Hegyvidéki források és kutak (2.)
A törvény erejénél fogva minden forrás - akárcsak például minden egyes barlang is - védelmet élvez, legyen
bárhol, bárkinek a földjén. A XII. kerület nem szűkölködik forrásokban, a helyi védettséget szabályozó
rendelet mégis összesen csak ötöt sorol fel belőlük. Előző számunkban már elkezdtük bejárni ezeket, most
folytassuk sétánkat!
|
Béla király úti források
A Király-kút régi, ismert forrása volt a hegynek: Döbrentey Gábor a kerület közterületeinek elnevezése
alkalmával keresztelte "Béla király kútja" névre. Az út is, ahol áll, innen kapta a nevét bő negyven évvel
később. A kútház ma lakattal van lezárva, de az eredeti, boltíves vízgyűjtőfolyosó a rácsokon keresztül is
jól látszik.
A Béla király út felső végének forrása a Városkút. Korábban Orvoskútnak, Doktorkútnak is nevezték ezt a
forrást, amelynek forrásházában a Szépjuhász nénál valaha állott pálos kolostor XII. századi, faragott
kövei is felfedezhetők. A forrásház - kis tisztással a bejárata előtt - meghúzódik a Devecseri park
sarkában, a terebélyes fák koronája alatt. A park másik sarkán álló kútház és kút eredetileg a forrás vizét
gyűjtötte és kínálta, ma azonban vezetékes ivóvíz folyik belőle. Már ha folyik.
|
"Törvényen kívüli" források
Érdekes módon a XII. kerület még két forrással büszkélkedhet, amelyeket azonban nem vett lajstromba a
jogalkotó. A Vaddisznó-forrás - a turistatérkép bizonysága szerint - a János-hegy alatt, a Gyermekvasút
megállója és az Országos Korányi TBC és Pulmunológiai Intézet kerítése közötti erdőben ered. A Disznófő-
forrás a Kossuth-szobor és a Pálma-kunyhó alatt áll. Hogy a víz honnan jön, vagy jött, az tisztázatlan,
mert a környező erdőben több építmény is lehet az eredeti kút.
A szomszédságban elmondták, hogy a forrás eredetileg egy lefedett kútgyűrűben tört fel, onnan vezették a
forrásházba. Hogy ma működik-e, nem tudjuk, mert az 1927-ben átalakított házikó a Szilassy út 18. alatt, a
kerítésen belül áll. Amenynyire kívülről megítélhető, a kerületi védettségű épület elvesztette feladatát,
és ma inkább raktárként funkcionál.
|
A forrás általában az a hely, ahol a föld mélyéről előtör a víz, azaz emberi beavatkozás nélkül keletkezik.
A kút ezzel szemben egy építmény, amellyel a természet vízkészletei megcsapolhatók. A tiszta lehatárolást
nehezíti, hogy több esetben - a kerületben is - a források vize is kúton keresztül lát napvilágot, vagy
forrásokat kút névvel illetnek.
A kutakkal kapcsolatos vizsgálódás során szemet szúrhat a térképen a Kútvölgy szó. A ma utcanévvel
megörökített korábbi földrajzi elnevezés egy kutat idéz. Tulajdonképpen a kút ebben az esetben is egy
forrás fölött állt, amely a mai Zalai és Dániel út sarkánál bukkant a felszínre. A környéket egykor
ivóvízzel ellátó kútból mára csak a név maradt.
Sok az érték, kevés a tisztelet
Összefoglalva a források és kutak bejárását, elmondható, hogy bár sok értékkel rendelkezünk, csak kevés
közülük, amelyik megkapja a neki kijáró tiszteletet, megbecsülést. A forrásokat a használat éltetné, azaz
ha a környékbeliek naponta ihatnának belőle, ha vizével hűsíthetnénk izzadó tarkónkat a nyári melegben.
Erre mindössze két esetben van lehetőség, az egyikben azonban nem forrásvízzel, hanem "csak" csapvízzel.
Megfontolandó lenne a jogszabá lyok áttekintése is, hiszen ha valóban nem léteznek azok a források,
amelyeket a bejárás során nem találni, akkor azok "de jure" védelme teljesen értelmetlen. Ahol pedig még
van lehetőség a védelemre, ott talán kicsit több odafi gyeléssel megmenthető lenne a hegyvidék eredeti
vízrajzának néhány kiemelt pontja.
B. I.