Az egészség gyümölcse a tudás fájáról

Ma sem tudjuk, hogy a paradicsomi tudás fáján milyen gyümölcs termett, mégis, Ádám és Éva történetében az alma elválaszthatatlanul Évához tartozik. Az e témában született művészeti alkotásokon mindig alma van nála, képviselve a tudást és az eredendő bűnt.

Az alma származásáról csak annyi a biztos, hogy a vadalma volt előbb, és az ember ősi táplálékai közé tartozott. Névvel megkülönböztetett fajtáival először az ókorban és a középkorban találkozunk. A régi görögök és rómaiak már foglalkoztak az alma termesztésével, s Pomonát tartották a gyümölcstermesztés nőistenének. Jóval később, a XVII. században Franciaországban kezdték el nemesíteni. A szelíd vagy nemes almának majdnem kétezer fajtáját nevelik.

Az ókori görögök a mézédes almát kedvelték, a gyümölcsök királyának tartották, és csaknem valamennyi betegségre gyógyító hatásúnak vélték. Elsősorban hasmenés, bélgyulladás, szédülés, étvágytalanság ellen használták sikerrel. Amikor a savanykás és az édes alma emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgálták, jó néhány különbséget fedeztek fel a savanykás javára: segít a szellemi fáradtság leküzdésében, hatásos az érelmeszesedés, szívbaj, köszvény, reuma és az ízületi gyulladások ellen. Az alma héja megszárítva kiváló fogyókúrás tea, de a bélhurut és a gyomorbaj ellenszere is. A teája mézzel keverve élvezetes, egészséges ital.

Az amerikaiak főként a gyümölcs héjában lévő pektint tartják sokra, szerintük megvéd a környezeti ártalmak hatásaitól. Megköti az ólmot, a higanyt, így ezek – a pektinnel együtt – kiürülnek a szervezetből. 

A népi gyógyászat az almából készült ecetnek tulajdonít nagy jelentőséget, torok- és hörgőgyulladásra ajánlja. Bevált gargarizáló szer 2 deci vízhez 1 kiskanál almaecet keveréke, amelyet baktériumölő hatása miatt még lenyelni is érdemes, hogy a torok minden zugába eljusson. Rendszeres almaecet-fogyasztást javasolnak a vesemedence-gyulladás gyógyításánál. Dr. Jarvis vermonti népgyógyász végzett erre nézve kísérleteket, ő bizonyította be azt is, hogy a fogyókúrában sikerrel fogyasztható, gátolja és égeti a zsírlerakódást a szervezetben.

A pektin mellett nem kevésbé jelentős az alma C-vitamin-tartalma. Francia kutatások szerint napi két darab elfogyasztása tíz százalékkal csökkenti a vér koleszterinszintjét. Jelentős szerepe van a kalóriaszegény diéta öszszeállításakor, ezért a legjobb, ha hámozatlanul esszük, ám ha mégsem, a héját sose dobjuk el, salátában és teának megfőzve még hasznos lehet!

Járay Mari

ANGOL ALMATORTA
Kétféle lisztet használjunk ehhez az édességhez: 7 deka Graham- és 6 deka finomlisztet. (Az előbbit helyettesíthetjük rétesliszttel.) Mindkettőt morzsoljuk el 7 deka margarinnal és 1 csipetnyi sóval. Majd annyi vízzel (kb. 2 és fél deci), amennyivel félkemény tésztát kapunk, összegyúrjuk. Hűtőszekrényben fél órát pihentetjük.

Ezalatt 1 kiló almát megmosunk, félbevágunk, a magházát kimetszszük, és a húsát felkockázzuk. Nyomban csöpögtessünk rá citromlevet, nehogy megbarnuljon. (Érdemes meghámozni is, így jobban összesül, egészen pürészerűvé.) Adjunk hozzá 4-5 evőkanál barna cukrot és fél mokkáskanál őrölt szegfűszeget, keverjük össze. Az almát egy kerek, 20 centis átmérőjű, 10 centi magas oldalú tűzálló tálba halmozzuk.

Kinyújtjuk a tésztát, gyengéden (ne nyomkodjuk!) ráterítjük az almára. Előmelegített sütőben, nagy lánggal fél óráig sütjük. Langyosan és hidegen egyformán finom. Tálaláskor leginkább kanállal szedhetjük sikeresen a tányérokra, mintha leszűrt kompótot kínálnánk tésztával beborítva. Félédes fehérbort, egy-két éves hárslevelűt ajánlunk hozzá kísérőnek.