény harmóniát teremt a környezetében élőkben, ezáltal hoz szerencsét.Azért azt meg kell hagyni, bármilyen szépen is fejlődik nálunk, csak árnyéka a trópusokon élő rokonainak, ahol vaskos szárakat fejleszt, és akár A3-as méretű leveleket is nevel. A meleg égövben érdekes megfigyelni, ahogyan a fiatal növény elkezd felfelé futni egy fa törzsén. Alul a levelei mindössze bélyegnyiek, aztán egy arasszal feljebb már elérik a nálunk szokásos poháralátétnyi méretet, néhány méterrel feljebb már papírlapnagyságúak, és még mielőtt elvesztenénk szemünk elől, a trópusi lombkoronák sűrűjében láthatjuk az óriásira fejlett leveleket is.
Pénzfának, dollárfának, sőt pénzmágnesnek is hívják, bár gumifaként vagy majomfaként többen emlegetik utolsó feng shuis szerencsenövényünket (Crassula ovata), amelynek vastag, kerek, pozsgás levelei valóban pénzérmékre emlékeztetnek. Lassú fejlődésű, szabályos ágrendszert nevel, és szinte örök életű, kivéve ha túlöntözzük. Ideális legénylakásokba, mert nem zavartatja magát, ha rendszertelen és ritka az öntözése – sőt még talán kedveli is ezt a fajta bánásmódot. Kétségkívül ez is egyfajta siker, ami gazdagságot talán nem is hoz, de néha azért szívmelengető tud lenni.
Az említett fajokon kívül még legalább tucatnyi szerencsehozó növény ismert. A legkézenfekvőbbek egyike a lóhere, különösen a négylevelű. Mivel ez a növény inkább a gyep között rejtőzik télen, és nem is túl dekoratív, a hasonlóan kinéző madársóskával szokták helyettesíteni, amely szobanövényként is megállja a helyét – ráadásul jellemzően négy lóherelevelet nevel.
A ciklámen számunkra az Alpokalja ritka vadvirága, de szilveszterkor ajándékozott virágzó példánya a megújulás, a jó kezdet és a szépség szimbóluma. Az aloe vera is gyakran szerepel a szerencsenövények listáján. Annyi biztosan igaz, hogy a leveleiből – akár otthon – kinyerhető zselé sokoldalúan hasznosítható gyógyászati és kozmetikai alapanyag. A babérlevél egykor a bajnokok homlokát koszorúzta, de mi is részesülhetünk győzelemhozó képességében, ha a lakásban (vagy az utóbbi évek időjárását megtapasztalva a teraszon) neveljük.
Az ízletes gyümölcsökön kívül nem ismert más szuperképesség, ami a citrusféléket a szerencsehozó növények közé emelné, de Távol-Keleten a holdújévre ajándékozott citrusféle különös megbecsülésnek örvend. Minél több rajta a gyümölcs, annál bőségesebb szerencseáradatra számíthatunk tőle.Végezetül: a bőséggel hozzák összefüggésbe a cserépben tartott orchideákat és broméliákat is, amik tetszetős leveleikkel és csodaszép virágaikkal gyakorta az új év időszakában örvendeztetik meg gazdáikat. A bőséges lista láttán mindenki nyugodtan körülnézhet lakásában, biztosan felfedez néhányat a harmóniát, bőséget, sikert és jólétet ígérő növényfajok közül.
-bi-