Az étrend-kiegészítők útvesztőjében

Gomba módra szaporodnak a különféle bioüzletek, ökoshoppok, sportboltok, és akkor még nem beszéltünk az áruházláncok, a patikák biokínálatáról, a közvetlen értékesítőkön át az internetes rendelésig. A vállalkozó kedvű fogyasztó, vásárló tanácstalanul olvasgatja a készítmények hangzatos tájékoztatóit, s fogalma sincs, melyik a legmegfelelőbb kimerültsége, leromlott egészsége, fáradtsága stb. esetén. Csak egyet tud: szeretné jól érezni magát.

Van, amikor indokolt a fogyasztásuk

– Az étrend-kiegészítő mintegy húsz éve létező élelmiszerkategória – mondja Martos Éva –, de már Hippokratész idejében rájöttek, hogy bizonyos ételek, növények elfogyasztása előnyösen hat az egészségünkre, közérzetünkre. Az étrend-kiegészítők eleinte pezsgőtabletták, később vízzel bekapható tabletták, kapszulák, majd szopogatható és rágótabletták, végül folyadékban oldódó porok formájában kerültek a fogyasztók elé. Bármilyenek is, aktív komponenseket, vagyis hatóanyagokat és többnyire adalékanyagokat tartalmaznak, amelyek egyébként a hatóanyagok jobb eloszlását, felszívódását, stabilitását segítik elő szervezetünkben. Kezdetben a hatóanyagok vitaminok és ásványi anyagok voltak, később bővült a kör a többi között omega-3 zsírsavakat hordozó halolajjal, lecitinnel, probiotikumokkal és olykor növényi, illetve gyógynövényi komponenseket tartalmazó anyagokkal. Az étrend-kiegészítők esetében előírás, hogy a tápanyagokat és az élettanilag aktív anyagokat koncentráltan tartalmazzák.

Nem veszélyes-e koncentrátumokkal kiegészíteni, netán pótolni a vegyes táplálkozást?
– Egyetlen étrend-kiegészítő sem helyettesíti a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozást, az egészséges életmódot, ami a tápanyagokat biztosítja a szervezet egyensúlyi állapotához, élettani működéséhez. Ellenőrizetlenül szedni ilyet veszélyes! Ugyanakkor vannak olyan élethelyzetek, amikor fogyasztása több okból is indokolt. Ilyen például a betegség utáni legyengült állapot, az immunrendszer egyensúlyának helyreállítása, felerősítése, az allergiás megbetegedés, ha nem tudjuk pótolni az ásványi anyagokat, a fogyókúra és így tovább. Ugyancsak helye van az étrend-kiegészítőknek a helytelen táplálkozás esetében is. Az OÉTI megvizsgálta a magyar lakosság étkezési szokásait. Ha azt mondom, nem túl egészségesen étkezünk, akkor még finoman fogalmaztam… Kevés zöldséget, gyümölcsöt, halat fogyasztunk, annál több zsíros ételt. Háromszor annyi sót szórunk az étkeinkbe, mint amennyi megengedhető. A napi ötszöri étkezés helyett inkább háromszor, olykor kétszer eszünk, de még a gyerekek is. Túl azon, hogy kevés a frissen elfogyasztott élelmiszer, esetenként a frissen vásárolt sem elegendően gazdag vitaminban és ásványi sókban, rostokban. Élelmeink tápértéke változó, hiszen függ a terméshelytől, az elkészítési módtól, a környezeti ártalmaktól. Egy szó, mint száz, lenne helye táplálkozásunkban az étrend-kiegészítőknek. Csak nem mindegy, hogyan.

Honnan tudhatjuk, melyiket válasszuk?
– Nem egyszerű kérdés. Pestiesen szólva, addig minden simán ment, amíg kizárólag az OÉTI engedélyével hozhatták forgalomba a készítményeket. Azonban 2004-ben, az EU-hoz csatlakozásunk óta a hatósági engedélyezés megszűnt, jelenleg egy 37/2004. számú ESzCsM rendelet szabályozza a forgalomba hozatalt. E szerint a készítményt legkésőbb a forgalmazás napján be kell jelenteni az OÉTI-be. Az intézet nyilvántartásba veszi, ezt meg nem tagadhatja, s célja, hogy segítse a hatósági – elsődlegesen az ÁNTSZ- – ellenőrzést. Az OÉTI nyilvántartási száma a nyilvántartáson kívül semmi másra nem garancia. A vásárló, felfedezve a nyilvántartási számot, könnyen félreértheti azt, s hajlamos azt hinni, a készítmény megvizsgált, jótékony hatású. Amennyiben az OÉTI súlyos összetételi hibát – nem megengedett vitamin, nem megengedett növényi összetevők – vagy félrevezető tájékoztatást észlel, értesíti az ÁNTSZ-t a további intézkedések megtétele céljából. Ez az illetékes hatóság tilthatja meg a forgalmazást, róhat ki büntetést. Probléma felmerülésekor egyidejűleg a céget is értesítjük. A forgalmazó ugyan kap írásos tájékoztatást a nyilvántartásba vételről, de ez nem jelenti azt, hogy a termék egyúttal megfelelő is. (Folytatjuk)

Járay M.