Imádják a rovarok a kerületi méhlegelőket

Elkészült a kerületi méhlegelők tavalyi felmérésének összegzése. A korábbi évek gyakorlatát követve az önkormányzat „Méhbarát kerület” programja keretében – a Hegyvidéki Zöld Iroda felkérésére – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportja végezte el az elemzést.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen a Beporzóbarát program keretében tartott előadásában Szigeti Viktor elmondta, hogy az ökológus szakemberek a kerületben létrehozott mind a tizenegy vetett méhlegelőt – és az Istenhegyi rézsűt is – vizsgálták, amelyek 40-től 200 négyzetméterig terjedő méretűek, és túlnyomórészt a tájra jellemző, őshonos évelők virítanak rajtuk. A kontrollterületeket a közeli, hagyományosan kezelt parkokban és gyepsávokon jelölték ki, így ezekhez képest lehet értékelni a méhlegelők hatását.A mintavételek 2024-ben is összesen öt alkalommal, áprilistól augusztusig, havonta egyszer történtek. A véletlenszerűen kijelölt, 2 négyzetméteres, kör alakú egységekben 5 percig figyelték és számolták a felbukkanó rovarokat, emellett hálóval is gyűjtést végeztek a kutatók a legaktívabb időszakban.
A terepi felvételezés során 84 méh-, 14 zengőlégy- és 18 nappali lepkefaj mutatkozott, köztük több ritkább és védett faj is akadt. Ezek az adatok, a szakértők várakozásainak megfelelően, emelkedést mutattak az előző éviekéhez képest (amikor 59 méh-, 14 zengőlégy- és 14 nappali lepkefajt azonosítottak). A XII. kerületet eddig is a városi beporzóvédelem egyik úttörőjeként tartották számon, amit ezek az eredmények is igazolni látszanak – foglalta össze a tapasztalatokat a kutató.
Nem meglepő, hogy a vizsgált méhlegelőkön a faj- és egyedszám szignifikánsan nagyobb, mint a kontrollterületeken, ahogy az is várható volt, hogy a méhlegelők nyár elején vonzzák a legtöbb rovart. Ilyenkor a már kaszált kertekből és közparkokból is a háborítatlan méhlegelőkre tömörülnek a viráglátogatók.Kísérletként tavaly a talajban fejlődő viráglátogató rovarok szaporodásának elősegítése érdekében, Európában eddig egyedülálló módon, kisebb fészkelőhelyeket, úgynevezett méhszuteréneket is létrehoztak a Városmajorban, amelyekről azonban most még nincsenek kiértékelhető adatok. A méhlegelők egyre tudatosabb fajösszeállítása következtében egyre több az évelő faj, ezért a virágzási időszak korábban, már tavasszal megkezdődik. A ritkább kaszálással, a beavatkozások időben történő elosztásával és a mozaikos kaszálási módszer alkalmazásával a virágzási időszak egy szezonon belül is széthúzható és egyenletesebbé tehető, így a rovarok mindig találnak táplálékot és búvóhelyet.
A friss eredmények tükrében a kutatók és a Hegyvidéki Zöld Iroda munkatársai közötti párbeszéd lehetőséget ad a további fejlesztések megtervezésére és megvalósítására, hogy javulhasson a városi beporzóbarát tevékenységek hatékonysága. A vizsgálatról készült bővebb, képes összefoglalót a zold.hegyvidek.hu/olvasnivalok-videok/beporzo-rovarok-250410 weboldalon lehet megnézni.

(Barta)