Illetékfizetés lakásvásárláskor

Amennyiben az illetékhivatal a szerződési árat a piaci viszonyokhoz képest túlzottan alacsonynak találja, értékbecslést készít az ingatlanra. Ha ennek eredménye megerősíti a hivatal feltételezését, büntetésként kétszeres illetéket ró ki.

Az illeték mértéke az ingatlan árának százalékában:
– 4 millió forintig: 2%;
– a 4 millió forint feletti rész után: további 6%.

Egy tízmillió forintért vásárolt lakás esetében tehát 4 millió forintig 80 000, míg a fennmaradó hatmillió forint után további 360 000 forint fizetendő, így az illetékhivatal összesen 440 000 forint illetéket állapít meg. Résztulajdon vásárlásakor az illetéket tulajdonosonként a tulajdon arányában határozzák meg, azaz 10 millió forint értékű lakás felének megvásárlása után 180 000 forint az illeték.

Az illeték csökken, amennyiben az új lakást egy meglévő lakóingatlan eladásából vásároljuk, feltéve, hogy az eladás és a vásárlás között kevesebb, mint egy év telik el. (Az illeték akkor is hasonló módon csökkenthető, ha a meglévő lakás értékesítése az új lakás megvásárlását követő egy éven belül történik.) Ezekben az esetekben az illeték alapja a két lakás terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének különbsége. Tízmilliót érő lakásunk eladásából vásárolt 8 millió forintos lakás esetében tehát 2 millió forint az illeték alapja, amelynek mértéke esetünkben 40 000 forint. Mindez természetesen fordítva is igaz, drágább lakás vásárlása esetén az eladott lakóingatlan forgalmi értéke vonandó le az új lakás árából. Amennyiben az értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakás áránál, az illetéket az új lakás értéke után számítják ki.

Több lakás egy éven belüli eladása és vásárlása esetén az illeték alapjául szolgáló értékkülönbözetet a vásárlást közvetlenül megelőző vagy azt közvetlenül követő, a fizetésre kötelezett számára a kedvezőbb illetékfizetést eredményező egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Az illeték alapja akkor is csökkenthető, ha a vevő a vásárláskor lakásépítési kedvezményben (szocpol) részesült. A kedvezmény összege a forgalmi értékből teljes egészében levonható.

Nem vehető igénybe a kedvezmény lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén, ilyenkor az illeték alapja az elcserélt ingatlanok terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének különbözete. Kettőnél több lakás cseréje esetén az illeték alapját a legnagyobb és legkisebb, terhekkel nem csökkentett értékű ingatlanok értékkülönbözete jelenti. Amennyiben az elcserélt, illetve eladott lakáson haszonélvezeti vagy használati jog volt, és az új lakáson ugyanezen jogosult a korábbival azonos jogot szerez, a jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig az ezen jog értékével csökkentett értékkülönbözet után fizeti az illetéket. A forgalmi érték 50 százaléka az illeték alapja, ha a lakás tulajdonjogát állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő bérlakás bérleti joga ellenében ruházzák át.

A fizetendő illeték 50 százalékáig, de maximum 40 000 forintig terjedő kedvezményre jogosult az első lakástulajdonához jutó 35 év alatti magánszemély, feltéve, ha a lakás értéke nem haladja meg a 8 millió forintot, és korábban nem volt 50 százalékot meghaladó lakástulajdona. Nem fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket az sem, aki lakóház építésére alkalmas telket vagy telektulajdoni hányadot szerez meg, és a telekre négy éven belül lakóházat épít. A lakóházépítési szándékot legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig be kell jelenteni.

mm.