Az úgynevezett visszterhes vagyonátruházási illetéket ingatlanok, illetve vagyon értékű jogok megszerzése után kell megfizetni. Lakástulajdon esetében az illeték alapja a lakás forgalmi értéke.
A magyar termékvásárlás ösztönzésének témájában a termelők, fogyasztóvédők és a média képviselői tartottak előadásokat a művelődési központban. A kerületi önkormányzattól Lovas Pál alpolgármester az egészséges élelmiszereket kínáló helyi biopiac jelentőségéről beszélt.
A Közép-magyarországi Operatív Program keretében első ízben kiírt, oktatási intézményeknek szóló pályázaton közel 250 millió forintot nyert el Hegyvidék önkormányzata. A pályázati pénzből a mai kor igényeinek megfelelő, környezetbarát alternatív energiát használó, úgynevezett ökotornacsarnok épül a Tamási Áron iskolában.
Elismeréseket vehettek át a kerületi szociális és gyermekjóléti intézmények kiemelkedő munkát végző dolgozói a szociális munka napján, ünnepi műsor keretében. A képviselő-testület, illetve a polgármester két-két díjat adományozott.
Négy nagy sikerű koncertet adott november végén Namurben és Brüsszelben a Városmajori Gimnázium Angelica Leánykara Lisztdíjas karnagyuk, Gráf Zsuzsanna vezetésével. A kórus elsősorban Bartók, Kodály, Liszt, Csíky, Orbán és Kocsár kórusműveit mutatta be a belgiumi közönségnek.
Egy-egy kemény tél idején több száz vízvezeték és vízmérő fagy el a fővárosban. Az elfolyó víz és a helyreállítás tetemes pluszköltséggel terhelheti a fogyasztókat – érdemes tehát gondoskodni a fagy elleni védelemről.
Az év végéig újabb négy szelektívhulladék-gyűjtő szigetet adnak át a kerületben, amelyek száma így tizenháromra nő. A szelektív gyűjtés tapasztalatai eddig igen jók: a konténerekbe helyezett hulladékok 95%-a anyagában újrahasznosítható.
A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet több mint másfél évtizede végzi karitatív tevékenységét szerte a világban. A sokrétű segítőmunkát, amelynek része az adventi adománygyűjtés is, Lévai Anikó, a szervezet jószolgálati nagykövete mutatta be a Kékgolyó utcai evangélikus templomban.
A Sasadi út sarkán az Auguszt cukrászda éppúgy a kerület határára csúszott, mint Sajdik Ferenc mai otthona. A grafikusművész, miután huszonöt évig élt svábhegyi lakásában, tizenkét esztendeje a lányai közelébe költözött a „határvidékre”, hogy most minden hétvégén tizenegyen ülhessék körül a családi asztalt. De a beszélgetés aktualitását itt, a kávéházi asztalnál más adja: a 77 éves művész legújabb karikatúrakiállítása.
Ahány ház, annyi szokás – tartja a mondás, és ez a karácsonyra is igaz. Nézzük, szerte Európában hogyan várják az év végi nagy eseményt, miként készülődnek a szeretet ünnepére.
Karácsony – mélyen él valamennyiünkben, akárkik is vagyunk, bárhonnan is jöttünk. Gyerekként a csoda, a játék misztériuma, felnőttként a megtisztulás szakrális vágya. Az ünnep a közösség kezdete – ahogy Hamvas Béla írta. És mit jelent azok számára, akik egy-egy kerületi egyházközség vezetői? Erre a kérdésre kértünk választ Lambert Zoltántól, a Városmajori Jézus Szíve Plébánia protonotáriusától, kanonok plébánosától, dr. Szabó István református püspöktől, a Buda-hegyvidéki református templom lelkészétől, valamint Keczkó Páltól, a Buda-hegyvidéki evangélikus templom gyülekezeti lelkészétől, lelkipásztorától.
Még pár évvel ezelőtt is szinte versenyeztek egymással cégek, barátok, rokonok, ki küld szebb karácsonyi lapot a másiknak. Bár sokan választják ma is az ünnepi jókívánságok e formáját, azért lassan-lassan végleg tért hódít az e-mail, az SMS. De tény, hogy a képeslapok történetében a karácsony mindig kiemelt alkalom volt e kedves szokás gyakorlására.
Az ünnepek idején mindenki a meleg szobát részesíti előnyben, ahol a hétköznapok megszokásait feledve találkozhat családtagjaival, ismerőseivel, barátaival. De – nem is csak szerényen a sarokban meghúzódva – ilyenkor is növények vesznek körül minket. Karácsony ünnepe ugyanis elképzelhetetlen az állandó közelségük nélkül.
Szaftos pörkölt, császárszalonna, zsíros kenyér, olívaolaj, makréla, busa, vaj, margarin, étolaj, sertészsír… Mi köti össze ezeket az ételeket, élelmiszereket? A zsiradéktartalmuk.
Heti kétszer-háromszor kellene halat fogyasztanunk, egészségünk szempontjából ez lenne az ideális. Azonban a magyarok leginkább ünnepi fogásként tekintenek a halételekre, ezért nem eszünk annyit, amennyit kellene. Talán ebbéli szokásunkban is megváltoztathat egy karácsonyra megjelent könyv, valamint az alábbi rövid útmutató a különféle halas finomságokról.
A magyar atlétika jelenleg inkább a múltjából él. Távolugrásban például az 1948-as, londoni olimpián Gyarmati Olga aranyérmet harcolt ki, és sikerét azóta sem tudta megismételni senki. A legjobb eredmények Szalma László nevéhez fűződnek, aki a hetvenes-nyolcvanas években a világ legjobbjaival is felvette a versenyt. Igaz, olimpiai érmet nem szerzett, ám kétszer győzött fedett pályás Európa-bajnokságon, s emellett háromszor ezüst-, egyszer bronzérmet vehetett át eredményhirdetéskor. Szalma László őshonos a kerületben. Ma is itt lakik, a TF-en szerzett diplomát, a mai napig ott dolgozik. 2006-ban nevezték ki az atlétikai tanszék vezetőjévé. Irodájában beszélgettünk.
Nemrég arra kerestük a választ, minek tulajdonítható, hogy a kerületi diákolimpia középiskolai pontversenyét rendre a Városmajori Gimnázium nyeri. Ezúttal azt boncolgatjuk, hogy az általános iskolák között miért az ELTE Gyakorló „bérelte ki” az első helyet az alsósok és a felsősök korosztályaiban, s milyen diákolimpiai szereplés várható a jövőben az immár középiskolával kiegészült intézménytől.
