Az üveg mestere és poétája
„Az üveg a maga különleges varázsával, gazdag, sokrétű megnyilvánulásával mindig tartogat valami titkot, ami újabb és újabb elképzelések megvalósítására ösztönöz” – idézte Kocsik Tekla alpolgármester Vida Zsuzsa gondolatát a Ferenczy Noémi-díjas üvegművész kiállításának megnyitóján. A hegyvidéki képzőművész üvegtárgyaiból és festményeiből a Galéria 12 Egyesület kiállítóhelyén már láthattunk válogatást (a tárlatról 2022. február 15-i lapszámunkban olvashattak – a szerk.), üvegművészeti alkotásait viszont most első ízben nézhetjük meg.
A polgármesteri hivatalban tartott megnyitón röviden szó esett a gazdag pálya állomásairól. Vida Zsuzsa a Prágai Iparművészeti Főiskolán végzett, akadémiai festő, üvegképzőművész diplomáját 1969-ben szerezte, majd négy évtizeden át a Török Pál utcai Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola szakosztályvezető művésztanára volt. Nemzedékeket vezetett be az üvegművészet szépségeibe és nehézségeibe.
„Pasztellszínekben pompázó, játékos tárgyai megragadóak, a szétvágott üvegek betekintést engednek az anyag titkaiba, a megbomlott felületek új dimenziókat adnak az üveggel szemben támasztott ősi követelménynek, a tükröződésnek. Vida Zsuzsa az üveg mesteréből az üveg poétája lett” – írja róla kollégája, Kerényi Ferenc irodalomtörténész.
A képzőművész több díj birtokosa: három alkalommal kapta meg az Ezüstgerely különdíjat, 1993-ban az Ipari Formatervezői Nívódíjat, ’94-ben a Miniszteri elismerő oklevelet, 2000-ben a Ferenczy Noémi-díjat, 2002-ben a Magyar Alkotó Művészek Egyesületének Alkotói Nagydíját nyerte el. Az 1970-es évektől számos üvegművészeti kiállításon vett részt külföldön, például New Yorkban, Londonban, Párizsban, Tokióban, legutóbb pedig 2015-ben az Egyesült Királyságban. 2023-ban Velencében, 2024-ben Zadarban a Magyar Üvegművészek Társaságával együtt mutatta be alkotásait.
Fábry János Ferenczy Noémi-díjas üvegművész végigkísérte Vida Zsuzsa pályáját, mint szakmai megnyitójában elmondta, még a képzőművészeti gimnáziumi ballagására is emlékszik. A tavalyelőtt centenáriumát ünneplő iskolában Báthory Júlia hozta létre az üvegműves szakosztályt 1952-ben, a Bauhaus szellemiségű Z. Gács György művészeti igazgatása alatt, kitűnő szaktanárokkal, hangsúlyt helyezve a rajzoktatásra.
Feldolgozásra vár az az időszak, amikor a képzett tervezők bekapcsolódtak a hazai üveggyárak munkájába. A gyártás történetében az első hutát 1708-ban, a parádsasvári elődjeként, II. Rákóczi Ferenc alapította. A jelentősebbek közül 1878-ban jött létre az ajkai, 1893-ban a salgótarjáni öblösüveggyár, később a nagykanizsai, a berekfürdői üveggyár. Figyelemre méltó Vida Zsuzsa gimnáziumi osztálytársainak névsora is: köztük volt Tahi-Tóth László Kossuth-díjas színművész, valamint a szakmában maradó Erdei Sándor, Uresch Zsuzsa, Andráska József, Lecjaks Mária. „Most vannak diplomás művészeink, de nincsenek üveggyáraink” – tette hozzá Fábry János.
A műveket jellemezve méltatójuk kiemelte a profi művészekre jellemző egységes formavilágot. „Az üveg minden emberi érzés kifejezésére alkalmas” – fogalmazott a cseh mester, Stanislav Libenský, ám ezt Fábry János kiegészítette: elvont gondolatok kifejezésére is alkalmas ez a csodálatos anyag.
„Szerencsés embernek tartom magam, egész életemben azzal foglalkozhattam, amit szerettem” – szólt zárásként Vida Zsuzsa, aki igyekezett úgy összeállítani anyagát, hogy nyoma legyen mindannak, amit néhány évtized alatt érintett. Helyet kapott a vitrinekben ipari programfejlesztés keretében, alkotótelepen, szimpóziumon született alkotás és gyárba ajánlott terv is. Mint megjegyezte, szomorú a megszüntetett hazai gyárak miatt, annak viszont örül, hogy legalább a mintadarabokat sikerült megmentenie.
A megnyitón az üvegtárgyak szín- és formavilágát Nyiredy Fanni fuvolaművész, a Solti György Zeneiskola művésztanára „fordította le” zenére.
Szd
Vida Zsuzsa kiállítása a polgármesteri hivatal (Böszörményi út 23–25.) II. emeletén látható augusztus 29-ig, ügyfélfogadási időben, hétfőn 13.00–17.30, szerdán 8.00–16.00, pénteken 8.00–12.00 óráig.