Járványhelyzetben sokat segít a telemedicina

– Éppen a mentálhigiénés sürgősségi osztályról jön, úgyhogy kezdjük is a leginkább aktuálissal! Hogyan működik a pszichiátriai ellátás a jelenlegi körülmények között, mennyiben változtatja meg munkájukat a vírushelyzet?

– Egyszerre kell megpróbálnunk biztosítani a COVID-ellátást, valamint a megszokott módon fenntartani az egyéb betegségek ellátását. A lelki problémákkal küzdőknél a jelenlegi állapotok elfogadtatása sem mindig egyszerű, és a mentális betegséggel élők maguk is magasabb kockázatúnak tekintendők a COVID-fertőzés, továbbá a mentális betegség visszaesésének szempontjából. Egyre több olyan emberrel találkozunk, aki átesett a vírusfertőzésen, korábban semmilyen pszichiátriai problémája sem volt, most viszont erős szorongásos és depressziós panaszok jelentkeznek nála. A mostani helyzetnek van egy kikényszerítő ereje a telemedicinális, távgyógyászati ellátást illetően. Olyan szolgáltatások terjednek el, és olyan irányt vesz az orvoslás, ami egyébként csak lassabban történne meg.

– Mire gondol pontosan?

– Egy kicsit visszatekintve: ebbe a körbe tartozik az egységes elektronikus szolgáltatási tér (EESZT) bevezetése, ami nagy könnyebbség a vírus miatt nehéz helyzetbe került egészségügyi rendszernek. Gondoljon bele, mi lenne, ha minden receptet személyesen kellene felíratni! Az e-recept rendkívül leegyszerűsíti ezt a folyamatot. Az EESZT arra is jó, hogy akinek van ügyfélkapuja, azon keresztül meg tudja nézni a leleteit, az orvosi papírjait. Ez nagyban megkönnyíti a kezelőorvosok dolgát, mert már a magánellátásban történt egészségügyi beavatkozásokat is tartalmazza. Kikerülhetők a felesleges vizsgálatok, rövidül a betegút. Az online és telefonos segítségnyújtás, az orvos-beteg kapcsolat digitális térbe helyezése az az út, amely a koronavírus miatt felgyorsult.

– Mit jelent ez az önök esetében?

– A telemedicina számos vetületét ki tudjuk használni a pszichiátriai, pszichoterápiás ellátásban. Az egyik szívügyem a BCSLC-ben működő Baba–Mama–Papa program, amelynek keretében a mentális problémákkal küzdő várandós nőkkel és kismamákkal, valamint az apákkal is foglalkozunk. Sokáig gyakorlat volt, hogy amikor az édesanya pszichiátriai szempontból rossz állapotba került, akkor a kezelés során elválasztották a csecsemőjétől. Ezzel szakítottunk, és lehetővé tesszük, hogy ha szakmailag megoldható, együtt legyen gyermekével. A terápia nem csak kórházi körülmények között zajlik, az anyák hazamehetnek, a kezelésük azonban szükség esetén folytatódik. A jelenlegi helyzetben is igyekszünk telemedicinális segítséget nyújtani. Mivel a részvétel önkéntes, természetesen ez csak a páciens beleegyezésével jöhet létre, az egészségügyi adatkezelés maximális betartásával. A János kórházban az országban elsőként jött létre online szülésfelkészítő program, amelyben szülészeti szakemberek adnak gyakorlati tanácsokat. Itt is megvannak a lelki tényezőket feltáró részek, szóba kerülnek a szülés körüli lelki problémák, a szorongás, a depresszió és még sok minden más. Az a cél, hogy a szülők megtanulják felismerni a bajt, és kérjenek szakembertől segítséget. Úgy látom, működnek a virtuális csatornák, ez egy sikertörténet.

– A vírusfenyegetettség súlyosbíthatja a mentális problémákat?

– Igen! Egyrészt pusztán az izoláció miatt is sokaknak romlik az állapota, de a vírusfertőzés ugyanígy kiválthat további szorongást, mélyülő depressziót, fokozza a lelki zavarokat. Mindezt csak tetézi az esetleges karantén. Ráadásul a szokásos kezeléseket sem tudjuk mindig megoldani, ebben segíthet a távgyógyítás. Ugyanakkor a mentálisan beteg édesanyák számára a home office akár jó is lehet, hiszen az otthon dolgozó családtag talán többet tud segíteni a gyermekek ellátásában.

– Említette a bezártságot, de mi a helyzet a távolságtartással?

– A távolságtartás nem feltétlenül jelent érzelmi távolságot. Már beszéltem a telekommunikáció előnyeiről, amit a lényegét illetően akár rá is vetíthetünk a személyes kapcsolatainkra, hiszen például a különböző videós üzenetküldő alkalmazásokon keresztül áthidalható legalább a térbeli távolság, kisebb lesz a szociális izoláció. Ez utóbbi nemcsak az egyedül élőkre jelenthet veszélyt, az iskolák bezárásával a gyerekeket is érintheti, és igencsak kimerít mindenkit. A COVID-ellátás jelentős erőforrásokat köt le a pszichiátrián is, de törekszünk arra, hogy ne csorbuljon a szokásos ellátás. A járványügyi szabályokat be kell tartani, például a tömegközlekedési eszközökön történő utazás kockázatos lehet, ezért is telemedicinális eszközökkel, elsősorban telefonon tartjuk a kapcsolatot. Nyomon követjük pácienseink gyógyulását, törődünk velük, ami nagy segítség számukra. Tudják, hogy van hová fordulniuk. Egyébként is azt tapasztaljuk, hogy a szülő nők korosztálya rendszerint már az úgynevezett „Y” generációhoz tartozik. Otthon vannak az okos eszközök világában, természetes számukra a távkapcsolat. A kórházon belül működik egy egészségfejlesztési irodánk, az úgynevezett János kórházi EFI, itt érhető el az online baba-mama klub. Ebben nem betegellátás folyik, ez egy támogató közösség, amelyhez bárki csatlakozhat. A foglalkozásokat, beszélgetéseket mások mellett pszichológusok vezetik. Online gyógytorna is van kifejezetten várandósok számára. Ezeken sokan vesznek részt – valójában többen tornáznak együtt, mint amikor személyesen tehették. Ugyanez igaz a táplálkozással kapcsolatos egészségfejlesztési programunkra is, amiben az egészséges táplálkozás kap főszerepet, a különböző diéták, táplálkozási tanácsok. Ez utóbbi az ismert okostányér program, amellyel a hegyvidéki iskolákba is szeretnénk online eljutni.

– Hogyan kaphatnak telefonos segítséget azok, akik nem vesznek részt a Baba–Mama–Papa programban?

– Mindenkinek ajánlom a Call for Help lelki elsősegélyvonalat, a Végeken Egészséglélektani Alapítvány szolgáltatását. Ennek szakmai hátterét részben az osztályunk biztosítja. A COVID első hulláma idején közösen végeztünk egy kutatást a pandémiának a lelki egészségre, az egészségügyben dolgozók megterhelésére vonatkozó hatásairól. A Call for Help részeként külön számot hívhatnak a szociális területen és az egészségügyben dolgozók.

sm.

Call for Help-telefonszámok:

06-1/770-7333 – telefonos lelki elsősegély egészségügyben dolgozóknak.

06-1/770-8877 – telefonos lelki elsősegély szociális területen dolgozóknak.

06-1/700-4788 – telefonos érzelmi támogatás kortalanul, időseknek és fiataloknak.