Titokzatos trópusi szépség

A végzetfa számtalan szempontból különleges: csodaszép a virága, egészen egyedi a termése, váratlanul kellemes az illata. Miért pont a neve lenne hétköznapi?
A hegyvidéki kertekben is felbukkanó Clerodendrum nemzetség fajainak számát 90 és 400 közé teszik a botanikusok. Nevét Linné adta két görög szó összetételével, így lett sorsfa, vagy végzetfa. Sajnos a neves svéd tudós nem írt lábjegyzetet a kereszteléskor, ezért aztán csak találgatni lehet, hogy mi járhatott a fejében.
A magyarul kései, vagy szecsuáni jelzővel illetett végzetfa (Clerodendrum trichotomum) ritka dísznövény hazánkban, de azért találkozhatunk példányaival. A mediterrán éghajlati hatással büszkélkedő országrészek mellett már a XII. kerületet is meghódították évtizedes tövei.
A kertészetekben korábban teljesen ismeretlen volt, ma is csak elvétve elérhető, így valószínűleg külföldről érkezhettek az első csemeték. Az újdonságok iránti folyamatos kutatás következtében mostanában ismét felbukkant; új fajtákat is piacra dobtak, amelyek némelyikét nálunk is meg lehet vásárolni.
Származása miatt melegkedvelő, a kemény fagyokat – különösen a fiatal példány – nem viseli el, ezért védett helyet keressünk számára, és az első években érdemes takarni is a tövét! Szereti a tápanyagban gazdag talajt, amit – a hegyvidéki talajokat ismerve – legjobb az ültetés előtt biztosítani az ültetőgödörbe rétegezett, lassan lebomló trágyával. A helyüket megszerető példányokkal már nem is lesz más dolgunk, mint tél végén levágni a száraz ágakat, és várni a virágzást.A kifejezetten kevés gondozást igénylő fát nem támadják meg kártevők, kórokozók. Jól viseli a szárazságot. Napos és félárnyékos helyen is kellemesen érzi magát, csak a talajban pangó vizet nem szereti.
Ovális, szőrös levelei meglehetősen nagyok, ágrendszere laza, a mi klímánkon ritkán nő 2-3 méternél magasabbra. Fehér szirmú, kecses virágait augusztus elejétől szeptember közepéig bontja. Még lombhullás előtt beérnek a fényes, kék bogyók, amiket csillag alakban vesznek körbe az élénkvörös csészelevelek.
Akinek netán van egy idősebb töve, és arról sikerül dugványokat szereznie, kísérletezhet nyáron a szaporítás e módjával is, de a legkézenfekvőbb a kész csemete megvásárlása. A sokat reklámozott díjnyertes fajtákkal egyelőre kevés a hazai tapasztalat, érdemesebb lehet a fényképeken és leírásokban talán izgalommentesebbnek tűnő, ám ellenállóbb alapfajt választani. Csalódást ezek virágzása sem okozhat! Az elmorzsolt levelekből áradó mogyoróvajillat pedig csak a ráadás.

BI.