Versformában pletykázott

Már nagyon fiatalon megmutatkozott az irodalom és a költészet iránti fogékonysága. Az ifjú Devecserit számos olyan hatás érte, amely finoman vagy direkt módon, de az irodalom felé terelte: nagyapja, Guthi Soma író, újságíró, édesanyja, Guthi Erzsébet pedig neves angol regényfordító volt. A családnál gyakran megfordultak olyan híres vendégek, mint Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Babits Mihály vagy Tóth Árpád.

Devecseri a család barátainak támogatásával, de főleg saját tehetsége révén hamar a Nyugat harmadik nemzedékének oszlopos tagjává emelkedett. Tizenöt éves volt, amikor megjelent első verseskötete, amelyet Karinthy Gábor barátjával közösen állított össze. Huszonkét évesen lediplomázott, ekkor már egyértelműen az ókori görög művekre fordította figyelmét. Egymás után jelentek meg Catullus-, Platón-, Plautus-, Hérodotosz-, Ovidiusműfordításai.

Devecseri Gábor kézirata

Jellemző volt az íróra, hogy tudományát bármikor a baráti társaság szolgálatába állította, és a többiek kívánsága szerinti versformában adta elő az aznapi pletykákat. Sőt, a barátok szabadon választhattak, hogy magyar, angol, latin vagy görög nyelven kérik a beszámolót.

A világháborút követően egyetemi oktatóként dolgozott, megválasztották a Magyar Írók Szövetségének főtitkárává is. Eközben folyamatosan azon fáradozott, hogy elérhetővé tegye a magyar olvasók számára a teljes Homérosz-életművet. Az Iliász fordítása meg is hozta számára a Kossuth-díjat. Bár örömmel fogadta az elismerést, mégis boszszantotta, hogy nem költői munkássága, hanem műfordítása miatt tüntették ki. Hegedűs Géza szerint Devecseri mint műfordító vetélytárs nélkül első az évszázadok magyar irodalmában.

Devecseri Gábor a XII. kerületben élt, a Béla király út 6. szám alatt volt az otthona, és az 1971-ben elhunyt irodalmár emlékére parkot neveztek el róla. A Devecseri Gábor park a Sváb-hegy oldalában található, ott, ahol a Városkút vize a felszínre tör.

BA