A bolgárkertészek hazai sikertörténete
A bolgárkertészek több mint száz éven át a Svábhegyen ünnepelték május 24-i nemzeti ünnepüket. Ez az esemény nemcsak számukra volt fontos, de a környékbeliek is megszerették a jó hangulatú mulatságot. Van tehát helyi kötődése is annak a fotódokumentációs kiállításnak, ami most a polgármesteri hivatal első emeleti folyosógalériájában látható.
Tűű Anelia, a XII. kerületi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a megnyitón arról beszélt, hogy a tárlat hálaadás és tisztelgés mindazok előtt, akik munkájukkal, kitartásukkal és közösségépítő erejükkel hozzájárultak a magyarországi bolgár közösség gyarapodásához. A 19. század közepétől több ezer bolgárkertész család telepedett le Magyarországon. Tudásuk, szorgalmuk, a föld iránti alázatuk gyorsan ismertté és elismertté tette őket. Ők és leszármazottjaik generációkon keresztül megőrizték identitásukat és kultúrájukat, miközben beilleszkedtek a magyar társadalomba.
Tyutyunkova Mónika, a Bolgár Országos Önkormányzat Bolgár Kulturális Központja, Kutatóintézete és Könyvtára kutatási vezetője, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a múlt század elejére a kertész családok közül egyre több tehetős gazda került ki, ami lehetővé tette a bolgár közösségi élet intézményesítését. Először egy iskola és egyházközség létrehozásáról döntöttek, hiszen „a jövőt nemcsak kapával, hanem Istenbe vetett hittel és nyitott szemmel kell építeni” – vallotta a bolgárok egyesületének első elnöke.
A Szent Cirill és Metód bolgár pravoszláv templom a IX. kerületben épült fel Árkay Aladár tervei alapján, majd a közelben elkészült a magyarországi bolgárok művelődési háza is. A templom, az iskola és a kultúrház lehetővé tette, hogy a bolgár kisebbség a mai napig megőrizze önálló identitását.
A megnyitó után Tütünkov-Hrisztov Jordán egyetemi docens, a Bolgár Országos Önkormányzat tagja, a Bolgár Kutatóintézet főmunkatársa vetített képes előadást tartott a hivatali tanácsteremben. Mint elmondta, a magyarországi bolgárkertész-hagyomány felvételre vár az UNESCO világörökségek listáján, a szellemi-kulturális örökség kategóriában.
De mi is tette különlegesen sikeressé ezeket az egyszerű, kétkezi munkásokat? Egyrészt a fejlett kertészeti technológia ismerete. A hazánkban még ismeretlen öntözés gyakorlata Mezopotámiából török közvetítéssel jutott el Bulgáriába, és a bakhátas műveléssel együtt alkalmazva akár tízszeres termésmennyiséget is eredményezett a hagyományosan gazdálkodó magyar kertészek teljesítményéhez képest.
Emellett a bolgárkertészek a saját zöldségfajtáik magjait is behozták, ezáltal vált lehetségessé például a paradicsom iparszerű termelése, de a padlizsánt is nekik köszönhetjük. A makói hagyma, a szentesi paprika és még több hazai zöldség nemesítésében is részt vettek. További előnyt jelentett a trágyával „fűtött” palántázóágyak használata, ami már februárban lehetővé tette a palántázás megkezdését, így akár egy hónappal a szabadföldi termékek megjelenése előtt piacra tudták vinni portékáikat.
A siker másik oka az a közösségi, ősszövetkezeti együttműködés volt, amiben a kertészek mindent együtt végeztek, és a szezon végén a profitot felosztották egymás között. Ezzel a világos érdekeltségi rendszerrel mindenki magáénak tudhatta a gazdaságot, és megmutatkozott a közösen végzett munka előnye.
A harmadik ok pedig az értékesítésben keresendő. A bolgárkertészek saját maguk adták el termékeiket a nagyvárosi piacokon, így mindig pontos ismereteik voltak az aktuális igényekről, és nem kellett kereskedőkkel osztozniuk a bevételen. Sok magyar kertész is átvette a módszereiket, azonban nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül a közbeszéd őket is bolgárkertészekként emlegette.
(Barta)
A Bolgár kertészek Magyarországon című kiállítás a polgármesteri hivatal (Böszörményi út 23–25.) I. emeleti folyosógalériájában tekinthető meg július 30-ig, ügyfélfogadási időben, hétfőn 13.00–17.30, szerdán 8.00–16.00, pénteken 8.00–12.00 óráig.