Megújuló energiák a Hegyvidéken

A fosszilis energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) végessége, növekvő ára, illetve az azok felhasználásával halmozódó környezeti károk – a talaj- és légszennyezés, a széndioxid-kibocsátással együtt járó üvegházhatás és globális felmelegedés – visszafogása érdekében a világon egyre több helyütt próbálják kiaknázni a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket. Lehetőségek pedig vannak bőven, akár itt, a Hegyvidéken is; ezt támasztották alá az önkormányzat által szervezett júniusi társasházi fórumon elhangzott szakmai beszámolók.

Kovács Lajos Attila, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodájának vezetője hangsúlyozta: az önkormányzat az elmúlt hónapokban elkészíttetett egy vízföldtani felmérést, ami kimutatta, hogy a Hegyvidék alacsonyabban fekvő részei igen gazdagok talajvízben. A talajvíz, amelynek hőmérséklete lényegében egész évben állandó (18-20 Celsiusfok), hőszivattyúk telepítésével nyáron elsősorban hűtésre, télen pedig fűtésre, illetve fűtésrásegítésre használható.

Kiszámolták, hogy a polgármesteri hivatal épületének hűtésifűtési igényét (ami nagyjából egy 60 lakásos társasház igényeinek felel meg) négy kút kiépítésével lehetne egész évben biztosítani. A kiépítés 50 millió forintba kerülne, a beruházás így 20-25 év alatt megtérülne. A megtérülési idő természetesen csökken az energiaárak növekedésével, illetve akkor is, ha a kiadások egy része pályázati támogatásokból (uniós forrásokból) fedezhető.

Napkollektor egy kerületi lakóházon

Az irodavezető szerint rentábilis lehet napkollektorok beszerzése is, amelyek a nap energiájával képesek vizet melegíteni. A polgármesteri hivatal nyári melegvíz-igénye például egy 300 ezer forintos kollektorberuházással kielégíthető lenne, ami által a meleg hónapokban nem kellene üzemben tartani egy kazánt. Bár a hasonló méretű lakóházakban nagyobb a melegvíz-igény, ezeknél szintén megtérülhet a napenergiával történő vízmelegítés.

Kovács Lajos Attila megemlítette, hogy a házak hűtésére-fűtésére nem csak a talajba épített hőszivattyúk és a napkollektorok alkalmasak, illetve a megújuló energiákból egy háztartás akár villanyáramot is termelhet – ez utóbbi lehetőségekkel (például szélturbinák vagy napelemek telepítésével) azonban a kerület adottságai, valamint az egyes technológiák kiforratlansága és jelentős költségigénye miatt a helyi lakóközösségek egyelőre nem igazán tudnak élni. Persze valószínű, hogy a technika rohamos fejlődésével és a berendezések árainak csökkenésével hamarosan újabb kapuk nyílnak meg a megújuló energiákat hasznosítani kívánó társasházak előtt.

Az irodavezető beszámolt arról, hogy a megújuló energiákra épülő hűtési, fűtési vagy áramtermelő rendszerek kiépítésére vonatkozó hatástanulmányok elkészítése várhatóan támogatható lesz a jövő évi társasházi pályázat keretében. Az épületek energetikai átvilágítása során természetesen az energiafelhasználás hatékonyságát is vizsgálni kell majd.

Könnyen lehet, hogy egy energetikai átvilágítás arra az eredményre jut: a hagyományos energiák felhasználásában számottevő csökkenés csak a falak és a nyílászárók szigetelésével, a gépészeti berendezések korszerűsítésével érhető el. Kovács Lajos Attila példaként ismét a polgármesteri hivatal számára készített felmérést említette, ami igazolta: csak az ablakok cseréjével 20%-os fűtésienergia-megtakarítás érhető el. A fűtési költségeket tovább csökkenthetik egy jobb hatásfokú, modernebb kazán beépítésével; míg a számítógép-használat optimalizálásával (azzal, hogy egyes munkaállomásoknak nem kell egész nap működniük) 10%-kal tudják lefaragni a villanyszámlát. A feleslegesen működő komputerek kikapcsolása egyébként az irodák nyári klímáját is kedvezően befolyásolja; mivel a gépek üres óráikban nem termelnek hőt, kevésbé melegszenek fel a helyiségek, így a hűtésre is kevesebb energia megy el.

z.