Mások másképpen

Olaszország
Presepe és Panettone
Külsőségeiben káprázatos, jó étkekben, italokban, ajándékokban gazdag a karácsony Olaszországban, ahol mind a mai napig számtalan régi hagyományt és szokást őriznek. Tetten érhetők a polgári hagyományok, a pogány és keresztény szokások eredeti vagy modern formái.

Az ünnepi készülődés már december 8-án megkezdődik, ekkor állítják és díszítik fel az otthonokban a Presepét, a betlehemet és a karácsonyfát. A betlehemállítás szokását Assisi Szent Ferenc szerzetesközössége terjesztette el Itáliában a XIII. század során. Az ünnepet, Jézus megszületésének közeledtét „hirdetik”, vidáman járva Róma és a tartományi központok utcáit, a karácsonyi pásztor dudások, a zampognarik.

A nagyvárosok főterein már az ünnepvárás időszakában megkezdődik a bódévásár, ahol a Presepe állításához kis szobrocskákat, kellékeket, édességeket, játékokat, karácsonyi díszeket árusítanak. Az utcákat, tereket, üzleteket, sőt az otthonokban felállított karácsonyfákat díszítő égők, lámpácskák, gyertyák használatának az eredetét is a régmúltban találjuk: 274-ben Aureliano császár úgy döntött, hogy december 25-e legyen a Nap ünnepe. Ebből született a karácsonyi tölgyfarönk, a ceppo natalizio égetésének hagyománya. A karácsonyi tölgyfarönköt december 25-én meggyújtják a kandallókban, s annak tizenkét napon át nem szabad kialudnia. A leégett rönk maradványából jövendöltek egykoron. December 24-én a vigílián kizárólag a szűk család van együtt, s a cenonét, a hagyomány szerint húsmentes, főleg halételekből, tengergyümölcseiből, grillezett zöldségekből és gyümölcsökből álló vacsorát együtt költi el. Majd felkerekednek, s elmennek az éjféli misére.

24-ről 25-re virradóra lopódzik puttonnyal a hátán az otthonokba Babbo Natale (a Télapó), és helyezi el a karácsonyfa alá a gyerekek ajándékait. 25-én reggel a bővebb család, ifjak és idősek együtt köszöntik az ünnepet, ekkor bontják ki az ajándékokat, a gyermekkorban már elsajátított hagyományos karácsonyi énekeket énekelnek, és társasjátékokat játszanak, amelyek közül a legkedveltebbek a tombola és a különféle kártyajátékok. Majd következhet a várva várt nagy közös ebéd, amikor minden földi jótól roskadoznak a pompázatosan terített asztalok.

A hússal töltött tésztaféléktől a grillezett, sült (bárány, pulyka, borjú) húsokon át a halakig, a csodálatos édességekig minden megtalálható. S hogy könnyebb legyen az átmenet a véget érni nem akaró fogások között, szebbnél szebb borokat és kifejezetten helyi gyártású pezsgőket fogyasztanak. Minden egyes tartományban kicsit máshogy készítik az ünnepi menüsorokat, ami azonban egyetlen család asztaláról sem hiányozhat, az a Panettone, vagy Pandoro (a gazdagságot, pénzt szimbolizáló, mazsolával, kandírozott gyümölccsel töltött karácsonyi édes kalács), a mandulás, csokoládés, pisztáciás, mézes torrone.

Ausztria
Zene, zene, zene
Az osztrák sógorok mindent elkövetnek az ünnepi gemütlich hangulatért. A Csendes éj dallama a többi, örökzöld karácsonyi dallal együtt szakadatlanul csilingel, betölti a bécsi utcákat, tereket. A városháza előtt az apró, „behavazott” faházikókban a mézeskalácstól a szőrmebundáig minden kapható. A parkban hatalmas, már az advent kezdetén felállított karácsonyfa hívogatja a látogatókat, a környező fák ágain villanygyertyák világítanak, felerősödik a karácsonyi ének, száll a forralt bor illata. A gyerekek kisvasutaznak és pónilovagolnak. A Rathaus díszterme az osztrák és külföldi kórusoké, amelyek karácsonyi dalokat énekelnek, míg a földszinten a gyerekek kipróbálhatják a gyöngyfűzés, a gyurmázás, a fazekasmesterség és a mézeskalács-készítés fortélyait. A schönbrunni kastély és a Belvedere parkja ilyenkor meghitt adventi falvacskákká válik, ahol tradicionális kézműves portékát, ezüst és zománcozott sárgaréz ékszereket, kézzel festett fajátékokat és kézzel készített karácsonyfadíszeket vásárolhatunk.

Az osztrákok szentestéje szűk családi körben zajlik, nem hívják meg a távolabbi rokonokat, inkább ünnep előtt látogatják meg őket némi csekély ajándékkal. Az elhunyt rokonok sírjain karácsonyi virágdísszel fejezik ki ragaszkodásukat. A gyerekeket és a fiatal családtagokat manapság többnyire pénz-ajándékkal lepik meg, rájuk bízva a christkindl kiválasztását. Amennyiben a kiválasztott ajándék nem megfelelő, szeretik jó előre biztosítani a csere lehetőségét. Csak semmi ne menjen kárba – vallják igényesen.

