A Barabás-villa „gazdái”

Barabás Miklós, a magyar biedermeier festészet legjelentősebb mestere 1839-ben szőlőskertet vett a Városmajor utca 44. alatt, majd egy évvel később saját elképzelései szerint klasszicista villát építtetett rá. Harminc itt töltött esztendő után, 1870-ben a hozzá tartozó kerttel együtt eladta a szép, klasszicista épületet, amelyet aztán több család is lakott. Sokszor átalakították, toldalékokkal bővítették, mígnem a XX. század utolsó évtizedére az ingatlan életveszélyes állapotba került.

A XII. kerületi önkormányzat támogatásával – a festőnek a házról készített hiteles akvarelljét is figyelembe véve, Basa Péter tervei szerint – teljes rekonstrukcióra került sor 2001-ben. A helyreállítás során, a főépületet és a vincellérházat megtartva, a későbbi toldalékokat elbontották, és a komplexumot 100-200 fő befogadására tervezett rendezvényteremmel, kétoldalt pedig egy-egy pergolás kialakítású, modern acélüveg kiállítóteremmel, illetve kávézóval bővítették. A kertben, amely alkalmanként ugyancsak rendezvények helyszíne, 2003 végén felállították a festőművész nagyméretű, félalakos szobrát. Az épületegyüttes felújítása 2004-ben az európai építészet egyik legrangosabb kitüntetését, az Europa Nostra-díjat nyerte el. Az épület a mintaszerű műemlék-rekonstrukció példaértékű megoldása, de a különösen nagy erőket felemésztő beruházás után arra már nem maradt volna pénze a tulajdonos önkormányzatnak, hogy művelődési intézményként maga finanszírozza a fenntartást és a működtetést. Ezért üzemeltetésre szerződést kötöttek Csobánczy Gábor önkormányzati képviselő cégével, amely rendben tartja az értékes ingatlant. A villát alkalmanként az önkormányzat is használja, például díszpolgári cím átadásakor.

Az üzemeltető képviseletében Hájos Boglárkával beszélgettünk a villáról és szolgáltatásaikról.

– A cég szerződése öt évre szól, idén szeptemberben esedékes a megújítása; azután, remélem, folytatni tudjuk itteni tevékenységünket – ejtett szót mindenekelőtt a közeljövőről a rendezvényszervező. – Az esküvők iránt, amelyek egész évben zajlanak, áprilistól szeptember végéig olyan nagy az érdeklődés, hogy szinte alig akad szabad időpontunk, pedig félóránként folyamatosan zajlanak a szertartások. Nyolc-tíz esküvőnek is helyet adunk egy-egy hétvégén. Ha valaki a vacsorát is nálunk rendezi, azt általában A felújított épületegyüttes Europa Nostra-díjat nyert 2004-ben utolsónak, este öt órára osztjuk be, utána kezdődhet a lagzi. A főzés nem helyben történik, két catering céggel is szerződésben állunk, amelyek ezt a részét bonyolítják az estének. A szertartás ára ötvenezer forint, de egyéb szolgáltatásokkal, például vacsorával együtt akár milliós nagyságrendűre emelkedhet az összeg.

Látom a ház előtt a „cirkálót”, a hatalmas fehér Lincoln luxuskocsit is.
– Az jelenleg felújítás alatt áll, de igen népszerű! Főleg esküvőkre „kínáljuk”, de egyéb rendezvényekre is bérbe vehető, sofőrrel együtt, mert speciális jogosítvány szükséges hozzá, és az útvonalakat is ismerni kell.

Milyen egyéb rendezvényekre hasznosítják a villa területét?
– Konferenciákra, gálavacsorákra, jubileumokra, búcsúztatókra, sajtótájékoztatókra, tréningekre – lényegében bármire. Maximum százhúsz főt tudunk leültetni, de állófogadásokon kétszáz-kétszázötven főnek is jut hely. A heti három céges nap is népszerű, mind a környékbeli, mind a távolabbi ügyfeleink a vállalati, követségi, intézményi szférából vissza-visszatérnek. Szeretik még az olyan többletszolgáltatást is, mint amit a galéria kiállításai jelentenek.

