Kleopátra, Réka, Rebeka és a többi lány…

Némi kutakodás után számos jótékony hatását ismerhetjük meg a burgonyának. Ezek közül talán a legfontosabb a már ezen az oldalon is említett magas káliumtartalma. Ezért ha rendszeresen esszük a burgonyát, a káliumszint megőrzésében is segíthetjük szervezetünket – odafigyelve persze arra, hogy ne zsiradékban készült kalóriabombákkal támadjuk meg magunkat. Ha például az ebéd körete 200 gramm héjában főtt krumpli, akár máris 640 mg káliumhoz juttathatjuk szervezetünket.

A burgonya magas szénhidráttartalma (10 dekában 20 gramm) ellenére is nagyon egészséges, és a közhiedelemmel ellentétben nem hizlal – feltéve persze, hogy nem fehérjével együtt készítjük el. Magas C-vitamin-tartalma és rosttartalma segíti az emésztést, ami a téli hónapokban különösen fontos, hiszen olyankor kevesebb gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk, mint nyáron. Más kérdés, persze, hogy a cukorbetegeknek éppen a magas szénhidráttartalom miatt külön gondot kell fordítaniuk arra, mennyit ehetnek belőle, de ők amúgy is rendszeresen konzultálnak orvosukkal az optimális étrendről.

A néphit szerint a burgonya nemcsak élelmiszer, de gyógyszer is, amelyből különféle pakolásokat, sebnyugtató masszákat készíthetünk (a kozmetikában is jól használható, tisztítja, lágyítja a bőrt). Például a rózsakrumpli levét gyomorégés, gyomorsavtúltengés megszüntetésére alkalmazhatjuk, a burgonyakásából meleg borogatást készíthetünk tüdő- vagy vesegyulladásra, kólika ellen, fekélyre és gennyesedésre. A héjában főtt krumpli levét gégehurutra, hörghurutra és álmatlanság ellen itták a régiek, míg szemhéjgyulladás borogatására, égési sebre nyers reszelt burgonyát használtak. A fekélyt és a gennyes sebet egész nyers burgonyával kilencszer megkerekítették, és azt a keresztútnál eldobták: aki azt felvette, arra átment a betegség.

Antal Ildikó