Ausztria katolikus ország, szentestén a böjt végét jelző hal foglal helyet az asztalon, rántva, roston sütve, majonézes burgonyasalátával, sohasem levesnek főzve. A templomokban esténként hangversenyeket tartanak, és december 16-án hagyományosan megkezdődik a bécsi szimfonikusok koncertsorozata.

Németország
Liba és Glühwein
Itt sem hiányoznak a lámpafüzérek, szalagok, fenyőágak, amelyek mindent ünnepi díszbe öltöztetnek. Az üzletekben is fenyőfát állítanak, de jut a hivatalokba, a bankokba, az irodaházak előcsarnokaiba is. Advent idején megnyílik a karácsonyi vásárnak nevezett bódévásár, ahol az utcán sült halat, kolbászt, süteményeket és tócsnit majszolnak a vásárlásban kissé elcsigázott németek. Az ideiglenesen ácsolt sátrakba, bódékba kisebb-nagyobb karácsonyi ajándékokhoz, kellékekhez is hozzá lehet jutni.

Az adventi koszorú és az adventi naptár ezernyi változata még népszerűbb, mint nálunk. A hajnali rorátéra, az angyalok miséjére hat órakor hív a harangszó. Náluk is fennmaradt a betlehemezés. A szentestét a család együtt ünnepli, mindenütt karácsonyfát állítanak, amelyet leginkább színes üveggömbökkel és saját készítésű fa- és mézeskalács-figurákkal díszítenek.

A németek is ajándékokkal kedveskednek egymásnak. Az ünnepi asztalon már csábítóan vöröslik a frissen sült liba, amelyet almával készített vöröskáposztával tálalnak, a menü végén, a kávézáshoz elengedhetetlen a püspökkenyér, az otthon sütött többféle aprósütemény, és szívesen kortyolgatják mellé a Glühweint, a forralt bort. A német gyerekeknek a Mikulásra emlékeztető Weihnachtsmann hozza a karácsonyi ajándékot.

Románia
Áhítat, majd mulatság
Szenteste teljesen kihaltak az utcák. Ekkorra már feldíszítették a karácsonyfákat, jöhet az angyal, vagy a Mikulásra nagyon hasonlító Karácsonyapó. A fenyőfa alatt kötelező az éneklés, és betlehemező gyerekek járják az utcákat.

Háromkirályok Erdélyben

A magyarok hagyományosan háromkirályoknak, angyaloknak, pásztoroknak öltözve kívánnak boldog ünnepeket. A román gyerekek népviseletbe öltözve a kecskével – aki bunda alá bújt kisfiú, és egy bot segítségével kecskéhez hasonló figurát mozgat – vándorolnak házról házra. A többség disznót vág karácsonyra, mások hagyományosan halat vagy kolbászt sütnek, amihez küküllői bor és bejgli dukál. Ahogy véget ér a vacsora, és közeleg az éjfél, kiáramlanak az utcára. A legtöbben elindulnak az éjféli misére, amit valóságos népvándorlás követ, felkeresik a rokonokat, barátokat. Sértésnek számít, ha valakit nem tisztelnek meg látogatásukkal.

A karácsony csendes áhítata után kezdődik a mulatság, a házakból kiszűrődik a Mennyből az angyal, a Csendes éj vagy a Milyen csodálatos hír dallama.

Anglia
Pukkanó bonbonok
Az angolok szeretik idejében elkezdeni a készülődést. Már októberben fenyőág, száraz virág, dió, mogyoró díszíti a bejárati ajtókat és az ablakokat, feldíszített fenyőfa áll a nappaliban.

Novemberben karácsonyi pompát öltenek az utcák, december elején feltűnnek a Santa Clausok, akiket Szent Miklós napján nem köszöntenek. Az angol gyerekek csak december 24-én este kötik fel hosszú, csíkos zoknijukat a kandalló fölé. Abba dugja az ajándékokat karácsony éjszakáján az öreg kaporszakállú, a Father Christmas, vagy Santa Claus, aki a kéményben ereszkedik le.

Az angolszász karácsony nem ismeri a szenteste fogalmát. A karácsonyi ünnep arrafelé Christmas-Dayjel, december 25-ével kezdődik. Így az éjféli mise szertartása is ismeretlen. Csak december 25-én délelőtt mennek templomba, utána szabad felbontani az ajándékokat, amelyek már jóval e nap előtt gyűlnek a karácsonyfa alatt. Az általános jókedvet fokozza a szaloncukor formájú pukkanó bonbon a fán, amelyben apró meglepetések lapulnak.

Az ajándékbontást az ünnepi ebéd követi, ami a háziasszony számára éppoly megpróbáltatás, mint itthon. Az étkezés elképzelhetetlen gesztenyével töltött pulyka, zöldségköret, krumplipüré nélkül, jófajta fehérborral. Az ebéd fénypontja a fűszeres karácsonyi puding. Ennek alapja aszalt szilva, mazsola, füge, citrom és narancslé, brandy, sokféle szárított gyümölcs és egyéb finomság. A házilag készített karácsonyi édességbe szerencsepénzt sütnek. Akinek a tányérjára jut a garast rejtő szelet, szerencsés esztendőre számíthat.

J. M.–H. J.–J. M.