Iskolaválasztás előtt

Minden kisgyermek életében mérföldkő az iskolakezdés, éppen ezért nagyon fontos, hogy szüleik a legmegfelelőbb oktatási intézményt válasszák ki a számukra. Az első iskola, az új környezet alapjaiban meghatározza a gyerekek további fejlődését, társas kapcsolatait. Nemcsak arról van szó, hogy az adott iskola milyen pedagógiai eredményeket ér el, legalább ennyire fontos, hogy egészséges gondolkodású embereket neveljen a társadalom számára. A hegyvidéki gyerekek szerencsés helyzetben vannak, hiszen az önkormányzat kiemelt támogatásának köszönhetően a kerületi óvodák és iskolák az országos átlagnál lényegesen jobb feltételeket biztosítanak növendékeiknek, szakmai és szellemi téren egyaránt.

Az óvodai szakvélemény meghatározó
Szontágh Katalin, a Budai Módszertani Központ vezetője szerint az információátadás mellett ma már egyre erőteljesebb az iskola közösségformáló szerepe. A gyermeket tanítja, egyben neveli és alakítja az iskola, így korántsem mindegy, melyik intézménybe kerül a kisiskolás. Megalapozott döntést csak akkor hozhatnak a szülők, ha tisztában vannak lehetőségeikkel. Ebben segít a módszertani központ, amikor hagyományteremtő szándékkal egy délután erejéig összehívja a kerületi általános iskolákat, hogy a szülők személyesen megismerkedhessenek az intézmények vezetőivel, tanáraival, az induló első osztályok oktatási programjával, illetve tájékoztatást kapjanak a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókról.

A fő szabály, hogy minden gyermek a hatodik életévének betöltése után válik tankötelessé – tájékoztatta az érdeklődőket Kovács Zsuzsa óvodai szaktanácsadó a művelődési központban rendezett eseményen. E szerint az az iskolaérett óvodás, aki az adott év május 31-ig betölti a hatodik életévét, beiratkozhat valamelyik általános iskolába. Külön kérésre tankötelessé válhat akkor is, amennyiben hatodik születésnapját május 31. és december 31. között ünnepli.

Az iskolakezdés mérföldkő a gyerekek életében

A beiratkozás napján – idén várhatóan április harmadik vagy negyedik hetében – minden hatodik életévét betöltött gyermek szülője köteles megjelenni az állandó lakóhelye szerinti körzeti iskolában. Ez nem jelent ugyanakkor automatikus felvételt, ugyanis a tankötelezettségről az iskola igazgatója az óvodai szakvélemény alapján dönt. Sajátos nevelési igényű gyermek esetében lehetőség van arra, hogy szakértői vélemény alapján – az óvoda beleegyezésével – hetedik életévének betöltése után is óvodai nevelésben vegyen részt. A feltételek teljesülése esetén a lakóhely szerint illetékes iskolának kötelező felvennie a gyermeket, míg másik intézménybe csak az üresen maradt helyekre, befogadó nyilatkozat birtokában lehet beiratkozni.

Hegyvidék önkormányzata idén is annyi első osztály indítását teszi lehetővé az iskolák számára, amennyit a körzetekben élő gyermekek létszáma indokol – hangzott el a tájékoztatón. A Kós Károly Ének-zene Emeltszintű Általános Iskolára, valamint a Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségű Iskolára nem vonatkozik a körzetes korlátozás.

Fontos a szociális érettség
Dr. Vári Zsuzsa, a XII. kerületi Nevelési Tanácsadó igazgatója az iskolaérettség feltételeiről beszélt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy alkati, fi ziológiai szempontból a legalább 18 kiló súlyú és 100-110 centiméter magas gyermek számít iskolaérettnek. Ez a fizikai állapot azt feltételezi, a kicsinek megvan az erőnléte ahhoz, hogy egyedül vigye a táskáját, végig tudja ülni a tanórákat, illetve már kialakult nála a kis- és nagymozgások koordinációja. Szerencsére Hegyvidék valamennyi óvodája rendelkezik sportra alkalmas tornateremmel, nevelési programjukban pedig hangsúlyos szerepet kap a mozgásfejlesztés, így ezen a téren a kerületi gyerekek kedvező helyzetben vannak. Fontos, hogy megfelelő legyen a látás- és hallásérettség, ezek pillanatnyi állapotát a kerületi védőnők rendszeresen ellenőrzik.

Ennél is fontosabb azonban a szociális érettség, hiszen ennek híján a gyermeknek teher az iskola, nem tud együttműködni sem társaival, sem tanáraival, ami káros lehet önmaga és a többiek fejlődésére. A szociális érettség körébe tartozik az érzelmi harmónia, az indulatvezéreltség szintje, a társas kapcsolatok minősége és a különböző képességek, készségek megléte, avagy hiánya. A gyermeknek szembe kell néznie azzal, hogy már nem ő van a középpontban, nem szólalhat meg akkor, amikor kedve tartja, ráadásul a játék helyét egyre inkább a teljesítmény alapú tanulás veszi át. Egyszerre kell képviselnie érdekeit, ugyanakkor betartania a közösség szabályait, amibe beletartozik az is, hogy elfogadja a felnőttek irányítását.

Sok szülő úgy gondolja, hogy a tudásanyag mennyisége dönt az iskolaérettségről, azonban ez nem igaz – hívta fel a figyelmet dr. Vári Zsuzsa. Ugyanis az iskolában egy másfajta, rendszerező gondolkodásra van szükség, hogy a gyerek képes legyen meglévő tudását korábban nem tapasztalt helyzetekben alkalmazni, analógiákat felállítani, megérteni az ok–okozati összefüggéseket. Bár vannak szülők, akik már ötéves csemetéjüket iskolaérettnek tartják, helyesebb, ha várnak még egy vagy akár két évet a beiratkozással. A rugalmas iskolakezdésnek köszönhetően az elsősök között ugyanis ma már többségben vannak a hétévesek, így egy fiatalabb gyerek a testi fejlettség terén jelentős hátránnyal indulna. Ráadásul az óvodában eltöltött újabb év még egy hatéves számára sem időpocsékolás, sokkal inkább nyereség, hiszen így több idő jut az iskolai életre való felkészítésre.

A szakmai ismertetők után a kerületi iskolák igazgatói mutatták be röviden intézményüket, majd a szülők személyes konzultációk keretében további kérdéseket tehettek fel az oktatási intézmények képviselőinek.

mm.