Negyvenhét éves lesz az idén a Kaláka együttes. „Tulajdonképpen az általános iskolában kezdődött, mind a négyen, Vilmos öcsémmel együtt (a Kaláka tagjai most: Becze Gábor, Gryllus Dániel és Radványi Balázs – a szerk.), a Lorántffy zenei általánosba jártunk – meséli Gryllus Dániel. – Kodály koncepciója szerint mindennap volt énekóra, kórus- és hangszeres oktatás, a népzene elég hamar belénk ivódott. Ezek az élmények a közös zenei anyanyelvünket adták. Persze, motivált még sok minden; énekeltünk templomi kórusban, játszottam reneszánsz meg barokk együttesben. Amikor elkezdtünk muzsikálni, verseket énekelni, 1969-et írtunk, a mi korosztályunknak játszottunk, amellyel együtt ültünk az egyetemi padokban.”
Mára több mint ezer dalt írt a Kaláka, és harminc lemeze jelent meg. Éneklik Arany János, Ady Endre, Weöres Sándor, Kosztolányi Dezső, Kányádi Sándor, Szabó Lőrinc, József Attila, Nagy Gáspár, Robert Burns, Francois Villon, Szergej Jeszenyin verseit. A Magyar népmesék, a Magyar Mondák és a Mesék Mátyás királyról című sorozatok alatt az együttes zenéje szól.
Koncertjeiken a gyerekek nemcsak hallgatói, hanem résztvevői is az előadásnak. Más anyanyelvű fiatalok körében is nagy sikerrel játszanak turnéik során.
„Az első meghívásunk 1973-ban volt Délvidékről, azóta rendszeresen visszatérünk oda, évente kétszer-háromszor fellépünk. Erdélyről nem is álmodoztunk volna, ha nincs Varga Vilmos nagyváradi színész barátunk, aki kitalálta a színházi estnek álcázott koncertsorozatot azzal a címmel, hogy A Nagyváradi Színház bemutatja a Kaláka együttest. Így 1981-ben huszonnégy koncertünk volt tizenegy nap alatt a nagyvárosokban, Kolozsváron, Csíkszeredán, Gyergyón, telt házak mellett. A mai napig is kitart ennek a turnénak a hatása, megéreztünk valamit, ami túl van azon, hogy mi és ők… Az első bécsi koncertünk 1974-ben volt. Odajött hozzánk egy építészprofesszor, Simoncsics Imre, és azt mondta: ha tudtok versekre zenét írni, biztos tudtok épületek kapcsán is zenét szerezni. Ettől kezdve állandó munkakapcsolatban álltunk, gyakran meghívott minket az Alkalmazott esztétika az építészetben című bécsi műegyetemi előadás-sorozatára.”
Azóta az együttes turnézott a világ negyven országában. Argentínától Tajvanon át Japánig számtalan folkfesztiválon, költészeti találkozón vett részt. De vajon mi tölti ki a Kaláka napjait mostanság?
„Egy József Attila-lemezen dolgozunk, júliusban jelenik meg, Kapolcson, a Kaláka Versudvarban mutatjuk be. Régebbi dalaink, a Nálatok vannak-e állatok? gyűjtemény szép új könyvben jelent meg újra, harminc év után. Áprilisban egy nagyobb amerikai turnén vettünk részt, most hétvégén Délvidéken jártunk, tegnap éppen óvodásoknak játszottunk Tatán. Június elején Erdélybe készülünk, aztán jönnek a nyári fesztiválok. A legfontosabb számunkra Egerben a 37. Kaláka Fesztivál június végén, valamint az Őrségben a Fatemplom Fesztivál.”
A Kaláka tucatnyi elismerésben részesült már, 2000-ben Kossuth-díjat, 2004-ben Prima Primissima díjat, 2014-ben Magyar Örökség Díjat kapott. Szabó Lőrinc-lemeze Fonogram-díjas lett, az együttes tagjait Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel tüntették ki.
„Mind jólesik – utal a különféle díjakra Gryllus Vilmos. – Általában az alkotó embereknek és azoknak, akik színpadra állnak, nincs az a szeretetmennyiség, ami ne esne jól.”