A nagy úr

A történeti kötődésen kívül az oly sokat bizonyított népi megfigyelések is szinte egész éven át kapcsolódnak a szőlőhöz. Ha csak az év őszi időszakát nézzük, épp elmúlt a szeptember 8-i Kisasszony napja, más néven Kisboldogasszony napja, amikor: „Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.” Rövidesen követi ezt 21-e, Máté napja: „Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják.”

Szent Mihály napjára, szeptember 29-re leforr a déli szőlőhegyek – az évi átlagnál korábban szüretelt – szőlőinek bora. Ezért hívták ezt a napot a dél-magyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának. Ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkortól kezdődhettek a lakodalmak. Sok helyen – elsősorban az Alföldön és Eger környékén – Szent Mihály napja a szüret megkezdésének időpontja. Ennek mindent alárendeltek Eger városában, szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak – igaz, szüreti munkájukat mindig elvárták. Teréz napja, október 15-e a hagyományos szüretkezdő nap, főként az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is.

Akárhogy legyen is, így vagy úgy, a szőlő végigkíséri életünket. Ha csak fogyasztói vagyunk, élvezetet nyújt, ha termeszteni, megművelni akarjuk, akkor azonban ne feledjük Jókai szavait: „A szőlő nem engedelmes jobbágy, mint a krumpli, aki tudja már a kötelességét: – a szőlő a szolgabíró, aki munkára hajt s halasztást nem enged. Aki szőlőt ültet, nagy urat vesz magának.”

Antal Ildikó