Gyep telepítése

Tavasszal gyakori látvány

A hegyvidéken a gyep telepítésének egyik lehetséges időszaka ősszel köszönt be. Ekkor a friss fűnek, kerüljön mag, szőnyeg vagy tégla formájában a kertbe, még van ideje megerősödni a tél beállta előtt. A gyeptelepítés sikerét sok tényező befolyásolja, a legfontosabbak: az időzítés, a választott telepítési mód, az előkészítés és a fajtaválasztás.

Sok munkát fektetni a füves területbe csak akkor érdemes, ha már az előkészítés során gondosan járunk el. A gyep fejlődését, esztétikai értékét hosszú évekre meghatározza a telepítés, érdemes hát alapos munkát végezni. Először a talajt kell előkészíteni. Ideális a nagy, egybefüggő terület, amely napfényes helyen fekszik. A víz elvezetése érdekében néhány fokos lejtést kell kialakítani, és kerülni az egyenetlenségeket, amelyekben aztán pocsolyák alakulhatnak ki.

Ha a tereprendezés és a tömörítés megtörtént, két-három napon belül kibújnak a gyomok, amelyeket totális – azaz válogatás nélkül minden zöld növényre ható – gyomirtó szerekkel pusztíthatunk el. Ezt követően már csak a lassan lebomló tápanyag talajba juttatása a feladat.

A kertészek a gyeptelepítésnél általában nem egyes fajtákat használnak, hanem különböző fajták keverékeit. A választás előtt meg kell határozni azt a célt, amely a gyep használatát – hosszú távon – jellemezni fogja. Más keverék alkalmas a kizárólag esztétikai értéke miatt telepített gyepnél, és más az intenzív használatnak kitett úgynevezett „sportgyepeknél”.

Ahol háromszáz éve nyírják

Sokan gondolják, hogy a legellenállóbb keverék a legjobb, mert az „mindent kibír”. Számos kertben azonban – ahol nincs rendszeres igénybevételnek kitéve a gyep – szerencsésebbek a díszkeverékek. Több keveréket árulnak árnyéktűrőként is, azonban érdemes tudni, hogy a fű csak napon fejlődik megfelelően. Vannak az időszakos félárnyékot jobban toleráló fajták, de árnyékban sosem lesz egyöntetű, tartós és tetszetős a gyep.

Magvetés esetén a felszínre kerülő magokat finoman a talajba kell dolgozni, hogy a madarak fel ne szedjék. Fontos a rendszeres öntözés. A kelés – általában két hétig tartó – periódusában akár naponta kétszeri öntözést is igényel a fiatal növény. A locsolóvíz azonban nem állhat meg a felszínen, mert a tócsákban kipusztul a fű. 

Szintén nem előnyös a magokat lemosó „patakok” kialakulása. A kikelő füvet még a tél beállta előtt le kell nyírni. Ekkor lehet először rámenni a telepített területre. Ha a fűnyíró éles késsel, magas fordulatszámmal dolgozik, akkor csökkennek a roncsolásból adódó veszteségek. A vágás után a fűcsomók bokrosodni kezdenek.

Nem csak nekünk okoz örömet a szépen nyírt gyep

Aki nem szeretne a magvetéssel bajlódni, választhatja az egyre népszerűbb – bár drágább – megoldást, és kész gyepszőnyeget telepíthet. Régebben a gyeptégla volt elterjedtebb, ma azonban szinte kizárólag gyepszőnyeget használnak. Különbség kizárólag az egyes darabok méretében mutatkozik. A gyepszőnyeg fektetése egyike a leglátványosabb kertészeti munkáknak, hiszen néhány óra alatt „berendezett” lesz egy addig lehangoló látványt nyújtó kert. A speciális telepekről származó szőnyegeket fóliarétegen nevelik, hogy a gyökerekkel sűrűn átszőtt, néhány centiméteres földréteg felszedése ne okozza a gyökerek sérülését.

A rendszerint 40x250 centiméteres, azaz egy négyzetméteres tekercseket szorosan egymás mellé igazítva az előkészített területre kell fektetni, majd átlós irányban haladva hengerelni. Rézsűkön, domboldalakon a szőnyegeket facövekekkel rögzítik, amíg a gyökerek megkapaszkodnak az altalajban. Meleg időben a fűcsomók megfelelő öntözés mellett gyorsan gyökeret vernek. Néhány hét után a frissen fektetett szőnyeg már kaszálható.

Ha a talaj-előkészítés nem sikerült tökéletesen, és a gyepen mélyedések, pocsolyák alakulnak ki, akkor segíthet a golfpályákon alkalmazott fogás: a mélyedésekben szórjunk a fűre vékony homokréteget. A homok a fűcsomók gyökeréhez mosódik, és az eljárást többször megismételve lassan feltölti a mélyedést. Szintén sok problémát okozhat a moha. Az árnyékos, nedves helyen a pázsitfüvek között megjelenő mohapárnák lassan kiszorítják a fűcsomókat. Ilyenkor segíthetnek a mohairtó szerek, amelyek rendszerint gyeptrágyát is tartalmaznak, azaz miközben visszaszorítják a mohát, táplálják és erősítik a füvet.

A gondos munka eredménye az egyöntetű, ápolt gyep, amely – legalábbis a sok munkában kifáradt kertész szemében – kicsit mindig zöldebb, mint a szomszédé.

(Barta)