Hogyan ne legyünk Európa-bajnokok droghasználatban?

Az elrettentés megfelelő eszköze a megelőzésnek. Ez az egyik leginkább elterjedt tévhit a drogprevenció kapcsán – hangzott el azon az előadáson, amit dr. Felvinczi Katalin, a Magyar Addiktológiai Társaság főtitkára, az ELTE egyetemi tanára, a 2016-ban megszüntetett Nemzeti Drogmegelőzési Intézet egykori igazgatója tartott a legutóbbi Addiktológiai Egyeztető Fórumon.

A Nemzeti Kábítószerellenes Világnap alkalmából megrendezett, önkormányzati szervezésű szakmai minikonferencián a szociálpszichológus szakember elmondta: nem áll rendelkezésre bizonyíték, hogy a kormányzat jelenlegi törekvése, a szerhasználattal összefüggő problémák rendészeti eszközökkel történő visszaszorítása működőképes próbálkozás lenne. Az viszont világosan látszik, hogy a szigorú jogszabályi környezet ellenére folyamatosan növekszik a pszichoaktív szerek használata.

„Sajnos nem a droghasználat, hanem a prevenció támogatása van egyre inkább visszaszorulóban” – összegezte tapasztalatait Felvinczi Katalin, aki szerint érthetetlen és rendkívül kártékony intézményi, jogszabályi környezet alakult ki a prevenciós tevékenységekkel kapcsolatban. Nem állítja, hogy akármilyen prevenció jobb, mint annak a hiánya, úgy látja azonban, hogy amíg a 2000-es években igazán előkelő helyet foglalt el Magyarország az európai mezőnyben a drogmegelőzési tevékenységek fejlesztése és minősége tekintetében, az elmúlt tíz-tizenöt évben sereghajtókká váltunk.

„Az emberek azért használnak pszichoaktív szereket, mert nem rendelkeznek elegendő tudással, fel kell őket világosítani” – említett egy szintén közkeletű tévhitet az előadó. Példaként hozta fel, hogy „A dohányzás halált okoz” és más hasonló figyelmeztető feliratokat évek óta olvashatjuk a cigarettásdobozokon, ám ezekkel az üzenetekkel nem igazán lehet hatni az érintettekre, tekintve, hogy a dohányzás addiktív viselkedés.

Téves elgondolás az is, hogy a prevenciós tevékenység nem igényel különösebb szakértelmet, józan ésszel kikövetkeztethető, mit kell csinálni. A szociálpszichológus szerint „barkácsolással” és állami közreműködés nélkül, „gerillamódszerekkel” nem lehet visszaszorítani a pszichoaktív szerek terjedését. Úgy véli, az iskoláknak többet kellene foglalkozniuk a fiatalok mentális állapotával, továbbá szakmai segítséget kellene igénybe venniük. Akár úgy, hogy a családsegítő központ, vagy megbízható civil szervezetek képviselőivel közösen megvizsgálják, hogyan lehetne előbbre lépni az egészségfejlesztés terén.

Szécsi Judit addiktológiai konzultáns, a XII. kerületi Addiktológiai Egyeztető Fórum koordinátora szerint fontos, hogy összeérjenek a prevenciós erőfeszítések, amik azzal foglalkoznak, hogy a gyerekek és a felnőttek jobban érezzék magukat a bőrükben, és tudják, hová lehet fordulni, ha nincsenek jól. Kiemelte, hogy itt, a XII. kerületben számos segítő hely, intézmény, remek szakemberek érhetők el az érintettek számára.

A koordinátor kitért arra is, hogy az önkormányzat azért terjesztette ki addiktológiai fórumokká a korábbi kerületi kábítószerügyi egyeztető fórumokat, hogy az illegális szerek mellett a legális szerek és a problémás viselkedések is bekerüljenek a szakmai diskurzusba. „Magyarország Európa-bajnok az alkoholfogyasztásban, továbbá a marihuánahasználat pont ugyanolyan arányú, mint Hollandiában, ahol legális a fű, csak ott sokkal több módon lehet segítséget kérni, és a rejtőzködés kevésbé jellemző. Sajnos az extasy- és a speedhasználatban is Európa-bajnokok vagyunk, ami katasztrofális tendenciát mutat” – adott nem túl biztató helyzetképet a 16 évesek körében végzett ESPAD-kutatás (Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról) adatai alapján a szakember.

Az önkormányzat megbízásából készül egy kerületi addiktológiai stratégia, aminek a megalapozásaként személyes interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések zajlanak az érintett szakemberekkel. Szécsi Judit elmondta, már megvolt a találkozó a családsegítő központ munkatársaival, az iskolai védőnőkkel és az iskolaorvosokkal, a gyerekorvosokkal és háziorvosok egy-egy csoportjával, valamint a kerületi rendőrkapitánnyal. Ezután következnek az iskolai pedagógusokkal folytatandó beszélgetések. A tervek szerint az ősz folyamán elkészülő stratégiatervezetet széles körű szakmai és lakossági egyeztetés keretében véleményezhetik majd az érdeklődők.

-vá