Ki védi meg a vásárlót?

A karácsonyi fényfüzéreket szigorúan ellenőrzik

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezeti átalakulása óta mi a legfontosabb stratégiai elv a fogyasztói társadalomért és az eladható termék biztonságáért?
– A múlt év őszén történt változások még inkább előtérbe hozták a termékbiztonság megteremtését hangsúlyozó törekvésünket. Ezt a kiemelt, de meglehetősen öszszetett feladatot mind a nemzetközi, mind a hazai gazdasági, állami és társadalmi szervezetekkel karöltve végezzük. Egyformán érdekünk feltárni a termékekben fellelhető valamennyi veszélyt, megszüntetni azokat, vagy kivonni a terméket a forgalomból.

Hogy fest ez a hétköznapokban?
– Ellenőrzünk – sokoldalúan, sokféleképpen, rendszeresen és kampányszerűen! Évente három nagy vásárlási szezonra koncentrálunk kiemelten, más hatóságokkal, egyesületekkel összefogva. Ilyen a karácsonyi bevásárlás, amely nagyjából már október derekán elkezdődik, és az ünnepek végéig tart, átnyúlva januárra. Ezt követi a húsvéti akció, amely az idén februárban indult, és március 31-ig tartott. Jóformán lélegzetvételnyi szünet, és máris a nyári idegenforgalmi főszezonra összpontosítunk, június elejétől augusztus végéig. A kör tehát csaknem összeér. Ezenkívül folyamatosan mintegy ötven területen, különféle témákban tartunk vizsgálatot: a szolgáltatásra vonatkozóan, a termékek értékesítése területén vagy a reklamációk szerint.

Tetten érhető a javulás?
– Ha csak a legutóbbi, már elemzett karácsonyi Csillagszóró Hadművelet eredményeit vesszük figyelembe: feltétlenül. Hatóságunk közel kétezer ellenőrzést végzett, az ellenőrzött egységek csaknem hatvan százalékában talált kifogásolnivalót, a kiszabott bírságok összege több mint százötvenhatmillió forint volt. Több szempontból is sikeres akciót tudhatunk magunk mögött. Annyi bizonyos, hogy a kereskedők is fokozott figyelmet fordítanak azokra a területekre, amelyeken ellenőrzésre számíthatnak. Tapasztalataink szerint a karácsonyi vásárlások után egy részük még a hibátlan árut is készséggel kicserélte meghatározott időn belül, holott erre nincs kötelezettségük. Múlóban az a tisztességtelen kereskedői gyakorlat, hogy a fogyasztót megtévesszék. Mindig lesznek persze visszatérő problémák: ilyen a karácsonyi fényfüzérek biztonságtechnikai okok miatti betiltása, vagy a húsvéti csokoládétojások és -nyuszik címkézési előírásainak ellenőrzése.

Mit ellenőriznek elsősorban?
– A tavaszi Kikelet Hadművelet akció elsősorban a feketegazdaság ellen irányul. Nyolc állami szervezet, az APEH, az ÁNTSZ, az FVM élelmiszerláncot ellenőrző hatóságai, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBIH), a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), az OMMF, az ORFK és a VPOP képviselői együttműködési megállapodást írtak alá. A húsvét környéki élelmiszerkínálatot a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, az ÁNTSZ, valamint az NFH szakemberei immár harmadik éve ellenőrzik összehangoltan, a MÉBIH előzetesen egyeztetett terv- és feladatmegosztása szerint. Hatóságunk – ahol szükséges – az eddigieknél szigorúbb szankciókat alkalmaz. A gyors, hatékony fellépéssel a fogyasztók egészségét és érdekeinek védelmét szolgáljuk. Az élelmiszer-biztonsági, higiéniai és minőségi szempontból történő ellenőrzésre a teljes élelmiszerláncban sor kerül, vagyis az alapanyag-előállítástól a késztermék-előállításon, tároláson, szállításon és forgalmazáson át a vendéglátásig, a közétkeztetésig terjed. Az ellenőrzéseket az egyes hatóságok a saját hatáskörüknek megfelelően, de összehangoltan végzik. Hatóságunk kiemelten két területtel foglalkozik: a játékokkal és a műszaki cikkekkel. Az életre és az egészségre veszélyes termékeket vizsgáljuk. Az élelmiszereknél gyakorlatilag a címkéket kontrolláljuk. Például a füstölt sonkáknál a tájékoztató feliraton szerepelnie kell, hogy a sertés vagy szárnyas mely részéből van, valamint azt vizsgáljuk, hogy megfelelően csomagolták-e az árut. Egyre sürgetőbb az igény az új fogyasztóvédelmi törvény megalkotására. A készülő törvényt előreláthatóan májusban tárgyalja az országgyűlés.

Mi a helyzet a piacokkal, mi van, ha nincs tájékoztató az árun, ha nem kapunk számlát?
– A vásárlói piacok kiemelt területek. Nincs más eszközünk, mint az egyre fokozódó szigorítások: a szankcionálás, az ismételt büntetés és a bezárás. Csakhogy a hatóság még jóformán ki sem ért a piacra, a „füles” futótűzként terjed. Az üzlet zárva, egyáltalán, már a beazonosítás is nehézkes… A vásárlás után számla nélkül lehetetlen a reklamáció. A problémák hatékonyabb megoldása érdekében több jogszabály-módosítást kezdeményeztünk, amelyek hatálybalépését követően eredményesebbek lehetnek az ellenőrzések.

J. M.