A környék lakóit nem zavarják az éjszakába nyúló programok, az esetleg emelkedettebb hangulat?
– Úgy tudom, nem. A termekből nem hallatszik ki a zaj, ennek ellenére a hátsó kertek felé hangterelő falakat tervezünk építeni. A rendezvényeink kulturáltak, a zártkörűekre be sem lehet jönni „csak úgy”. Egy vihar nagyobb károkat okoz, mint a vendégeink, a kert rendben tartása sem igényel sok munkát a gondnok részéről, olyan jól alakították ki. Egyébként huszonnégy órás őrzést is biztosítunk.

Mi a helyzet a parkolással?
– Előre jelzett igény esetén maximum tizenöt kocsihelyet tudunk bérelni a Magyar Posta közeli parkolójában, vagy a kerülettől helyfoglalással, egyébként a hétvégi parkolás az utcán is megoldható.

Mennyire érzik magukénak a kerület lakói a Barabás-villát? Van-e esetleg tervük a szorosabb lakossági kapcsolatok kialakítására?
– Főleg a környékbeliek szeretik,használják. Kismamák, idős emberek jönnek ide sétálni, üldögélni a kertbe. Népszerű a kávézó is, ahová – főleg fiataloknak – a nyárra kéthetes rendszerességgel műsorokat tervezünk, amikor egy moderátor beszélget majd művészekkel, elsőkötetes írókkal, költőkkel. Nagy érdeklődés esetén akár a hátsó rendezvénytermet is meg tudjuk nyitni, ha éppen szabad. A szimmetrikus, négyakantuszos oszloppal alátámasztott timpanon alatti bejárathoz széles lépcsősor vezet. A villa három szobájából egyet az önkormányzat kezel, és van itt egy Barabás Miklós korát idéző kis helytörténeti kiállítás, ám teremőrre nem futja, ezért azt főként csak a különböző fogadások vendégei láthatják. Az ingatlanon létesült galéria a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény kezelésében áll, és a kiállítások is oda tartoznak. Balázs Attila igazgatóval erről a filiáléjukról beszélgettünk. – Évi tíz kiállítással, havonta változó kortárs művészeti anyagokkal fogadjuk itt a látogatókat – mesélte a nemrég kinevezett vezető. – Jó a kapcsolatunk az üzemeltetőkkel, így ha kell, a kertet is használhatjuk. Az évek során olyan rangot vívott ki magának a galéria, hogy ma már sorban állnak a bejelentkező művészek. A kerületiek előnyt élveznek, de nem kizárólagosan nekik állunk rendelkezésre. Nagyjából egy évre előre megvan a programbeosztás.

Akkor talán érdemes szólni az idei tervekről!
– A Budai Rajziskola diákjainak fotókiállítása után májusban Eleőd Ákos építész, vezető tervező lesz a vendég. Róla érdemes tudni, hogy ő az Óra-villa értékőrző felújítója és az egykori Svábhegyi Elemi Népiskola és Óvoda átalakítója. Júniusban Molnár Gáspár televíziós fotókiállítása látható majd. Augusztus második felében nyílik Somlói Kolos fotókiállítása, amit szeptemberben a Magyar Városok – Magyar Művészek című anyag követ az Európa Kulturális Műsorszervező Iroda rendezésében. Októberben Husz Ágnes, Japánban élő keramikus tárlatára várjuk az érdeklődőket, novemberben Köblitz Brigit üvegtervező és Bozsogi Ágnes keramikus mutatja be munkáit. Decemberre tervezzük a Mátyás király-emlékév alkalmából rendezendő kiállításunkat. Ki kell emelnem, hogy itt is minden munkát a gyűjtemény munkatársai végeznek, külön embert nem tudunk foglalkoztatni. Ami felszerelés szükséges, azt részben „vándoroltatjuk” a régi helytörténeti gyűjtemény kiállítóhelyéről, sokszor pedig más társintézmények segítenek.

Milyen a látogatottsága a kiállításoknak?
– A megnyitókon hatvan-száz fő jelenik meg, és az egyéb rendezvények látogatói is gyakran felkeresik a az aktuális tárlatot, így alkalmanként akár kétezerötszáz fővel is számolhatunk.

Itt is szokás, hogy a művészek egy-egy alkotásukat a kiállító helynek adományozzák?
– Igen, és ezekből idővel újabb kiállítás állhat össze.

Muzsay András