Lombkérdés: gyűjteni vagy aprítani?

A lehullott levelekkel kapcsolatos első dilemma a gyűjtés kérdése. Egyes fák levelei olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek akadályozzák más növények fejlődését. Így biztosítja a fa, hogy a lombkoronája alatt ne nőjenek gyomok, fű vagy bozótos, amelyek a fa gyökerei elől vennék fel a talaj tápanyagait.

A kertben azonban előbbre való a gyep, mint a fa „önvédelme”, ezért összegereblyézzük a lombot, és cserébe trágyázással biztosítjuk minden növény tápanyagigényét. Az ilyen fajok – mint például a dió vagy a vadgesztenye – leveleit mindenképpen össze kell gyűjteni, de önmagukban nem szabad komposztálni.

A lombok nagyobb része azonban nem ilyen, ezeket ebből a szempontból akár a fa alatt is hagyhatjuk. A vastag avarréteg a tél folyamán bomlásnak indul, a lebomlási folyamatok átterjedhetnek a betakart növényekre is, legyen az fű, kerti virág vagy talajtakaró cserje. Jobb tehát a lombot – ha nem gyűjtjük össze – alaposan felaprítani. Erre a célra megfelel a legtöbb fűnyíró. Az apró darabok – ha nincs túl sok belőlük – a fűszálak közé kerülnek, és ott bomlanak le. Tápanyagaik a legjobb helyen, a fűcsomók gyökerénél kerülnek a talajba.

A díszkertekben, az esztétikai szempontok miatt, sokszor mégis a gyűjtés az egyetlen megoldás. A munkamódszer azonban nem csak a gereblyézés lehet! A kertészeti áruházak kínálatában már egy évtizede megtalálhatók a kerti lombporszívók. Ezek a villanymotorral – ritkábban robbanómotorral – hajtott berendezések a szobai porszívóhoz hasonlóan vastag csövön keresztül, egy 30- 40 literes „porzsákba” gyűjtik a leveleket.

Mi legyen vele?

A készülékek egy része fújó funkcióval is rendelkezik. A csövön kiáramló levegővel a kert egy sarkába terelgethető az összes levél, ahonnan könnyebb felszívni. A legjobban felszerelt gépeken aprítókések is vannak, amelyek a felszívott leveleket darabolják, így nemcsak a zsák használható ki jobban, de a szerves anyag lebomlása is gyorsabb lehet.

A gép megvásárlása előtt érdemes megfontolni, mire szeretnénk használni. A száraz levelek felszívására minden modell alkalmas. A vizes, összetapadt levelekkel azonban csak a nagyobb teljesítményűek birkóznak meg. Fontos kényelmi szempont a vállpánt, különben a levelekkel teli zsák cipelése hamar felébreszti a gereblyézés iránti nosztalgiát.

A kertész a leveleket „hagyományosan” összegereblyézi, majd a kupacot egy kellemes vasárnap délután elégeti. A megoldást még ma is sokan választják, pedig a maró füsttel járó – és a kerületben csak szabályozott keretek között engedélyezett – égetésnek vannak alternatívái. A levelekben év közben felhalmozódó tápanyagokat – és szénvegyületeket – kár a levegőbe ereszteni. Jobb helyük lenne a kerítésen belül. A természet körforgásában a lehulló levelekből felszabaduló tápanyagokat a korábbi tulajdonos gyökerei szívják fel. Ha ezt a forrást a rendszeres gyűjtéssel elapasztjuk, más módon kell pótolni a tápanyagot a fák részére.

Ha a leveleket összegyűjtjük, a kert sarkában komposztáljuk, és az érett komposztot visszaterítjük a fa töve köré, akkor természetes tápanyagot nyújtottunk a növénynek, és a kert esztétikai értékét sem rontottuk a komposztálódás ideje alatt. Mindehhez csak egy komposztálóra van szükség, amelyet – az önkormányzati akción kívül – a szakkereskedések egyre szélesebb választékából lehet beszerezni. Fontos, hogy a kiválasztott komposztáló mérete megfeleljen a kert méretének. Ahol nagy gyepfelületek vannak, és sok terebélyes fa hullatja lombját, ott a több köbméteres edény is megtelik. Ahol csak egy-két fa levelét kell elhelyezni, és két őszi lombgyűjtés között nem termelődik jelentős zöldhulladék, ott a kisebbek is megfelelnek.

Gondoljunk arra is, hogy a komposztnak a betöltéstől a kitermelésig akár több mint egy évet is a ládában kell töltenie. A komposztálók legtöbbje szellőző oldalakból készül, és alul kis ajtóval rendelkezik. Ezen keresztül lehet a legrégebbi, legérettebb komposztot eltávolítani. Mivel a komposztálónak nincs alja, érdemes olyan helyet keresni neki, ahol – amellett, hogy nincs szem előtt – a kimosódó tápanyagokat a közelben fejlődő növények hasznosítani tudják.

B. I.