Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Egy magyar nábob a Jókai-vetélkedőn

A Diana utcai Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskola ismét versenyre invitálta a névrokon fővárosi intézmények diákjait. A Jókai munkásságából merítő, nagy múltú vetélkedő feladatai ezúttal az Egy magyar nábob című regényhez kapcsolódtak.
Egy magyar nábob a Jókai-vetélkedőn
Jókai-regénycímeket rak össze szavakból a XII. kerületi csapat

A budapesti Jókai iskolák versenyét tizenöt évvel ezelőtt indította el a Diana utcai tanári közösség néhány lelkes tagja. Ahogy a kezdetekben, most is a névadójuk iránti tisztelet jegyében szervezték meg a nagyszabású megmérettetést, hiszen az iskola 150 évvel ezelőtti megalapításának egyik támogatója a Svábhegyen villát építtető Jókai volt, aki anyagilag is hozzájárult a tanintézet első épületének kialakításához.

Az idei verseny fő témája az Egy magyar nábob című regény volt, a VIII., XVI., XVII. kerületből, illetve a svábhegyi iskolából érkező 7–8. osztályos tanulóknak Jókai Mór életrajzán túl e műből kellett alaposan felkészülniük – tudtuk meg Bagi Évától, az esemény egyik szervezőjétől. A magyartanár elmondta: a csapatok előzetesen egy, a nagy mesemondó életét bemutató tablót készítettek szabadon választott technikával (rajzolással, festéssel, fotókkal, montázzsal, vagy akár számítógépes grafi kával), amelyet kiállítottak a vetélkedő helyszínén. A Jókai Klubban került sor a további feladatokra: az elbeszélésírásra (tíz, az Egy magyar nábobból vett szó adta a fogalmazások gerincét), az illusztrációkészítésre, valamint a játékos tudáspróbákra. Ez utóbbiak között volt betűportré-rejtvény (egy rajzolt arcban elrejtett betűkből Jókaihoz kapcsolható személyneveket kellett kirakni), vagy csalóka életrajz, amelyben a hibás részek vártak kijavításra – ehhez forrásként Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora című könyve szolgált.

A feladatok némelyikében az Egy magyar nábob szereplőit kellett felismerni, például a regényből kiemelt párbeszédrészletből vagy egy képzeletbeli apróhirdetésből, amelyet valamelyik figura adhatott volna fel egy korabeli újságban. A záró feladatok a korábbi versenyekhez hasonlóan az író hegyvidéki kötődéseit elevenítették fel. Először egy szétvágott képet raktak össze a diákok, amely az idős Jókai Mórt ábrázolja a svábhegyi szüreten, majd egy fiktív interjút készíthettek az íróval arról, hogy milyen elképzelésekkel alakíttatta ki csodálatos kertjét a Költő utcában.

A versenyzők teljesítményét értékelő zsűri – Herczeg Eszter, a Jókai Klub vezetője, Békés Tiborné, a Jókai iskola címzetes igazgatója, Sikota Krisztina, az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke és Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa – a XII. kerületi iskola csapatát hirdette ki az idei vetélkedő győzteseként. Az első helyen végzett csapat tagjai: Beneda Orsolya, Farkas Petra, Künstler Anna, Lipták Beáta és Moldoványi Eszter. A többi résztvevő is dicséretet kapott, így a Petőfi Irodalmi Múzeum, a kerületi önkormányzat és a szervező iskola által felajánlott értékes könyvekből és egyéb irodalmi emléktárgyakból ők is átvehették jutalmukat.

Bár az esemény sikeres lebonyolításáért nem járt díj, ha lett volna ilyen, azt mindenképpen megérdemelték volna a közreműködő pedagógusok, Mező Rita, Mikó Sándor, Udvardy Emese és Vukovári Nóra, akik összehangolt munkájukkal rendkívül élvezetessé tették a versenyt a gyerekek számára.

z.