Megszólalt az ifjúság hangja
Hol tartanak az ifjúsági szolgáltatások az országban, és milyen fejlesztésekre lenne szükség ezen a téren? Röviden ezekre a kérdésekre kereste a választ az Ifjúsági Szolgáltatók Országos Szövetsége (ISZOSZ) 2024 őszén elindított „OnTopic – Az ifjúság hangja” kutatása, ami a 16–22 éves korosztály ifjúsági szolgáltatásokhoz kapcsolódó attitűdjét, szokásait és szükségleteit állította fókuszba. A vizsgálat eredményét a második alkalommal összehívott ifjúságszakmai konferencián mutatták be a Hegyvidéki Kulturális Szalonban.
Mint elhangzott, a kutatás helyzetképet nyújt az ifjúsági munka terepén szolgáltatást végzők számára. Világszerte kevés ilyen vizsgálat készül, holott elengedhetetlen lenne a valós igényeket kielégítő ifjúsági szolgáltatások biztosítása és a szakmai fejlődés érdekében. Az eredmények ismertetése mellett a konferencia a módszertani tapasztalatcserére is lehetőséget adott.
A világ olyanná alakul, amilyenné az ifjúságot nevelik, az ifjúságpolitika helyes alakításához pedig elengedhetetlen a jelen állapotainak ismerete. Például hogy milyen a fiatalok hozzáférése a szociális ellátórendszerhez, a tanuláshoz, a gazdasághoz vagy az egészségügyhöz – fogalmazott köszöntőjében Kocsik Tekla alpolgármester.
Ma a fiatalok nagy része az online térben szocializálódik, a mentális jóllét feltárása pedig segít felismerni azokat a pszichológiai és érzelmi hatásokat, amiknek a megértésével könnyebb létrehozni a mentális egészséget támogató, a kríziseket megelőző rendszereket. Az alpolgármester szerint az ifjúság véleménye és perspektívája sokszor új irányt mutat a társadalmi problémák megoldására, az innovációra. „Valódi párbeszédre van szükség a fiatalokkal!” – hangsúlyozta. A kutatásról szólva megemlítette, hogy nemcsak a jövő, hanem a jelen alakításában is fontos szerepet játszik minden egyes felmérés, hiszen ez az egyik alapja a fiatalokat támogató társadalom kialakításának.
Menyhárt Éva a Hegyvidéki Kulturális Szalon működését mutatta be. A szalon vezetője elmondta, hogy az intézmény programkínálata rendkívül sokszínű, miközben számos civil kör, egyesület, klub, alapítvány is otthonra lelt náluk. Gyerekek, fiatalok, idősek, családok egyaránt megtalálják a nekik tetsző programokat. Úgy véli, a mostani találkozóval megkezdődhet a további nyitás, hogy az önkormányzat még közelebb kerüljön az ifjabb generációkhoz.
Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács vezetője arról beszélt, hogy sok ilyen konferenciára van szükség, mert ezek hozzájárulnak a nagy közös célok, feladatok napirenden tartásához. Ez az első olyan ifjúságszakmai rendezvény, amin a szakma és az érdekképviselet képviselői találkozni tudnak. Kiemelte, hogy a 2025-ös év több szempontból is fontos a tanács számára: választás lesz náluk, közben egy szolgáltatóközpont kiépítésébe kezdtek, emellett elindul a digitális tudatosság- és ifjúságvédelmi központ működése, valamint dolgoznak a mesterséges intelligencia alkalmazásán. A Nemzeti Ifjúsági Tanács mindent megtesz, hogy az érdekképviseletek véleménye belekerüljön a nemzeti ifjúsági stratégiába.
A Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaságot képviselő Bálint Andrea véleménye szerint olyan helyzeteket kell teremteni a fiataloknak, amikből tapasztalatokat gyűjthetnek. A szakma, a felnőttek hajlamosak elfelejteni, hogy a fiatalok itt vannak közöttünk, és nem kérdezik meg őket, vagy rossz kérdéseket tesznek fel nekik. Ezért is hiánypótló a mostani kutatás, mert sikerült szóra bírni ezt a generációt.
Ament Balázs, az ISZOSZ társelnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az ifjúság igénye megváltozott a közösséggel kapcsolatban, és ebben a koronavírus-járványnak van nagy szerepe. A mostani kutatás a szolgáltatások igénybevételével is foglalkozik, a következő lépés pedig ennek a tudásbázisnak a hasznosítása, az új eredményeknek megfelelően.
MM.
A konferencián bemutatott kutatásban a 16–22 éves korosztály tagjait kérdezték a szakemberek online formában. Mint kiderült, a fiataloknak hétköznap átlagosan 4, hétvégén pedig 8,6 óra szabadidejük van. A felmérést megelőzően az is tisztázandó kérdés volt, hogy a kutatók pontosan mit értenek szabadidő alatt, mivel a fiatal korosztály tagjai számos olyan tevékenységet végeznek, ami szerintük nem része ennek, hanem azt „csak úgy csinálják”. Ilyen például a tartalmak böngészése a különféle okoseszközökön.
A fiatalok 46 százaléka még soha nem járt ifjúsági közösségi térben, de 88 százalékuk ismeri a kifejezést. Azoknál, akik látogatnak ilyen helyeket, a legfőbb motivációk között jelenik meg a találkozás a barátokkal és az adott közösségi tér munkatársaival, önkénteseivel. Fontos adat, hogy a válaszadók 38 százaléka különösebb ok nélkül is felkeresi a különféle tereket. Kiemelkedően magas (89 százalék) azoknak a válaszadóknak az aránya, akiknek az életében van olyan probléma, amivel kapcsolatban szükségük lenne támogatásra. A meghatározó problémakörök: a leterheltség, a mentális egészség, a jövőbeni kilátások, a továbbtanulás és a párkapcsolati kihívások.