Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Nyári folyadékpótlás

A rekkenő hőségben különösen fontos, hogy szinten tartsuk szervezetünk folyadékháztartását. Figyeljünk testünk jelzéseire, előzzük meg a kiszáradást! Napi folyadékveszteségünk átlagosan 2500 milliliter (ml). A felvett folyadék mennyisége ideális esetben ugyanennyi: táplálékkal 800 ml, folyadék formájában 1400 ml, a szervezetben zajló anyagcsere-(oxidációs) folyamatokból 300 ml. A keringő vér mennyiségének és/vagy ionöszszetételének változása részben nem tudatosuló folyamatokat aktivál, részben az agyalapon elhelyezkedő, a vegetatív működéseket koordináló hipotalamusz "szomjúságközpontját" ingerelve ivásra serkent.

Az emberi test víztartalmának már félszázalékos csökkenése kiváltja a szomjúságérzetet, míg kétszázalékos folyadékvesztés jelentősen befolyásolja a fizikai és szellemi teljesítményt. Először fejfájás jelentkezik, majd gyengül a koncentrálóképesség, a nyelv kiszárad, csökken a vizeletelválasztás, gyorsul a szívműködés, emelkedik a légzésszám. Tízszázalékos súlyvesztés még ennél is komolyabb tüneteket okoz: megszűnik a könny- és vizeletelválasztás, a pulzus elnyomhatóvá válik, nagyfokú szomjúság és gyakran lábikragörcs jelentkezik.

Nyári folyadékpótlás


A tünetek súlyosbodásával könnyen kórházban találhatja magát az, aki nem veszi komolyan az első figyelmeztető jeleket. Pedig odafi gyeléssel, a folyadékpótlás tudatos megtervezésével megelőzhető a baj. A legfontosabb, hogy mindig a külső hőmérsékletnek megfelelő mennyiségű folyadékot vegyünk magunkhoz. Harminc foknál 3 literre, 40 foknál 4 literre nő a szükséges napi folyadékigény. Módszeresen alakítsuk ki ivási szokásainkat, napi tevékenységünkbe iktatassunk hosszabb-rövidebb pihenőket, amit használjunk ki egyegy pohár frissítő ital, gyümölcsés zöldségturmix vagy lédús gyümölcs elfogyasztására.

A napi folyadékpótlás biztosítására legalkalmasabb a jó minőségű víz és ásványvíz, a lehetőleg cukor hozzáadása nélkül, gyümölcsökből és zöldségekből készült, nagy rosttartalmú ivólevek, a gyümölcs- és gyógytea, a tej és a folyékony tejtermékek – kefir, joghurt, kakaó –, a levesek, a főzelékek, a mártások, valamint a szilárd élelmiszerek.

Fontos tudnivaló, hogy a palackozott ásványvizek esetében a túl magas (200 mg/l-nél több) nátriumtartalom hozzájárulhat a magasvérnyomás-betegség kialakulásához, illetve károsan hat a már kialakult magas vérnyomásra. Az 1100 mg/l koncentrációnál több össz oldott só koncentrációjú vizek pedig alkalmatlanok a mindennapos fogyasztásra. Havonta váltogassuk a választott ásványvizet! Legjobb, ha a nagy melegben mindig van nálunk egy kis üveg víz, gyógytea vagy gyümölcslé.

mm