Hogyan hat a közélet a közérzetre?

• Úgy tudom, először lép fel a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban.
• Igen, a közelben dolgozom, már nagyon sokszor elmentem a Lóvasút mellett, néztem, micsoda épület, milyen jó tér, és persze rögtön felmerült bennem – szakmai ártalom –, hogy mi az, amit itt meg lehetne csinálni a társulat repertoárjából. A Szerény javaslat egy olyan táncelőadás, amiben nemcsak táncolok, hanem a verbalitást is használom. Eredetileg táncos-koreográfus végzettségű színházcsinálóként nagyon érdekel, hogy amikor a művészeti életben megjelennek a politikai iránymutatások – ezáltal pedig szükségképpen a tabuk –, mit tehet a kifejezés szabadságáért a mozdulatok, a mozgás nehezen tabusítható nyelve, vagyis a tánc. Műfaját tekintve gyakorlatilag egy pamfletet adok elő úgy, hogy miközben beszélek, végig táncolok is. Ahol pedig a librettó – a szöveg Lóky Tamás munkája – a szókimondásban józan önmérsékletet gyakorolva megáll, a mozgásnak még bőven van tere, hogy továbbmenjen. Így ad hozzá a tánc az előadáshoz egy plusz jelentésréteget. Mindeközben pedig a legkülönbözőbb műfajokban szól élőben a cselló.
• Hogyan készült a kompozíció?
• Kertész Endre csellóművész a zeneszerző, ő játszik. Egymást inspirálva mind a ketten úgy improvizálunk, hogy tudjuk, mi fog történni, de sem a mozdulatokban, sem a zenében nincs hangra pontosan lefektetve a koreográfia. A szöveg erős struktúrát ad a darabnak. Maga az előadás a doktornői karakteremből indul, merthogy a művész életem mellett civilben háziorvos vagyok; a doktornő bejön, és elmeséli, hogyan hatnak a közéleti kérdések, illetve az akár aktuálpolitikai intézkedések a hormonokon keresztül az idegrendszerünkre, tehát a közérzetünkre. A darab kvázi a politika által hozott jogi és pénzügyi intézkedések, vagy az akármelyik oldalon elhangzó politikai nyilatkozatok retorikájának hormonális hatását vizsgálja. Ezek bizony hatással vannak a társadalom mentális és egészségi állapotára. A Független Előadóművészeti Szövetség születésnapi gáláján már bemutattam egy rövidebb változatot az előadásból, és nagyon jó visszajelzéseket kaptam, ez vezetett ahhoz, hogy Kertész Endre zenei közreműködésével elkészítsem a darab egész estés változatát.
• A beharangozóban az előadást intellektuális stand-up comedyként jellemzik.
• A stand-up szólisztikus műfaj, és táncosként valóban egyedül leszek a színpadon, azonban ehhez a táncelőadáshoz szöveg is társul, amely megőrzi a stand-up lényegét képező személyességet és a közönséggel való folyamatos, intenzív kapcsolattartást, ami a színpadi táncnak nem sajátja. A szöveg azonban a szokásos stand-upnál jóval intellektuálisabb, komoly társadalmi kérdésekkel foglalkozik, amelyeken módunkban áll változtatni. Ettől még a színpadi szituáció lehet abszurd: például bejön a táncos-doktornő, és miközben egy mixerrel zsonglőrködik fejen állva, különböző neurohormonokból készült koktélok elkészítéséről cseveg. Ez az akár cirkuszi harsányság azonban halálosan komoly.
• Mi az a „szerény javaslat”, ami az előadás címében szerepel?
• A cím nyilvánvaló utalás Jonathan Swift azonos című, műfajteremtő pamfletjére. Ő egyébként hozzám hasonlóan kettős életet élt: lelkészként kereste a kenyerét, de íróként emlékszünk rá. Nyilván nem fogom szpojlerezni az előadásunk csattanóját, de annyit elárulok, hogy Swifthez hasonlóan gazdasági megfontolások mentén teszek javaslatot az ország mentálhigiénés állapotának javítására, belülről ismerve a hazai egészségügy nyavalyáit és a kormányzat erőfeszítéseit, hogy ne csak jól érezzük magunkat, de tudjunk is arról, mennyire privilegizált helyzetben vagyunk. Persze mihez képest: ezért indul az előadás a World Happiness Report aktuális rangsorán elfoglalt helyezésünk ismertetésével és társadalmi összefüggésekbe állításával. Jelen pillanatban tehát mást nem javasolhatok, mint hogy jöjjenek el megnézni az előadást! Remélem, sikerült felkelteni az érdeklődést.

Szepesi Dóra

Szerény javaslat. Fáradjon be a vizsgálóba! – Juhász Kata táncelőadása a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban (Zugligeti út 64.) tekinthető meg március 30-án 19.30-kor. Közreműködik: Kertész Endre csellóművész.