Mindennapi testmozgás

A XII. kerületi Szabadidősport Központ minden évben közzéteszi a kerületi szintű diákolimpiai versenyekben részt vevő iskolák rangsorát: külön az I–II., a III–IV. és az V–VI. korcsoportban, ami nagyjából az alsós általános iskolásokat, az 5–8. osztályosokat és a 9–12. osztályba járó középiskolásokat jelenti. Az I–II. korcsoportnál tizenkettő, a III–IV. korcsoportnál tizenhárom, az V–VI. korcsoportnál hét iskola  szerepel a rangsorban.

 

A két általános iskolai kategóriában, a korábbi évekhez hasonlóan, az ELTE TÓFK Gyakorló Általános Iskola végzett az élen. Az V–VI. korcsoportban a Városmajori Gimnázium szilárdan őrzi vezető helyét. Kissné Baumann Gizella, a sportközpont igazgatója elmondta, hogy a Diákolimpia célja – a versenyzők megmérettetése mellett– a versenykiírásban szereplő sportágak népszerűsítése és az utánpótlás-nevelés elősegítése.– Itt a kerületben – mondta –további cél, hogy az iskolák tanulóit a mindennapi testmozgásra ösztönözzük. Éppen ezért a rangsorok megállapításánál nem csupán a több mint tíz sportágban elért eredményeket vesszük figyelembe, hanem az indulók számát is. Ezzel is érdekeltté akarjuk tenni az iskolákat abban, hogy minél több gyereket mozgósítsanak.

 

Mindennapi testmozgás

 

A torna, a kézilabda és a grundbirkózás kivételével a Magyar Diáksport Szövetség által támogatott valamennyi sportágban rendezünk kerületi versenyeket, s a részben támogatott sportágak között is van három – a duatlon, a floorball és a sakk –, amelyben érdekeltek vagyunk. Korábban kézilabdatornát is szerveztünk, de a csapatok kis száma miatt nem tudtuk lebonyolítani a bajnokságot. Ezt igény esetén ismét műsorra tűzzük. Néhány újsportággal is kísérletezünk, mint például a tchoukball. Az igazgatónő hozzáfűzte: egyre több nehézséggel kell megküzdeniük.– A legnagyobb probléma az anyagi ösztönzés csökkenése. Az úgynevezett diáksport-normatíva– a fejkvóta – a központi költségvetésben nincs elkülönítve, a kísérő és felkészítő testnevelők pedig tanítási időn kívül rendezett versenyesetén nem minden iskolában kapnak kísérési díjat, sőt, előfordul, hogy iskolaidőben megtartott verseny esetén – a helyettesítés miatt – még le is vonják a teljesítményükből.

 

A Magyar Testnevelők Országos Szövetsége már megkongatta a vészharangot, miszerint tovább fog romlani a fiatalok erőnléte. További gond a csökkenő tanulólétszám és – ezzel összefüggésben– a kerületi önkormányzathoz tartozó iskolák számának csökkenése. Ezt a tendenciát a nem kerületi önkormányzati fenntartású iskolák bevonásával igyekszünk ellensúlyozni. Anyagilag nem jelent sokkal több terhet, a gyerekek számára viszont vonzóbb a verseny, ha van elég ellenfél. Az indulók számának növelése érdekében lehetővé tettük azt is, hogy az iskolák több csapattal vehessenek részt. A pontversenynél persze iskolánként – minden kategóriában – csak egy csapateredményét vesszük figyelembe.

 

Problémákat vet fel az is, hogy az egyes sportágakban együtt, vagy külön induljanak-e az igazolt versenyzőkés az amatőrök. Ebben, mivel nem zárhatjuk el a továbbjutás útját, a budapesti és az országos döntőkhöz kell igazodnunk, ahol az úszásban és a kosárlabdában külön versenyeket rendeznek az igazolt versenyzők számára. A „profik” indulása mellett szól, hogy velük magasabb a versenyek színvonala, s a menők maguk után húzzák a többieket. Ráadásul azokaz iskolák, amelyek támogatják egyesületben sportoló növendékeiket, joggal várják el, hogy ők is tegyenek valamit az intézményért.