Táplálkozási 1x1

Az élethez energiára van szükségünk. Nemcsak a sportoláshoz, a munkához, hanem a lélegzéshez, a növekedéshez, de még az alváshoz is. Az életműködéshez szükséges energiát a tápanyagok adják. Energiát adó tápanyagok a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok. Energia-egyensúlyról akkor beszélünk, ha a bevitt energia mennyisége azonos a felhasznált energiával. Energia-egyensúly esetén a testsúly változatlan. Ha a felvett energia magasabb a felhasználtnál, akkor a többletet raktározza a szervezet, elhízunk. Ha a bevitt energia kevesebb, mint az energialeadás, a szervezet a raktáraiból szerez tartalékot, a testsúly csökken. Az életkor előrehaladásával a szervezet energiaigénye csökken.

 

A fehérjék az élet nélkülözhetetlen építőkövei. Az emberi szervezetben lévő fehérjék állandóan bomlanak és újraépülnek. Ezekhez a folyamatokhoz nélkülözhetetlenek a táplálékkal elfogyasztott fehérjék. A fehérjeforrásokat aminosav-összetételük alapján szokták minősíteni. A teljes értékű, elsőrendű vagy komplett fehérjék megfelelő mennyiségben tartalmazzák az összes nélkülözhetetlen aminosavat. Ilyen fehérjeforrások általában az állati eredetűek: hús, tej, tojás, halak. A növényi fehérjeforrások közül aszója és a gomba, de utóbbi fehérjetartalmát emészthetetlen rostváz veszi körül. Az egészséges felnőtt napi fehérjeszükséglete kb. 70-80gramm, ez a napi energia 12-15százaléka. Nagyobb a fehérjeigénye a fejlődő szervezeteknek, az idős embereknek, terhesség és szoptatás alatt állóknak, műtét után lévő és leromlott állapotú betegeknek. Statisztikai adatok szerint az átlag magyar fehérje fogyasztás jóval az előbbi érték fölött van, ez elsősorban azért jelenthet problémát, mert az állati eredetű fehérjeforrásokkal állati eredetű, úgynevezett rejtett zsiradékot juttatunk a szervezetbe.

A zsír fontos energiaforrás. Ideálisesetben a napi zsiradék mennyiség nem haladhatja meg a napi energia 30 százalékát. Ezzel szemben a magyarországi átlag zsírfogyasztás 40 százalék felett van. A zsír fogalma alatt „lipideket”értünk, jellemzőjük, hogy vízben nem oldódnak. Eredetük szerint lehetnek növényi és állati zsiradékok. Az állati zsiradékok koleszterint is tartalmaznak. A tengeri halakban és a busában is megtalálhatók azok a zsírsavak, amelyek rendszeres fogyasztása a kutatások szerint csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

A szénhidrátok a szervezet legkönnyebben mozgósítható energiaforrásai. Felépítésük szerint egyszerű és összetett formájuk létezik, felszívódásuk szerint pedig vannak emészthető és nem emészthető szénhidrátok. A napi szénhidrátmennyiség ideális esetben az energia 50-60százalékát adja. Ennek 10 százalékát lenne célszerű cukrokból fedezni, a többit zöldségből, főzelékből, gyümölcsből, keményítőt és rostot tartalmazó ételekből. Az étrend rosttartalmára is érdemes figyelni. A rostokat az emberi szervezet nem képes lebontani, de értékes ballasztanyagot jelentenek számára, telítettség érzést is keltenek. Gátolják a cukrok és a zsírok felszívódását. A magas rostbevitel kedvezően alakítja a koleszterinszintet, és véd a vastagbél daganatos betegségeinek kialakulásától is.