Változnak a lakbérek – nő a támogatás
Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, a lakások lakbérének mértékéről, valamint a lakbértámogatásról szóló helyi rendelet módosítása értelmében november elsejétől a fővárosi önkormányzat által meghatározott lakbéreket alapul véve határozzák meg a kerületi bérleti díjakat. Változnak ugyanakkor a lakbér-kategóriák is, bevezették a szociális, költségelvű és piaci lakbért, míg a szociálisan rászorulók az eddiginél nagyobb bérletidíjcsökkentésben részesülhetnek.
Új lakbér-kategóriák
A november elsejét megelőzően „fizetendő lakbér” kategóriába tartozók a szociális, a „számított lakbért” fizetők a költségelvű kategóriába kerültek. Piaci lakbért akkor kell fizetni, ha a bérbeadás során a lakbért a „számított lakbér” mértékénél magasabb öszszegben határozták meg. A piaci lakbér nem lehet alacsonyabb a 2007. augusztus 1-je előtt fizetett lakbér összegénél.
Szociális bérbeadásra a rendeletben meghatározott rászorultság elv alapján lehet pályázni, a piaci alapú és költségelvű bérletre kiírt pályázaton ilyen megkötés nincs.
Megváltozott az övezeti pótlék számítása is: 25 százalékos övezeti pótlék fi zetendő a Budapest közigazgatási határa, a XI. és a II. kerület határa, valamint a Városmajor utca–Kékgolyó utca–Böszörményi út–Jagelló út által határolt területen. Az övezeti tényezőn kívül, amennyiben a lakás olyan tizenkét lakásos, vagy annál kisebb épületben van, amelyhez legalább 150 négyzetméter nagyságú udvar vagy kert tartozik, a bérleti díj további 20%-kal növelhető.
Mennyit kell fizetni?
Az új lakbéreket a fővárosi tulajdonú lakásokban fizetendő bérleti díjak alapján határozták meg, ami a lehetőségeken belül a legkisebb emelést jelenti. Annak ellenére, hogy a bérlőknek többet kell fizetniük, a szociális lakbérek nem fedezik a lakások üzemeltetésének költségeit, de még a piaci alapon történő bérbeadás sem termel hasznot az önkormányzat számára.
Egy komfortos, a szabadpiacon 70 ezer forint körül kibérelhető, 50 négyzetméteres lakás bérleti díja önkormányzati tulajdon esetén a fenti táblázatban leírtak szerint alakul. Természetesen a lakbér nem tartalmazza az egyéb szolgáltatások (víz-, csatornahasználat, központi fűtés, lift stb.) díjait, amelyek megegyeznek az önkormányzatnak a társasház részére fizetett üzemeltetési költségekkel.
Az eddigi 30 helyett összesen 40 százalékkal csökkenthető a szociális lakbér. Különböző műszaki okok fennállása esetén, vagy az épületen belüli fekvés miatt a lakbér 10-15 százalékkal, de több tényező együttes fennállása esetén is legfeljebb 40 százalékkal mérsékelhető.
Lakbértámogatás
A lakbértámogatás feltétele, hogy a szociális bérleti díjat fizető bérlő és a vele életvitelszerűen együtt lakó családtagok egy főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, nem rendelkeznek olyan ingatlan- és ingó vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszázszorosát. További feltétel, hogy a bérlő tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik lakás, és nettó összjövedelmük 15 százaléka kevesebb, mint a fizetendő lakbér összege.
A lakbértámogatás megállapítása szempontjából együtt lakó családtagként a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, szülője, továbbá a bérbeadó hozzájárulásával a lakásba befogadott más személyek vehetők figyelembe. Nem adható ugyanakkor lakbértámogatás a bérlőnek, ha a lakás alapterülete meghaladja három személyig a 60 négyzetmétert, négy és ennél több személy esetében személyenként további 10 négyzetmétert; a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy a használatát másnak átengedte. Ugyancsak nem jár a támogatás, ha lakbérhátraléka, illetve bármely közüzemi szolgáltató felé fennálló tartozása van, és nem működik együtt az önkormányzat adósságkezelési szolgálatával.
A támogatás mértéke
A lakbértámogatás mértéke 20%, ha a bérlőnek és a vele életvitelszerűen együtt lakó családtagjainak az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, 30%, amennyiben az egy főre jutó havi nettó jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét. Negyven százalékos támogatás akkor adható, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél.
Annak a bérlőnek, aki lakbértámogatásra jogosult, de önhibáján kívül átmenetileg olyan helyzetbe került, hogy a lakbér megfizetésére még támogatás esetén sem képes, kivételesen méltányosságból, legfeljebb hat hónap időtartamra, az általa fizetendő lakbér összegével megegyező támogatás adható.
Fenntartási támogatás
A lakbértámogatás mellett továbbra is igénybe vehető a lakásfenntartási támogatás, amelynek mértékét a 2/1998. (III. 25.) önkormányzati rendelet tartalmazza, az igénylést a helyi népjóléti irodánál lehet kezdeményezni.
Helyi lakásfenntartási támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20 százalékát, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel magasabb összegű családi pótlékban részesülő házastárs esetében a háztartás havi összjövedelmének 15 százalékát.
A helyi lakásfenntartás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség szorzata.
A szociális bérbeadás feltételeinek meglétét évente felülvizsgálják, a bérlő a szociális lakbérre való jogosultságát minden év március 1-jéig köteles igazolni a bérbeadónál. Ha valaki kiesik a jogosultsági körből, a szociális bérleti díj helyett költségelvű lakbért állapítanak meg nála.
MM